Magyar Asztal

Jövő januártól a nyers tej ÁFA-ja a jelenlegi 18-ról 5%-ra csökken. A szakmai szervezetek ettől az intézkedéstől várják a gazdaság fehéredését (a tej "áfáztatásának" megszűnését) és a fogyasztás fellendülését. Vajon a fogyasztó is jól fog járni?

Sajnos a magyar média hajlamos arra, hogy bizonyos dolgokat ne bontson szét eléggé, hogy a hétköznapi, a szakmában járatlan embernek is egyértelmű legyen egy-egy változás rá gyakorolt hatása. Így tehát előszeretettel hangoztatták az ágazat szakmai felügyeletét ellátó szakemberek, hogy a tej ÁFA-jának csökkentése a tej felvásárlási árának növekedését fogja eredményezni. A helyzet az, hogy az év végére az ÁFA csökkentés nélkül is el fogja érni a nyers (!) tej ára a 100-110 forintot kilogrammonként. Persze ez nem fogja kárpótolni a termelőket, hiszen év eleje óta folyamatosan óriási mínusszal termeltek meg minden kilogramm tejet. (Az előállítási költség 100 forint körül van, míg 60 forintért tudták értékesíteni a tejet.)

Mivel azonban nem a fogyasztói tej ÁFA tartalma csökken, hanem a nyers tejé, így jó eséllyel a csökkentésből fakadó összes hasznot a felvásárló és a feldolgozó fogja zsebre vágni, és az eddig megszokott áron fogja termékeit piacra dobni.

2017 első negyedévében tehát kiderül, vajon úgy reagál-e a piac, ahogy azt a szakemberek remélik, vagy eltűnik-e a fogyasztóknak szánt kedvezmény.

Valamivel több, mint egy hete lengette meg a hírt a Kormány, hogy januártól csökkenteni kívánják a tej, a tojás és a baromfihús ÁFA-ját 5%-ra. A hírt bejelentő Lázár János elsőként a nyugdíjasokat jelölte meg az intézkedés haszonélvezőjének, s ebből arra lehet következtetni, hogy '18-hoz közeledve megindul lassan a kampány.

Időről időre felhozza az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentését a mindenkori ellenzék és a szakmai szervezetek is. A dolog pikantériája azonban, hogy manapság a szakmai szervezetek élén többnyire a Kormányhoz közelálló személyek diszponálnak. Így fordulhatott elő, hogy Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke tétlenül figyeli, hogy a MAGOSZ alelnökök a tisztességtelen kereskedelmi szereplők ellen tüntetnek szerte az országban. Az egyik ilyen tüntetésen elhangzott egy mondat, amely tökéletesen summázza az ország helyzetét. A felszólalás lényege az volt, hogy Magyarországon van egy ember, akinek egyetlen tollvonásába kerülne a piac rendbetétele. Mert valljuk be, kis hazánkban az csalhat ÁFA-t, akinek megengedik. Így fordulhat elő, hogy a sok száz millió kilogramm tejet az országba importáló cégek érintetlenek maradnak, s az ellenük szervezett tüntetéseken olyan személyek szólalnak fel, akik közvetlen kapcsolatban állnak az agrár szakigazgatás és törvényhozás vezetőivel.

Persze ne felejtsük el, hogy a migráns kártya elkopása után feltétlenül szüksége van a Kormánynak valamire, amivel el lehet halványítani az MNB-botrány okozta népszerűség csökkenést, s valószínűleg az érintett élelmiszerek áfájának csökkentése mögött efféle politikai szándékok rejlenek.

Önmagában ez így leírva jó eséllyel senkinek nem jelent óriási meglepetést, hiszen aki kicsit is foglalkozik a hazai agrárpolitikával, és ismeri a közszereplőket, ezt látja maga is. Ellenben az már más kérdés, hogy vajon van-e szándék a Kormányban a tejpiac megtisztítására, és ha igen, vajon mire vár?

Erre a kérdésre valószínűleg az az egyetlen elfogadható válasz, hogy most készítik elő a terepet egy igazán jelentős ágazati-gazdasági húzásra. Nem lennék meglepve, ha a nyers tej hosszú ideje botrányosan alacsony felvásárlási ára következtében az igazán nehéz helyzetbe kerülő gazdaságok - a túlélés végett - hirtelen új gazdára lelnének. A piac tulajdon-viszonyainak átalakulása után már "megéri" majd a reguláció, s így nem hogy kettő, de akár több legyet is lehet ütni egy csapásra! (Megszerzett termőföld után járó támogatás, tejtermelő tehenek támogatása, állatjóléti támogatás, és a várhatóan növekvő tejár jelentette extra profit.)

Ne felejtsük el, hogy a lakosság utoljára az élelmiszerről fog lemondani, így tehát aki a mindennapi betevőt termeli, mindig talál piacot.

Ugyan egyelőre feltételes módban szerepel a tej ÁFA-jának csökkentése a Magyar Idők által közölt cikkben, azonban figyelembe véve, hogy a weblap effektíve a Kormány szócsöve, lehet valódi szándék a hír mögött. Olyannyira, hogy termelői berkekből értesültem arról, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is összehívja tagjait, át kívánják tekinteni a közelgő változásokat.

Az első és legfontosabb, hogy nem a nyers tej ÁFA-ja fog csökkenni, mivel az jelenleg nem 27, hanem 18 százalék. A cikkben is szerepel, hogy a fogyasztói tej forgalmi adóját mérséklik, ahogyan azt a sertés tőkehússal tették. Aminek a hatását mi, fogyasztók nem igazán éreztük, hiszen az átlag magyar ember nem hasított félsertést vásárol az üzletekben.

Az intézkedés előre láthatóan nem eredményezi majd a várt hatást, tehát a termelő nem fog több pénzt kapni a megtermelt tejért, illetve a fogyasztó sem fog olcsóbban hozzájutni a termékhez a boltokban. Az ÁFA csökkentése az áruházláncoknak fog extra profitot biztosítani.

Igen régóta tart már a Kormány sertéságazat-regulációs törekvése, amely az elmúlt egy hónapban látszik eszkalálódni. Ugyan már egy évvel ezelőtt is arról cikkeztek, hogy Orbán előtt van a sertésstratégia, ám ennek ellenére úgy tűnik, a kabinet nem tud dűlőre jutni a fordított ÁFA bevezetése terén.

A fordított ÁFA lényege, hogy a termelő az eladott áruért nettó fizetséget kap, az adót az átvevő fizeti meg az állam felé. A Kormány ettől az intézkedéstől várja, hogy a húsipart sújtó feketekereskedelem visszaszoruljon. Ezt a modellt alkalmazzák a gabonakereskedelemben is, egyelőre úgy tűnik sikerrel.

Augusztus 15-én a Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán jelent meg a hír, hogy a szakmai szervezetekkel való tárgyalás után úgy döntött a kabinet, hogy nem vezetik be a fordított ÁFA-t a sertéságazatba. Ebben a cikkben konkrét megnevezés ugyan nem hangzik el, csupán szakmai szervezetekre utalnak, ám a témával kicsit részletesebben foglalkozók tudhatják, hogy a Magyar Sertéstartók Szövetségének nyílt levele miatt nem valósult meg a tervezett reform.

A szövetség elnöke, Sákán Antal levelében kitér arra, hogy a fordított ÁFA bevezetése azt eredményezné, hogy a gazdák bruttó árat fizetnének az összes input anyagért, így például a takarmányért vagy a közműszolgáltatásokért, ugyanakkor nettó bért, azaz az ÁFA-val csökkentett árat kapnák a termékeikért. Így alacsonyabb bevételük lenne, ami tőkehiányt eredményezne addig, amíg az általános forgalmi adó visszaigénylése, kifizetése meg nem történik.

Augusztus közepén úgy tűnt, hogy a kormányzat hallgatott az MSSz érveire, ám ma délben ismét arról lehet olvasni a Minisztérium oldalán, hogy a fordított ÁFA segítségével kívánják fehéríteni a sertéságazatot. A döntés ugyan még nem végleges, hiszen Brüsszelnek engedélyeznie kell annak bevezetését, de úgy tűnik, Fazekas Sándor elhatározta magát. Annak ellenére, hogy a cikkben hatástanulmányokra hivatkoznak, rögtön felmerülhet a kérdés, hogy milyen külső tényezők sarkallták a minisztériumot korábbi döntésének felülvizsgálatára. Egyelőre nem tudni, hogy állnak-e más irányú lobbik, érdekképviseletek a hirtelen "páli fordulat" mögött.

 Az országgyűlés elé került a fordított ÁFA-t az agrárágazatba bevezető javaslata. A fordított ÁFA lényege, hogy a termelő nettó áron értékesíti terményét, mely után a forgalmi adót a felvásárló lesz köteles megfizetni. A szabályozás akár már július 1-jén hatályba léphet.

A hír az MTI-től származik, s kitérnek benne arra, hogy fordított ÁFA a gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-szektorban kerülne bevezetésre, mivel itt a legmagasabb, a teljes forgalom 30%-át kitevő mértékű a feketegazdaság.

Aki tehát eddig feketén kereskedett, előfordulhat, hogy júliustól teljesen legálisan ne kelljen fizetnie adót. A felvásárló persze továbbra is érdekelt lesz a fekete gazdaságban, hiszen esze ágában sem lesz neki fizetnie a súlyos százalékokat. A kör tehát bezárul: a felvásárló nem lesz hajlandó számlázni a vásárlást, hiszen ha eddig hajlandó volt a termelő feketén lebonyolítani az üzletet, ezután is meg fogja ezt tenni, mivel kiszolgáltatott helyzetben van a felvásárlóhoz képest.

Erkölcsi dilemma helyett tehát gazdasági "csapdába" estünk, hiszen nyitott kérdés marad, hogy a termelő számára mennyire fontos, hogy a papírok rendben legyenek. Arról persze még nem is esett szó, hogy ez az intézkedés elsősorban a nagyobb gazdaságokat érinti. A kis területen, nagyobb élőmunka igényű és magasabb értékű terméket előállító zöldségkertészek nem tudnak majd élni a fordított ÁFA nyújtotta lehetőséggel.

Kíváncsian várom, hogy milyen vita fog lefolyni a témával kapcsolatban mind a Mezőgazdasági Bizottságban, mind pedig a Parlamentben az általános- és a részletes vita folyamán.