Nem kívánok hitvitát indítani ismét a bio és a konvencionális termelést preferáló olvasók között, csupán egy gondolatomat szeretném megosztani az Olvasókkal arról, hogy milyen sok tényezőt kell figyelembe venni amikor növényvédelemről beszélünk.
Biztonság mindenekelőtt
Azt hiszem, azzal mindenki egyetért, hogy a vegyszeres növényvédelem elsődleges célja a termés megóvása a kártevőktől, s ezzel az élelmezés biztosítása az emberek és/vagy a gazdasági állatok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy nem azért permetezzük a növényeket, hogy azok a biológiailag bennük kódolt méretnél nagyobbra nőjenek, nagyobb termést hozzanak.
Fontos továbbá azt is leszögezni, hogy a piacon vásárolt zöldséget vagy gyümölcsöt nem elsősorban azért kell otthon megmosni, hogy eltávolítsuk róla a rajta lévő permetszert. Kint a szabad ég alatt rengeteg anyag rakódhat rá a növényekre, mint például az út pora, madarak piszka, stb…
A vegyipar egy külön ága foglalkozik a peszticidek, a növényvédelmi permetszerek kutatásával, fejlesztésével. Ezeknek a kutatásoknak elsődleges célja olyan vegyszerek kifejlesztése, amelyek az adott kártevő elpusztítására úgy képesek, hogy a megóvandó szervezetből és annak környezetében élő más növényekből maradék nélkül távozzanak, arra káros hatással ne legyenek. A helyzet persze itt bonyolódik, hiszen hiába is gyárt egy cég olyan vegyszert, amely a használati feltételek betartása mellett nem jelent veszélyt a fogyasztó szervezetre (ember vagy állat) ha a felhasználó (a gazda) esetleg nem tartja be az előírásokat, így például az élelmiszerbiztonsági várakozási időt (ÉVI). Az ÉVI-t pedig minden permetszeren feltüntetik a gyártók, így a betartása csak a gazda felelőssége.
Előfordul persze, hogy egy-egy vegyszert kivonnak a kereskedelmi forgalomból valamilyen ok folytán. Ez az ok leggyakrabban a környezetre gyakorolt káros hatás, így pl.: a vadmadarak emésztőrendszerében okozott megbetegedés, stb… Az ilyen termékeket egyszerűen leveszik a következő évi permetszer-listáról. A 2010-es év legfrissebb listája megtalálható az interneten is, természetesen. Az viszont már más helyzet, ha egy gazda felesleget halmoz fel – akár szándékán kívül – és az adott szer lekerül az engedélyezett termékek listájáról. Ebben az esetben is a gazdáé a választás. Amennyiben felhasználja a tiltás ellenére a vegyszert és ezen a hatóságok rajtakapják, nagyon kemény büntetés elé nézhet.
Összességében elmondható, hogy a permetezett növények nem feltétlenül jelentenek az egészségre veszélyt, mint ahogy a borfogyasztás sem életveszélyes, csak ha az ember nem tartja be annak ’szabályait’. Ugyanez igaz a vegyszeres növényvédelemre is. Ha a szabályokat betartjuk és mindig az emberek egészségének védelmét is szem előtt tartjuk, akkor nem okozhat problémát. Mindazon által a konvencionális, azaz vegyszert felhasználó növénytermesztés következménye a termésmennyiség növekedése, (a kártevők okozta veszteség csökkentése révén) s ez a gabonaárak mérséklését eredményezi, ez által pedig a pékáruk árát is befolyásolja.Milliárdos üzlet a növényvédelem
Amellett, hogy önmagában a vegyszeres növényvédelem több hasznos tulajdonsággal rendelkezik, a rá épülő vegy- és gépipar révén sok munkahelyet teremt és igen nagy értékű üzletágként kell nyilvántartani. A növényvédő szerek előállítása, gyártása, csomagolása, kereskedelme, raktározása és szakszerű felhasználása is szakképzett munkaerőt igényel, így nem csupán gazdasági, de szociális előnyökkel is számolnunk kell. A jó növényvédelmi szakember pedig igen nagy kincs, nem véletlen, hogy az agráregyetemek rendszerint indítanak növényorvosi mesterképzéseket és növényvédelmi szakmérnöki kurzusokat.
Látható tehát, hogy rengeteg előnnyel kell számolnunk a konvencionális termelés esetén. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy ezen tények nem az öko, vagy bio termelés ellen szólnak!
