facebook


A nyers tejről

2013.02.24. 10:00 Imre Laci

Több ismerősöm kérdezte tőlem a közelmúltban, hogy az egyre több helyen, kisebb üzletekben és mozgó tejárusoknál gépkocsiból kapható tejet miért kell forralni, vagy legalább is melegítéssel hőkezelni? Jelen bejegyzésemben többek között erre a kérdésre szeretnék válaszolni.


Örvendetesnek tartom, hogy egyre többen keresik az általában a termelőtől származó nyers tejet, mivel így az adott gazdálkodó sokkal nagyobb haszonnal tudja értékesíteni termékét, az extra profit ebben az esetben nem a feldolgozónál és/vagy a hipermarketnél fog lecsapódni. A statisztikák szerint a tavalyi évben a nyers tej átvételi ára 86,3 Ft volt kilogrammonként. Ez azt jelenti, hogy egy termelő ennyi pénzt kapott egy kg tejért. Az átlag fogyasztó pedig ~ 200 forintos áron jut hozzá a dobozos tejhez az üzletekben. A különbség pedig annyi, hogy utóbbiból hiányzik kb. 1-2% tejzsír. Nem kell tehát közgazdásznak lennünk ahhoz, hogy észrevegyük az erős deficitet, amelyet "elszenvedünk" minden egyes bolti vásárlás alkalmával.

Hozzá kell persze tenni, hogy az automatából, mozgó boltból vásárolt tejet legalább minimális hőkezelésben kell részesíteni, a benne lévő csírák (kevesebb, mint 100.000/köbcenti) deaktiválása érdekében. Így növelhető a tej eltarthatósága is. Mivel a tejtermelő telepek számára törvény írja elő, hogy a fejést követő 1 órán belül a tejet 5 °C hőmérséklet alá kell hűteni, így a tej frissessége sem kockázati tényező, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a termelők többsége nem rendelkezik akkora tárolókapacitással, hogy a kifejt tej egy napnál többet álljon a tartályokban. Ugyanakkor abba sem hiszem, hogy egy egészséges ember belehalna, ha nyers tejet inna hőkezelés nélkül, akár nap mint nap. Eddig nekem sem lett tőle semmi bajom. :-)

A vállalkozó szelleműek a nyers tejből készíthetnek maguknak túrót, tejfölt és sajtot is akár. (Utóbbihoz azonban tetemes mennyiségű tejre lesz szükség, hiszen kb. 10 liter tejből készíthető 1 kg sajt.)

Szólj hozzá!

Címkék: fogyasztás tej minőség nyers előny

A vegyszeres növényvédelemről

2010.07.22. 20:49 Imre Laci

 
Nem kívánok hitvitát indítani ismét a bio és a konvencionális termelést preferáló olvasók között, csupán egy gondolatomat szeretném megosztani az Olvasókkal arról, hogy milyen sok tényezőt kell figyelembe venni amikor növényvédelemről beszélünk.
Biztonság mindenekelőtt
Azt hiszem, azzal mindenki egyetért, hogy a vegyszeres növényvédelem elsődleges célja a termés megóvása a kártevőktől, s ezzel az élelmezés biztosítása az emberek és/vagy a gazdasági állatok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy nem azért permetezzük a növényeket, hogy azok a biológiailag bennük kódolt méretnél nagyobbra nőjenek, nagyobb termést hozzanak.
Fontos továbbá azt is leszögezni, hogy a piacon vásárolt zöldséget vagy gyümölcsöt nem elsősorban azért kell otthon megmosni, hogy eltávolítsuk róla a rajta lévő permetszert. Kint a szabad ég alatt rengeteg anyag rakódhat rá a növényekre, mint például az út pora, madarak piszka, stb…
A vegyipar egy külön ága foglalkozik a peszticidek, a növényvédelmi permetszerek kutatásával, fejlesztésével. Ezeknek a kutatásoknak elsődleges célja olyan vegyszerek kifejlesztése, amelyek az adott kártevő elpusztítására úgy képesek, hogy a megóvandó szervezetből és annak környezetében élő más növényekből maradék nélkül távozzanak, arra káros hatással ne legyenek. A helyzet persze itt bonyolódik, hiszen hiába is gyárt egy cég olyan vegyszert, amely a használati feltételek betartása mellett nem jelent veszélyt a fogyasztó szervezetre (ember vagy állat) ha a felhasználó (a gazda) esetleg nem tartja be az előírásokat, így például az élelmiszerbiztonsági várakozási időt (ÉVI). Az ÉVI-t pedig minden permetszeren feltüntetik a gyártók, így a betartása csak a gazda felelőssége.
 
 
Előfordul persze, hogy egy-egy vegyszert kivonnak a kereskedelmi forgalomból valamilyen ok folytán. Ez az ok leggyakrabban a környezetre gyakorolt káros hatás, így pl.: a vadmadarak emésztőrendszerében okozott megbetegedés, stb… Az ilyen termékeket egyszerűen leveszik a következő évi permetszer-listáról. A 2010-es év legfrissebb listája megtalálható az interneten is, természetesen. Az viszont már más helyzet, ha egy gazda felesleget halmoz fel – akár szándékán kívül – és az adott szer lekerül az engedélyezett termékek listájáról. Ebben az esetben is a gazdáé a választás. Amennyiben felhasználja a tiltás ellenére a vegyszert és ezen a hatóságok rajtakapják, nagyon kemény büntetés elé nézhet.
Összességében elmondható, hogy a permetezett növények nem feltétlenül jelentenek az egészségre veszélyt, mint ahogy a borfogyasztás sem életveszélyes, csak ha az ember nem tartja be annak ’szabályait’. Ugyanez igaz a vegyszeres növényvédelemre is. Ha a szabályokat betartjuk és mindig az emberek egészségének védelmét is szem előtt tartjuk, akkor nem okozhat problémát. Mindazon által a konvencionális, azaz vegyszert felhasználó növénytermesztés következménye a termésmennyiség növekedése, (a kártevők okozta veszteség csökkentése révén) s ez a gabonaárak mérséklését eredményezi, ez által pedig a pékáruk árát is befolyásolja.
Milliárdos üzlet a növényvédelem
Amellett, hogy önmagában a vegyszeres növényvédelem több hasznos tulajdonsággal rendelkezik, a rá épülő vegy- és gépipar révén sok munkahelyet teremt és igen nagy értékű üzletágként kell nyilvántartani. A növényvédő szerek előállítása, gyártása, csomagolása, kereskedelme, raktározása és szakszerű felhasználása is szakképzett munkaerőt igényel, így nem csupán gazdasági, de szociális előnyökkel is számolnunk kell. A jó növényvédelmi szakember pedig igen nagy kincs, nem véletlen, hogy az agráregyetemek rendszerint indítanak növényorvosi mesterképzéseket és növényvédelmi szakmérnöki kurzusokat.
 
 
Látható tehát, hogy rengeteg előnnyel kell számolnunk a konvencionális termelés esetén. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy ezen tények nem az öko, vagy bio termelés ellen szólnak!

 

1 komment

Címkék: veszély gép szer ipar hátrány növényvédelem előny konvencionális permet vegy

süti beállítások módosítása