facebook


Aflatoxin a tejben

2013.03.05. 19:00 Imre Laci

Mielőtt mindenki leszokna a tejivásról, és még mielőtt azok, akik eddig is hangosan ágáltak a tejfogyasztás ellen tenyerüket összecsapva üdvrivalgásban törnének ki, leszögezném, hogy ez az egész botrány a tejben talált aflatoxin körül nem más, mint hisztériakeltés.


A mikotoxinok a penészgombák másodlagos anyagcsere-termékei, amelyek a szakirodalom szerint abban az esetben termelődnek a gomba által, ha annak életkörülményei eltérnek az optimálistól, azaz ha stressz éri őket. Stressz pedig minden évben éri őket, így minden évben termelődnek. A tavalyi év az átlagosnál aszályosabb volt, így fordulhatott elő, hogy a Magyarországon kevésbé jelentős, raktári penészek, így az aflatoxint is termelők nagyobb arányban fordultak elő.

Az, hogy most a tejben az EU-s határérték feletti eredmények születtek, az nem köszönhető másnak, hogy az Unió minden hasonló anyag felső határának mennyiségét a legkisebb hatást kiváltó dózis századrészét jelöli meg. Tehát ha valaki a határértékkel megegyező mennyiségű toxint tartalmazó tejet fogyaszt, abból az adott dózis százszorosát kellene elfogyasztania. Azt pedig erősen kétlem, hogy bárki legurítana a reggeli lekváros kenyér mellé kb. ötszáz liter tejet.

Még annak esélye sem áll fenn, hogy a hosszú évek során fejtené ki rákkeltő hatását az aflatoxin, mivel senki nem garantálja, hogy az idei év időjárása is kedvezni fog ezeknek a penészeknek.

A termelők pedig már lassan több mint egy éve azon dolgoznak, hogy csökkentsék a szarvasmarhák szervezetét terhelő toxinok arányát szerves és szervetlen toxinkötő anyagok etetésével. Tehát senki ne érezze azt, hogy biztosan a tejtermelő telepek tulajdonosai a hibásak mindenért, mert ők direkt eltitkolták az egész ügyet, és tudatosan mérgezték a lakosságot.

Azt pedig, hogy a Magyar Nemzet címoldalon közölte, hogy a Hír TV egy műsora a Fusch Kft. termékében a határértéket meghaladó mennyiségű aflatoxint talált, egyenesen felháborító, és erősen lejáratás szagú! Emlékezzünk csak vissza arra, amikor marokkói dioxinos paprikával árasztották el az országot! Senki nem mondta be élő egyenes adásba, hogy melyik üzlet volt érintett, a kereskedelmi csatornák csak annyit közöltek, hogy "az áruházak polcairól levették az esetlegesen szennyezett termékeket".

Ne tessék pánikolni, igyon mindenki nyugodtan tejet.

18 komment

Címkék: hisztéria botrány tej gomba rákkeltő mérgező toxin mikotoxin aflatoxin

Az élelmiszerbotrányok felelőseiről

2010.06.22. 17:00 Imre Laci

 
Manapság már igen ritka eset az, ha valamely balul elsült ügy kapcsán annak okozóját felelősségre vonják. Megannyi eset került az elmúlt pár évben napvilágra – gondolok itt az élelmiszerbiztonsági botrányokra – és azóta sem hallottuk a hírekben, hogy valamelyik külföldről beszállított, szermaradvánnyal teli ételt importáló cég főnökét, vagy az adott ország élelmiszerbiztonságért felelős szervének vezetőjét akármilyen büntetés is érte volna.
Korábban már összefoglaltam egy bejegyzésben, hogy mennyi szeméttel árasztották el hazánkat, s ezen ügyek kapcsán egyetlen felelősségre vonásról sem lehetett hallani.
A média is ludas
Nyilván valamilyen felelősség terheli a sajtót is, hiszen ha valamilyen hasonló eset történik (pl.: a szegedi kislány fuzariotoxikózisa) rögtön címoldalon hozzák le a hírt, napokig lehet hallani a részleteket, keresik a felelősöket, stb… Az évekig elhúzódó per végét persze nem várja ki egyetlen újságíró sem, s mire hivatalos döntés születik, már van új hír amin szörnyülködni lehet, ami sokkal inkább aktuális.
Persze a magyar törvénykezés is hibáztatható, hiszen ha például egy feldolgozó üzem vezetőjét elítéli a bíróság, amiért az valamilyen élelmiszerbiztonsági szabályt nem tartott be, a felelősség terheli ugyan, de a neve nem kerülhet nyilvánosságra. De vajon a pénzbüntetés megváltja-e az emberek egészségében tett kárt? Jobb lesz a fogyasztónak attól, hogy a nyakon csípett gazember befizet párezer forintot az állami kasszába (ahonnan persze elfolyik a pénz)? A legtöbb esetben azonban még a bírságokról sem szólnak a hírek.
Nyomonkövethetőség
A mai kor legnagyobb élelmiszerbiztonsági vívmánya a nyomonkövethetőség. Egy, a boltban megvásárolt sonka vagy tojás egészen a termelőig visszakövethető. A gazda pedig – amennyiben ártatlannak bizonyul – meg tudja mondani, hogy melyik takarmánykeverő üzemtől vásárolta az állatokkal etetett tápot. Amennyiben a keverőüzemben a tápban szermaradványt talál a hatóság, felkeresik a gazdát aki a növényt termesztette és őt vonják felelősségre az élelmezés-egészségügyi várakozási idő be nem tartása végett. Ilyen jól kidolgozott rendszer mellett történnek mégis nap, mint nap az élelmiszerbotrányok, rendszerint felelősök nélkül.
 

  

Szólj hozzá!

Címkék: botrány veszély felelős élelmiszerbiztonság szermaradvány nyomonkövethetőség

süti beállítások módosítása