facebook


Helló Index!

2011.08.16. 18:39 Imre Laci

Már tegnapelőtt is elgurult a gyógyszerem amikor az index.hu-hoz tartozó Dívány rovatban arról olvastam, hogy az állattenyésztés a klímaváltozás egyik fő okozója, valamint hogy ezen mennyit tudnánk segíteni azzal, ha hétfőnként nem ennénk húst.

Ebből a szempontból azt hiszem nem éppen Magyarországot kellene bombázni, hiszen itt a többségi társadalom olyan kevés pénzből él, hogy valószínűleg heti több napon is nélkülözi a valódi hús fogyasztását (amennyiben a felvágottak és virslik nem játszanak).

A jelenleg szóban forgó cikk: Hormonokkal tuningolt állatok: a húsipar kínos kérdései. Az egésszel nem lenne probléma odáig, amíg nem kezdi a cikk írója promótálni a bio élelmiszereket.

Miért hiszi azt mindenki, hogy ami bio, az olyan nagyon egészséges? Mielőtt írna valaki egy cikket egy olyan olvasottságú oldalra mint amilyen az index.hu, előtte nem ártana kicsit kikupálnia magát az adott témában! Nem elég a guglin összeolvasni pár dolgot és Ctrl+C-vel bedobni cikknek!

Ide nekem a rozsdás bökőt, hogy a szabadban nevelt csirkék nagy része ha nem is egyből marek betegségben szenved, de minimum férges! Hogy miért? Mert a szabadban a vadon élő madarak is ugyanabból a tápból/takarmányból esznek mint amiből haszonállataink, s ugyanonnan isznak, ugyanoda piszkítanak. Ez ilyen egyszerű. Soha nem fog egyetlen ökológiai termesztést alkalmazó gazda olyan biztonságos élelmiszert előállítani, mint amilyet egy zárt rendszerben, ellenőrzött körülmények között lehet!

Vegyük már észre, hogy a konvencionális módszerekkel előállított élelmiszerektől való rettegésünk következtében kezdünk átesni a ló túloldalára! Természetes dolog, hogy szakmai ismeretek híján az ember hajlamos hinni a pletykáknak, az innen-onnan összecsipegetett információknak, de azért odáig ne menjünk el, hogy egy országosan is ismert oldalon ekkora tévedéseket írnak le!

Én ezen a blogon már 2009-ben is írtam a hormonkezeléses állattartásról, illetve arról, hogy ezt az USA-ban hogyan is művelik, ezen bejegyzések a mai napig megtekinthetők, elolvashatók, és tényleg nem önfényezésként; de sokkal informatívabbak, szakmailag helytállók a Díványon megjelent cikkhez képest.

 

Halihó Index! Tessék szakembereket, vagy legalább szakismerettel rendelkezőket alkalmazni bizonyos témákhoz, mert különben a fene se fogja elhinni amit olvas a rovatban, illetve rendszeresen várható lesz tőlem egy ilyen bejegyzés!


 

2 komment

Címkék: index hormon veszély bio hús öko állattartás dívány konvencionális

Fuzárium miatt aggódnak a szakemberek

2010.07.28. 11:00 Imre Laci

 
Az aratások végeztével érkeznek a betakarított gabonákkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk. Az várható volt, hogy mennyiség tekintetében jóval az elmúlt évek átlaga alatt fog végezni a 2010-es szezon és valószínűleg az sem okoz nagy meglepetést, hogy az áradások és belvizek következtében a minőségben is visszaesés lesz tapasztalható. 
Ismét figyelmet kap a fuzárium
A 2009-es év tavaszának egyik negatív sztárja a fuzárium-toxin által okozott megbetegedés veszélye volt. Május 21-én, a vegetáriánusokra fokozott veszélyt jelentő fuzáriumra hívtam fel a figyelmet, s egy nappal később már jött is az első megbetegedést közlő hír. A sajtó rögtön rávetette magát a témára és heteken belül több gyártó vonta vissza a fuzárium-toxinnal fertőzött, vagy annak vélt termékét, így például a Cerbona és a Diamant is.
Azóta eltelt egy év, leesett annyi eső amennyit régen láttunk, jött rá napsütés is bőven, a fuzárium pedig – hihetetlen de – gomba mód elszaporodott.
Mint azt korábban egy bejegyzésben meg is említettem, a rengeteg csapadék miatt a növényvédelmi munkákat nem, vagy csak igen későn lehetett elkezdeni és ez bizony predesztinálta az idei termés minőségét is. 
Önellátó marad Magyarország?

 Az első kérdés amit mindenki felvetett magában, hogy veszélyezteti-e a fuzárium a hazai sütőipar lisztellátását, lesz-e akkora mennyiségű fogyasztásra alkalmas lisztünk, hogy ne szoruljunk importra?

Farkas Szilárd, a minőségellenőrzéssel foglalkozó Control Union Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyzet valószínűleg nem olyan súlyos, hogy Magyarország lisztimportra szoruljon.

Amivel viszont biztosan számolni kell, az a gabonák felvásárlási árának növekedése, aminek egyenes következménye a kenyér árának drágulása. 

(Agromonitor nyomán)


 

Szólj hozzá!

Címkék: veszély drágulás minőség kenyér ár gabona 2010 liszt toxin fuzárium

A vegyszeres növényvédelemről

2010.07.22. 20:49 Imre Laci

 
Nem kívánok hitvitát indítani ismét a bio és a konvencionális termelést preferáló olvasók között, csupán egy gondolatomat szeretném megosztani az Olvasókkal arról, hogy milyen sok tényezőt kell figyelembe venni amikor növényvédelemről beszélünk.
Biztonság mindenekelőtt
Azt hiszem, azzal mindenki egyetért, hogy a vegyszeres növényvédelem elsődleges célja a termés megóvása a kártevőktől, s ezzel az élelmezés biztosítása az emberek és/vagy a gazdasági állatok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy nem azért permetezzük a növényeket, hogy azok a biológiailag bennük kódolt méretnél nagyobbra nőjenek, nagyobb termést hozzanak.
Fontos továbbá azt is leszögezni, hogy a piacon vásárolt zöldséget vagy gyümölcsöt nem elsősorban azért kell otthon megmosni, hogy eltávolítsuk róla a rajta lévő permetszert. Kint a szabad ég alatt rengeteg anyag rakódhat rá a növényekre, mint például az út pora, madarak piszka, stb…
A vegyipar egy külön ága foglalkozik a peszticidek, a növényvédelmi permetszerek kutatásával, fejlesztésével. Ezeknek a kutatásoknak elsődleges célja olyan vegyszerek kifejlesztése, amelyek az adott kártevő elpusztítására úgy képesek, hogy a megóvandó szervezetből és annak környezetében élő más növényekből maradék nélkül távozzanak, arra káros hatással ne legyenek. A helyzet persze itt bonyolódik, hiszen hiába is gyárt egy cég olyan vegyszert, amely a használati feltételek betartása mellett nem jelent veszélyt a fogyasztó szervezetre (ember vagy állat) ha a felhasználó (a gazda) esetleg nem tartja be az előírásokat, így például az élelmiszerbiztonsági várakozási időt (ÉVI). Az ÉVI-t pedig minden permetszeren feltüntetik a gyártók, így a betartása csak a gazda felelőssége.
 
 
Előfordul persze, hogy egy-egy vegyszert kivonnak a kereskedelmi forgalomból valamilyen ok folytán. Ez az ok leggyakrabban a környezetre gyakorolt káros hatás, így pl.: a vadmadarak emésztőrendszerében okozott megbetegedés, stb… Az ilyen termékeket egyszerűen leveszik a következő évi permetszer-listáról. A 2010-es év legfrissebb listája megtalálható az interneten is, természetesen. Az viszont már más helyzet, ha egy gazda felesleget halmoz fel – akár szándékán kívül – és az adott szer lekerül az engedélyezett termékek listájáról. Ebben az esetben is a gazdáé a választás. Amennyiben felhasználja a tiltás ellenére a vegyszert és ezen a hatóságok rajtakapják, nagyon kemény büntetés elé nézhet.
Összességében elmondható, hogy a permetezett növények nem feltétlenül jelentenek az egészségre veszélyt, mint ahogy a borfogyasztás sem életveszélyes, csak ha az ember nem tartja be annak ’szabályait’. Ugyanez igaz a vegyszeres növényvédelemre is. Ha a szabályokat betartjuk és mindig az emberek egészségének védelmét is szem előtt tartjuk, akkor nem okozhat problémát. Mindazon által a konvencionális, azaz vegyszert felhasználó növénytermesztés következménye a termésmennyiség növekedése, (a kártevők okozta veszteség csökkentése révén) s ez a gabonaárak mérséklését eredményezi, ez által pedig a pékáruk árát is befolyásolja.
Milliárdos üzlet a növényvédelem
Amellett, hogy önmagában a vegyszeres növényvédelem több hasznos tulajdonsággal rendelkezik, a rá épülő vegy- és gépipar révén sok munkahelyet teremt és igen nagy értékű üzletágként kell nyilvántartani. A növényvédő szerek előállítása, gyártása, csomagolása, kereskedelme, raktározása és szakszerű felhasználása is szakképzett munkaerőt igényel, így nem csupán gazdasági, de szociális előnyökkel is számolnunk kell. A jó növényvédelmi szakember pedig igen nagy kincs, nem véletlen, hogy az agráregyetemek rendszerint indítanak növényorvosi mesterképzéseket és növényvédelmi szakmérnöki kurzusokat.
 
 
Látható tehát, hogy rengeteg előnnyel kell számolnunk a konvencionális termelés esetén. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy ezen tények nem az öko, vagy bio termelés ellen szólnak!

 

1 komment

Címkék: veszély gép szer ipar hátrány növényvédelem előny konvencionális permet vegy

Az élelmiszerbotrányok felelőseiről

2010.06.22. 17:00 Imre Laci

 
Manapság már igen ritka eset az, ha valamely balul elsült ügy kapcsán annak okozóját felelősségre vonják. Megannyi eset került az elmúlt pár évben napvilágra – gondolok itt az élelmiszerbiztonsági botrányokra – és azóta sem hallottuk a hírekben, hogy valamelyik külföldről beszállított, szermaradvánnyal teli ételt importáló cég főnökét, vagy az adott ország élelmiszerbiztonságért felelős szervének vezetőjét akármilyen büntetés is érte volna.
Korábban már összefoglaltam egy bejegyzésben, hogy mennyi szeméttel árasztották el hazánkat, s ezen ügyek kapcsán egyetlen felelősségre vonásról sem lehetett hallani.
A média is ludas
Nyilván valamilyen felelősség terheli a sajtót is, hiszen ha valamilyen hasonló eset történik (pl.: a szegedi kislány fuzariotoxikózisa) rögtön címoldalon hozzák le a hírt, napokig lehet hallani a részleteket, keresik a felelősöket, stb… Az évekig elhúzódó per végét persze nem várja ki egyetlen újságíró sem, s mire hivatalos döntés születik, már van új hír amin szörnyülködni lehet, ami sokkal inkább aktuális.
Persze a magyar törvénykezés is hibáztatható, hiszen ha például egy feldolgozó üzem vezetőjét elítéli a bíróság, amiért az valamilyen élelmiszerbiztonsági szabályt nem tartott be, a felelősség terheli ugyan, de a neve nem kerülhet nyilvánosságra. De vajon a pénzbüntetés megváltja-e az emberek egészségében tett kárt? Jobb lesz a fogyasztónak attól, hogy a nyakon csípett gazember befizet párezer forintot az állami kasszába (ahonnan persze elfolyik a pénz)? A legtöbb esetben azonban még a bírságokról sem szólnak a hírek.
Nyomonkövethetőség
A mai kor legnagyobb élelmiszerbiztonsági vívmánya a nyomonkövethetőség. Egy, a boltban megvásárolt sonka vagy tojás egészen a termelőig visszakövethető. A gazda pedig – amennyiben ártatlannak bizonyul – meg tudja mondani, hogy melyik takarmánykeverő üzemtől vásárolta az állatokkal etetett tápot. Amennyiben a keverőüzemben a tápban szermaradványt talál a hatóság, felkeresik a gazdát aki a növényt termesztette és őt vonják felelősségre az élelmezés-egészségügyi várakozási idő be nem tartása végett. Ilyen jól kidolgozott rendszer mellett történnek mégis nap, mint nap az élelmiszerbotrányok, rendszerint felelősök nélkül.
 

  

Szólj hozzá!

Címkék: botrány veszély felelős élelmiszerbiztonság szermaradvány nyomonkövethetőség

Klónozott állatok az asztalon?

2009.10.29. 13:26 Imre Laci

Kartika Liotard asszony (dán szocialista politikus) sürgetné az EU-t a klónozott állatokból származó termékek szabályozása kapcsán. Jelenleg moratórium alá esik a klónozott állatitermékek forgalmazása, így étkezési célra jelenleg tilos felhasználni a klónozott állatokat.

A témakör egyelőre meglehetősen új, így jogi szabályozás sincs a klónozott termékekre, nincs releváns szakvélemény arra vonatkozólag, hogy ártalmas-e az egészségre a klónozott állatokból készült élelmiszer. A klónozás menetéről itt egy ábra, amely megtekinthető nagy méretben ide kattintva.

Amíg tilos a klónozott állatitermékek forgalmazása, addig széles körben nem fog elterjedni, bár nem csekély aggodalomra ad okot, hogy a GMO növények terén is az Európai Bizottság fog dönteni valószínűleg teret engedve a Monsato és Pioneer amerikai cégeknek. Meglátjuk melyik nagy cégeknek lesz érdeke a klónozott állatok előállítása... Lobbi persze már most is van, ahogy az alábbi kép is bizonyítja.

A felirat jelentése a képen: "Biztonságosabb tej és élelmiszer a haszonállatok klónozása által."

További képek a Tennessee Egyetem által klónozott üszőkről itt tekinthetők meg.


8 komment

Címkék: jog egészség állat veszély szabályozás termék klónozás moratórium

süti beállítások módosítása