Magyar Asztal

kívánok minden kedves olvasómnak!

 Elnézést kérek mindenkitől, hogy ennyiszer kerül szóba a politika, de sajnos a mezőgazdaság minden egyes részletének gazdaságosságát, piaci lehetőségeit a hazai és az EU-s törvénykezés határozza meg, így tehát elkerülhetetlen, hogy időről időre szóba ne kerüljön valamely honatyánk éppen aktuális okossága.

Az éppen aktuális téma nem más, mint a dinnye. A dinnyeszezon beköszöntével rögtön elkezdődik a politikai sárdobálás is, mivel a kormány igyekszik azt mutatni a közvélemény felé, hogy megoldást keres a termesztők problémáira, míg a(z) (nem konstruktív) ellenzék támadja, ha másért nem, akkor a kései intézkedések miatt.

 Érdekes, hogy a korábbi kormány tagjai most tudnák a megoldást a problémákra, mégis akkor borították a dinnyét a gazdák az Auchan elé, mikor ők voltak a húsos kondérnál.

Lehet, hogy a nagy meleg az oka, de feltévedtem az MSzP honlapjára is, ahol is Tabajdi Csaba EP képviselő, egy nem is olyan régi bejegyzésére leltem. A téma már 2004-ben is aktuális volt, mikor Tabajdi már az EP-ben üldögélt. Akkor miért nem volt olyan fontos a magyarság megmentése az argentin és brazil GM szójától? Akkor nem volt fontos a sertéságazat segítése az állati fehérjék etethetőségének engedélyezése révén?

Hogy lehet az, hogy ha valaki ellenzékiségbe kényszerül, rögtön tudja, hogy mit kell(ett volna) csinálni? (Ez egy költői kérdés.) Hogy lehet az, hogy Ficsor Ádám még ma is a mezőgazdasági bizottságban osztja az észt? Az, aki a mezőgazdaság területén leszerepelt (hiszen Bajnai inkább tárca nélküli nemzetbiztonsági minisztert csinált belőle) mondja meg a tutit? A legszebb a parlamentben, hogy ha megfelelő befolyással rendelkezik az ember, bekerülhet országos listáról képviselőnek, majd szakértelemtől függetlenül bármely bizottságba, ahol nincs is más feladata, mint időről időre felállni és tiltakozni, szidalmazni, stb... Pedig ha már olyan okossá tette az ellenzékiség, akkor miért nem tetszettek anno véghez vinni a nagy reformokat?

Az Alföldtej Zrt. egy új, nemzeti színekbe öltöztetett termékcsaládot dobott a piacra. Ezen tejtermékek csomagolásán hangsúlyos helyet és szerepet kapott a származás megjelölése, mint ahogy azt az alábbi képek is prezentálják.

Egyik ismerősöm egy dobozos tejet vadászott le, jómagam pedig egy tejfölt, mely a nemzeti trikolór színeiben "pompázott". Bízom benne, hogy nem csupán ügyes marketingfogásnak használják a nemzeti érzelmekre való építést és tényleg magyar gazdák által termelt élelmiszerek kerülnek a dobozokba és poharakba.

"Kisújszálláson a jó idő beköszöntével egyre több gazda kezdi meg a határban a tavaszi munkát. Nagy gondjuk a magas vetőmagár és az alacsony felvásárlási ár, számol be a szoljon.hu.

– A határ majd minden szegletében van néhány hektár szántónk – magyarázza Szűcs Zsigmond családi gazdálkodó, akinek édesapja húsz éve kezdett el állattartással foglalkozni.
– Ma közösen gazdálkodunk, mangalica-törzstenyészetünk mellett juhokat tartunk és kísérletképpen szarvasmarhákat. Több mint száz hektárt művelünk, ebbe hibrid kukoricát, búzát, olajtököt, lucernát és burgonyát vetünk. Mivel a gépeket hitelre vettük, aratáskor idén sem tudunk majd várni a jobb árra, azonnal értékesítenünk kell.
Az alacsony felvásárlási ár miatt a mangalicán is jelentős a kiesés. Ma egy 100 kilós fehér sertést 30 ezerért vesznek át, a mangalicáért pedig 350 forintot adnak kilónként, ami jóval önköltség alatt van. A felvásárló a húsvéti bárányokat elvitte, 9 ezer forint maradt tisztán darabonként. Talán csak az a jó hír, hogy a gyapjú ára a kilónkénti 40 forintról 160 lett. Ez azt jelenti, hogy kifutja a nyírás költségét – állítja a fiatal gazda. A teljes cikk itt olvasható."

- szoljon.hu -