Magyar Asztal

Miközben a mi Viktorunk gazdasági szabadságharcot vív XIV. századi fakardjával a Barroso kapitány vezette EU-s brigantik ellenében, a magyar értelmiségi otthon rágja a szőnyeg szélét, mert Schmitt Pál vezérünk plagizált. A radikálisok a fejüket fogják mert a kormány be fog hasalni az EU-nak, a liberálisok zokognak a Le Monde újságírójának, hogy ugrott a demokrácia, a magyar gazdáknak pedig lövésük sincs, hogy mit fog hozni a tavasz.

Mert ugye arról senki ne feledkezzen el, hogy a 2%-os ÁFA emelés a mezőgazdasági termékekre ugyanúgy vonatkozik, mint minden másra, így tehát a termeléshez szükséges eszközök ára is ugrani fog egy nagyot! Ez főleg ott fog keményet ütni, ahol rendszeresen nagy mennyiségben vásárolnak valamit (pl. műtrágya, permetszer). A jéghegy csúcsa persze a gázolaj. A terményeket tavaly értékesítették akkori áron, a bevételbe persze nem tudták belekalkulálni a narancsforradalmárok üzérkedéseinek következményeit, így tehát most van egy elég rossz kilátásokkal induló szezonunk.

Az egyik legnagyobb gazdasági tételt kiadó kukorica vetése majd csak tavasszal fog elkezdődni, valamint az őszi vetés műtrágyázása is ekkor fog folytatódni. Óriási kiadásokra lehet számítani ezen a téren, ami természetesen meg fog jelenni az élelmiszerek árában is! Itt lehet (és kell is) számolni egyfajta multiplikátor hatással, azaz ha az összes mezőgazdasági inputra rátesszük az inflációt és a megnövekedett adóterheket, illetve ugyanezt még a boltba került termékekkel is megtesszük, azt fogjuk tapasztalni, hogy rövid időn belül négyszáz forint lehet majd egy kiló kenyér.

Természetesen Szijjártó Péter ezt lekommunikálhatja majd a Kormány egészséges életmód programjának részeként, amely segítségével a lakosság jelentős részénél jelentkező kóros elhízás visszaszorítása érdekében kívánnak országos diétázást indítani.

"Kisújszálláson a jó idő beköszöntével egyre több gazda kezdi meg a határban a tavaszi munkát. Nagy gondjuk a magas vetőmagár és az alacsony felvásárlási ár, számol be a szoljon.hu.

– A határ majd minden szegletében van néhány hektár szántónk – magyarázza Szűcs Zsigmond családi gazdálkodó, akinek édesapja húsz éve kezdett el állattartással foglalkozni.
– Ma közösen gazdálkodunk, mangalica-törzstenyészetünk mellett juhokat tartunk és kísérletképpen szarvasmarhákat. Több mint száz hektárt művelünk, ebbe hibrid kukoricát, búzát, olajtököt, lucernát és burgonyát vetünk. Mivel a gépeket hitelre vettük, aratáskor idén sem tudunk majd várni a jobb árra, azonnal értékesítenünk kell.
Az alacsony felvásárlási ár miatt a mangalicán is jelentős a kiesés. Ma egy 100 kilós fehér sertést 30 ezerért vesznek át, a mangalicáért pedig 350 forintot adnak kilónként, ami jóval önköltség alatt van. A felvásárló a húsvéti bárányokat elvitte, 9 ezer forint maradt tisztán darabonként. Talán csak az a jó hír, hogy a gyapjú ára a kilónkénti 40 forintról 160 lett. Ez azt jelenti, hogy kifutja a nyírás költségét – állítja a fiatal gazda. A teljes cikk itt olvasható."

- szoljon.hu -

A MÉBiH fórumot tartott a bio élelmiszerek minőségéről és biztonságáról. A rendezvényen a szakhatóságokon kívül termelők is részt vettek. Az egész eseményről olvasható beszámoló a MÉBiH honlapján.

Ami a cikkből a leglényegesebb, azt külön kiemelem, mivel nem is olyan rég kemény hitvitába keveredtem az egyik túl lelkes olvasómmal. (A vita itt olvasható.) A lényeget tehát kiemelném:

"Azonban azt sem szabad elhitetni, hogy minden, ami nem biotermék, az egészségre káros, vagy rossz minőségű, selejt, művi élelmiszer volna. Cél olyan termékek gyártása – legyen szó hagyományos, vagy bio termesztésűről – ami jó és a fogyasztó igényeit, érdekeit szolgálja. Be kell látni azonban azt is, hogy egy termék piacképességét kedvező tulajdonságai mellett ára is nagymértékben befolyásolja, és a hazai fogyasztók pénztárcája jelenleg nem bírja a biotermékek rendszeres fogyasztását."

"A magyar élelmiszeripar válságban van, csak a húsiparban több történelmi szereplő a túlélésért küzd, vagy már el is veszítette a harcot; mindemellett fontos a magyar élelmiszeripar hisz őrzi azt az ízvilágot, amely évtizedeken keresztül jellemezte Magyarországot - mondta Csányi Sándor a Pick Szeged Zrt. tulajdonosa csütörtökön Szegeden, a Coop-Rally indítására szervezett rendezvényen.

Csányi Sándor hozzátette: emellett fontos az élelmiszeripar a mezőgazdaságnak is, hisz a gabona, kukorica termésfeleslegének levezetésében nagyon nagy szerepe van.

A Pick bizonyos szempontból egyedi, hisz az alapanyag jelentős részét saját maga állítja elő. A szakember szerint ennek azért van jelentősége, mert a magyar sertésből készített szalámi vagy kolbász, jobb, mint a más országból érkezők, a magyar takarmányozásban ugyanis a kukoricának még mindig nagy szerepe van, ezáltal "a húsnak íze is van nemcsak színe".

A reményei szerint az üzletpolitika, amelyet a Pick az utóbbi időben folytat - próbálják a hungarikum jelleget megőrizni, a hagyományos termékeket továbbvinni, ugyanakkor a fogyasztói igények szerint a termékeket fejleszteni, közben technológiát váltani - eredményhez vezet."

- MTI -

Nemes küzdelem megőrizni a régies ízeket, amelytől igazán hungarikum lesz egy hungarikum. Ki tudna elképzelni egy íztelen csabai kolbászt? Ugye, hogy irreális? De a csata megnyeréséhez bizony nem elég jó terméket gyártani. Az alapvető probléma ott leledzik, hogy a magyar ember nincs arra nevelve mint ami a Nyugat-európai államokban már teljesen elfogadott: a hazai élelmiszer preferálására.

Persze a magyaroknak mindig kijár a görbe tükör. Erre a legjobb példa, hogy Spanyolország csinálja a legnagyobb üzletet a magyar mangalicából, melyből serrano sonkát csinálnak és arany áron adnak túl rajta. Amit a magyar paraszt megtermel, azt kiviszik spanyolhonba és onnan kerül a világ minden pontjára mint hagyományos spanyol étel.

Lehet, hogy a mi unokáink már vagyonokat fognak fizetni egy valódi manhattani gulash-ért, vagy egy hamisítatlan grönlandi kürtőskalácsért. Lesz még egy-egy Pláza elit boltjának polcán utánozhatatlan ízű és illatú phenjani csípős kolbász, eredeti kirgiz töltöttpaprika és persze dán pacalpörkölt is. A köznép pedig egyen csak pizzát meg hamburgert.

"Az utóbbi években jelentősen emelkedett az import élelmiszerek aránya Magyarországon; amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot - áll az Agrármonitor legfrissebb számának összegzésében.

2000 és 2003 között az ez az aránya alig változott, 12-13 százalékot tett ki. Az ország uniós csatlakozásának évében 17 százalékra nőtt, majd 2005-ben 26 százalékra ugrott. Ezután lassabban, de folyamatosan emelkedett.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója az MTI-nek arra emlékeztetett, hogy az élelmiszerimport arányát nehéz megbecsülni, mert a külföldről érkező élelmiszereket gyakran feldolgozzák és egy részét kiviszik az országból.

Hozzátette: a forint árfolyama nem hat jelentősen az importra,  mivel a nagy élelmiszer-áruházláncok saját beszerzési hálózatukkal  hosszú távú szerződéseket kötnek.   

Az elemzés szerint a feldolgozott magyar élelmiszerek  kivitelének értéke tavaly 3,6-3,8 milliárd euró körül mozgott. Az országba érkező feldolgozott élelmiszerimport értéke pedig 3,0-3,1 milliárd eurót tett ki. Az export értéke 2000-ben még 1,8 milliárd euró körüli volt, és 2005-ben 2,3 milliárd eurót tett ki, az importé azonban gyorsabban nőtt, mintegy 900 millió euróról 1,9 milliárdra."

- MTI -

Ezek a számok elrettentőek. Több mint 1 milliárd eurót költ az állam egy év alatt élelmiszerbehozatalra! Minek? Kétlem, hogy ezt azok a termékek tennék ki amit itthon nem tudunk megtermelni (pl. déligyümölcsök).