facebook


A 'vis maior' törvény margójára

2010.12.08. 16:55 Imre Laci

A közeljövőben fog az Országgyűlés dönteni az ún. 'vis maior' törvényről, mely a gazdák érdekét védi a rossz üzleti erkölcsöt "gyakorló" felvásárlókkal szemben. Így tehát az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkező terménykiesés esetén a felvásárló nem kötelezheti a termelőt a szerződésben foglalt mennyiségű áru leszállítására.

„8/A.§ Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna.”

Indoklás:

 

"A javaslat abból indul ki, hogy a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika, a szerződésben foglaltak tisztelete még a legkiélezettebb piaci verseny körülményei között is a közösség által védend ő olyan érték, amelyek esetében mindenképpen törekedni kell a különböz ő érdekek érvényesülésének egyensúlyban tartására. Ebben a tevékenységben az államnak és ezen belül is az Országgyűlésnek meghatározó szerepe van."

Korrekt. Igazából erre volna szükség az élet sok területén. Azt azonban hozzá kellene fűzni a dologhoz, hogy a mezőgazdaság igen komplex rendszer, így meg kellene nézni, hogy mennyi olyan ügylet jön létre nap mint nap, amely semmibe veszi az üzleti etikát, a tisztességet vagy a jó erkölcsöt. Ilyenek a 90 napos fizetési határidők, az egyoldalú szerződések a beszállítókkal szemben tanúsított kizsákmányoló üzleti módszer, stb... A sor szinte végtelen lehet, valószínűleg mindenki tudna legalább 1-2 példát említeni.


 

 

Szólj hozzá!

Címkék: üzlet törvény erkölcs tisztesség vis maior

GMO biznisz - ahogy a nagyok csinálják

2010.10.10. 15:37 Imre Laci

 Te ettél már GM élelmiszert?

Azok, akik a fenti kérdésre nemmel válaszoltak, elég nagy eséllyel tévednek. Persze lehet ijedezni, elméleteket gyártani tudatos népírtásról, a génmódosított élelmiszerek egészségkárosító hatásáról, de valamit már most az elején tisztázni szeretnék mindenkivel.
A GM élelmiszer engedélyezését vagy tiltását nem annak egészségügyi kockázata határozza meg, hanem az, hogy ki jár jól vele!
Még az ezredforduló környékén kirobbant a Bovine Spongiform Enchepalopathy (BSE) azaz a szivacsos agyvelőgyulladás járványa, mely a hivatalos szerveket arra sarkallta, hogy betiltsák az állati eredetű takarmányok gazdasági haszonállatainkkal történő etetését.
A betegséget okozó prionok azonban nem találhatók meg a halakban, így tehát a halakból készített lisztet még ma is lehet használni bizonyos állatok etetésénél.
A gazdaságos hizlaláshoz azonban szükség van egy olyan takarmányra, amely magas fehérjetartalommal bír. Így tehát az állati eredetű fehérjék pótlására a legmeghatározóbb – és legkézenfekvőbb – növény a szójabab lett. Figyelembe véve, hogy 1kg szójababban van 337g (!) fehérje, melynek emészthetősége 89%-os, igen ésszerű döntés ezt a növényt választani. De van vele egy kis gond is. Illetve nem is olyan kicsi… A magyarországi időjárási viszonyok között igen kockázatos a termesztése. Nem is vetik túl nagy területen; 2008-ban mindössze 29.000 hektáron (KSH adat) termesztették hazánkban. Egyeseknek ez a szám nagynak tűnhet, de figyelembe véve az ország szójaigényét, rájöhetünk, hogy nevetségesen kis területről van szó.
A megoldás tehát, ha importálunk szóját. De honnan is? A környező országok mind hasonló, vagy hidegebb klímájú területen fekszenek, tehát ők is inkább behozatalra szorulnak... Maradnak tehát a távoli, trópusi országok, ahol még a munkaerő is olcsó és egész évben lehet termelni. Ilyen például Brazília. No, fogták tehát magukat az EU országai és elkezdtek a Dél-amerikai államtól szóját vásárolni. Az egésszel persze nem lenne semmi gond, azt az apróságot leszámítva, hogy így már függ a magyar termelés egy idegen ország üzleti érdekeitől. No és persze Brazíliában engedélyezett a GMO növények, – így a szója – termesztése. Persze a bizakodók mondhatják, hogy az EU ’zéró toleranciát’ hirdetett a génmódosított élelmiszerek ellen, de lássuk be: a brazil élelmiszervizsgálaton még a penészes kenyér is jeles eredménnyel menne át.
Nem is olyan rég, egy tojótelep vezetőjével diskuráltam az éppen aktuális árakról. Beszéltünk mindenről, a tojás áráról, az EU-s állatvédelmi előírásokról, no meg persze a takarmányról is. Így került fel a téma, hogy ők bizony maguk keverik a takarmányt, amit a tojókkal feletetnek, s a legnagyobb gondot az jelenti, hogy olykor-olykor túl magas árat kér a szóját beszállító cég. Ilyenkor persze igyekeznek a takarmány fehérjetartalmát kukoricával pótolni, de ez szinte lehetetlen. Ki vannak tehát téve a beszállítónak.
Jelen esetben is tehát az szakította a legnagyobb pénzt, aki az állati fehérje betiltásakor elsőként kínálta eladásra a brazil szóját. Bombabiztos piac, kevés konkurens... Napjainkban pedig egyre több szó esik erről a témáról, mivel az emberek figyelmét fenn kell tartani, addig kell ütni a vasat, amíg csak lehet, amíg rá nem unnak az emberek. „Hagyd magad lányom, előbb szabadulsz” tartja a régi közhely, s valóban. Annyit hallani már a GM kérdésről, hogy az emberek megszokják, s idővel még ellenkezni sem fognak ellenük. Akkor pedig zöld utat nyer az a pár cég (Monsanto, Pioneer…) amelyek a GMO vetőmag többségét értékesítik és óriásit harapnak majd az európai piacból.
A végére pedig még egy kérdést szeretnék feltenni, ha lehet: miért tilos abból a vágóhídi hulladékból (nyesedékekből) takarmányt készíteni, amelyet egyébként az emberekkel etetnek meg pl. parizer formájában?

 

3 komment

Címkék: üzlet gmo hal szója állati fehérje gm bse génmódosított eredetű

A multik árai nyomorítják a magyar gazdát

2010.03.26. 20:22 Imre Laci

"Kisújszálláson a jó idő beköszöntével egyre több gazda kezdi meg a határban a tavaszi munkát. Nagy gondjuk a magas vetőmagár és az alacsony felvásárlási ár, számol be a szoljon.hu.

– A határ majd minden szegletében van néhány hektár szántónk – magyarázza Szűcs Zsigmond családi gazdálkodó, akinek édesapja húsz éve kezdett el állattartással foglalkozni.
– Ma közösen gazdálkodunk, mangalica-törzstenyészetünk mellett juhokat tartunk és kísérletképpen szarvasmarhákat. Több mint száz hektárt művelünk, ebbe hibrid kukoricát, búzát, olajtököt, lucernát és burgonyát vetünk. Mivel a gépeket hitelre vettük, aratáskor idén sem tudunk majd várni a jobb árra, azonnal értékesítenünk kell.
Az alacsony felvásárlási ár miatt a mangalicán is jelentős a kiesés. Ma egy 100 kilós fehér sertést 30 ezerért vesznek át, a mangalicáért pedig 350 forintot adnak kilónként, ami jóval önköltség alatt van. A felvásárló a húsvéti bárányokat elvitte, 9 ezer forint maradt tisztán darabonként. Talán csak az a jó hír, hogy a gyapjú ára a kilónkénti 40 forintról 160 lett. Ez azt jelenti, hogy kifutja a nyírás költségét – állítja a fiatal gazda
. A teljes cikk itt olvasható."

- szoljon.hu -


Szólj hozzá!

Címkék: multi üzlet magyar asztal cég vállalat multinacionális gazda élelmiszer

"Hé, nézd! Visszaharapott a GM gyümölcsöm!"

2009.11.07. 12:26 Imre Laci

"Nem sikerült egyezségre jutni az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek a GMO-t tartalmazó takarmány engedélyezésének ügyében. Az engedélyezés tárgyalásakor 13 állam szavazott mellette, három tartózkodott és 10 állam pedig ellenezte. Elsősorban a takarmányhiány miatt lenne aktuális ismételten a kérdés. Az amerikai kukoricafajták közül a MON88017, 89034 kérdésében szavaztak a svéd elnökség döntése alapján. Az EU Food Law 2009. október 23-ai számában a Mezőgazdasági Tanács döntését ismertetik."

- MÉBiH -

Gondolom mindenki sejti, hogy ezen a téren is zöld utat fognak kapni a GM növények. Ezen felül a takarmányozás sokkal nagyobb üzlet mint a humán élelmiszerek előállítása, hiszen egy-egy állat (pl. szarvasmarha) egy nap elfogyaszt min. 15-20kg kukoricaszilázst, míg egy ember átlagos kukoricafogyasztása az évi 20kg-ot meg sem közelíti.

Az Egyesült Államok számára piac kell, amit az Európai Bizottság biztosítani is fog, hiszen élhet a jogával és dönthet a vitatott kérdéstben, amennyiben az országok küldöttei nem jutnak dűlőre. Márpedig nem fognak. Érvényesül a régi elv: "Divide et impera!"

Aki szeretne kicsit tájékozódni a GM növények világában, annak ajánlom ezt az oldalt. Egy kis angol nyelvtudást igényel ugyan, de összefoglalva megtalálható az összes GM növény, feltüntetve hogy milyen gént ültettek a genomjukba.

Ezen felül az is leolvasható a listáról, hogy néhány cég forgalmazza az összes növényt... Kis idő múlva már azért fog folyni a lobbi, hogy csak GM növényeket lehessen termeszteni és akkor az egész élelmiszeripar ennek a pár cégnek a kezében lesz. Amint koncentrálódik a kínálat, az árat is ők fogják megszabni (pl.: tejfeldolgozók). Enni pedig muszáj, szóval még az irreálisan magas árat is képesek megfizetni az emberek.

Persze lehet ágálni, hogy ez is csak egy összeesküvéselmélet, de abban biztos vagyok, hogy néhány éven belül itthon is lesz már engedélyezett GM növény. Pedig nem lenne rá szükség. De a nyugati trendnek meg kell felelni. Sajnos.
 

Ezen felül baljós jel még az is, hogy a kutatóknak engedélyt kell kérniük a vállalatoktól ahhoz, hogy genetikailag módosított növényeikkel kapcsolatos vizsgálataik eredményeit publikálhassák. Tehát ha volnának is ellenérvek a GM kérdésben, a cenzúra elhallgatja azokat. (Cikk bővebben.)

Persze találni ellenlábasokat is, akik régi pin-up plakátok módosításával állítják pellengérre egy-egy GM növényért küzdő céget, így pl. a Monsanto-t.

A felirat jelentése: "Hé, nézd! A genetikailag módosított gyümölcsöm visszaharapott! A frankenkaják mókás kaják!"


Szólj hozzá! · 3 trackback

Címkék: üzlet usa cenzúra eu gmo növény lobbi gm módosított monsanto genetikailag

süti beállítások módosítása