Magyar Asztal

"2004-ben az EFSA munkacsoportot hozott létre a hőkezelt élelmiszerek furánszintjeinek tanulmányozására, és az év végén ideiglenes véleményt adott ki eredményekről. 2006 májusában az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (DG SANCO), közös kutatóközpontja és az EFSA közös ülést szerveztek az analitikai módszerek és a kockázatbecsléshez szükséges információk megvitatására. 2006 végén az EFSA felhívást adott ki a furánnal kapcsolatos adatok gyűjtésére és ezzel párhuzamosan a Bizottság 2007/196/EK ajánlásában is kérte a tagállamokat, hogy az átfogóbb expozícióbecslés lehetővé tételéhez a kereskedelemben kapható, hőkezelésen átesett élelmiszerek furántartalmát monitorozzák, különös tekintettel a 2007-2008-as időszakra.
A kérésnek eleget téve 14 tagállam összesen 2908 analitikai eredményt küldött az EFSA-nak, melyeket 20 különböző élelmiszer kategóriában 2004-2009 között gyűjtöttek. Az átlagos furántartalom 6 μg/kg (sörben és gyümölcslében) és 2272 μg/kg (pörkölt kávébabban) között változott. 100 μg/kg-t meghaladó maximális szinteket gabona-, hústermékekben, levesekben, szószokban és egyéb termékekben mértek. Az üveges bébiétel és csecsemőtápszer különös figyelmet érdemel, mivel ezek számos csecsemő étrendjének egyedüli alkotói lehetnek. Jelen felmérés során a csecsemőtápszerben az átlagos furántartalom 8 μg/kg, a kereskedelemben kapható üveges bébiételben az átlag 25 μg/kg, míg a maximum 210 μg/kg volt.

Az EFSA az adatok felhasználásával egy konzervatív európai étrendi expozícióbecslést végzett. A felnőtt lakosság furán expozíciójának mediánja 0,78 μg/ttkg/nap értékig terjed. Amint az egyes élelmiszerek fogyasztási adatairól és a házi ételkészítés hatásáról további részletes információk lesznek, a becsült furán beviteli szintek várhatóan tovább fognak csökkenni. Európában a 3-12 hónap közti csecsemők átlagos furán expozíciója 0,27 és 1,01 μg/ttkg/nap között van. A maximum 6-9 hónapos korban jelenik meg, ahol a magas bevitelt 1,14 és 1,34 μg/ttkg/nap közé teszik." - MEBiH -

"A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (MÉBiH) nincs tudomása arról, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna - közölte a MÉBiH az MTI-vel az illetékes hatóságokkal folytatott, fuzárium-toxinokkal kapcsolatos tanácskozása után hétfőn.

 Egyelőre úgy néz ki, hogy továbbra is mentes marad Magyarország a GMO élelmiszernövényektől, - így a MON 810 elnevezésű molyrezisztens transzgénikus kukoricától is - derült ki Orosz Sándor szocialista képviselő szavaiból.

De mi célból, és hogy is készült ez a transzgénikus növény? Tömören fogalmazva nincs másról szó, mint hogy egy hétköznapi kukoricafajta DNS-ébe beültették a Bacillus thuringiensis subspecies kurstaki nevű baktérium cryIA(b) nevű génjét, mely egy fehérje termelődését indukálja. Ez a fehérje a kukoricát megtámadó moly bélrendszerébe jutva károsítja azt, s az állat pusztulását okozza. Magyarországon jelenleg is használnak olyan növényvédőszereket, amelyek bizonyos százalékban ezen baktériumfaj hatóanyagát tartalmazzák, sőt, biológiai védekezésnek számító módszer, tehát a permetezés után egészségügyi várakozási korlátozás alá sem esik.

A létrehozott transzgénikus növény tehát sikerrel termeszthető olyan helyen, ahol a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kártétele jelentős lehet, illetve monokultúrás termesztésben (minden évben ugyanazt a növényfajt vetik egy bizonyos területre). Ugyanakkor a növény akkor is termeli ezt a CryIA(b) nevű fehérjét, ha nincs jelen a kártevő rovar, így például hazánk jelentős részére sem jellemző a kukoricamoly nagyarányú terméscsökkentése. Ezen felül nincsenek tapasztalatok a MON 810 kukoriacafajta humán egészségre gyakorolt hatásáról sem, ezért egyesek szerint kockázatos lenne annak köztermesztésbe vétele. Mindezeken túl, ha a transzgént tartalmazó növényt egy közönséges kukorica pollenje termékenyíti meg, s a GMO növény egy magja elhullik és az abból fejlődő ún. hibrid kukoricát egy hagyományos kukorica pollenje termékenyíti, felléphet a "transzgén szökés" jelensége, tehát a transzgénikus növény az emberi felügyelet alól kikerül, s ennek hosszú távon beláthatatlan botanikai és egészségügyi következményei is lehetnek.

Aki további információt szeretne olvasni a MON 810 GMO kukoricafajtáról, annak ajánlom az FVM rendeletét, avagy a Monsato Company Magyarország oldalát.