Magyar Asztal

Még 2009. december 22-én leközöltem egy hírt az EU sertéstenyészeteinek szalmonellafertőzöttségéről. S lássatok csodát, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal erről csak a január 6-ai hírlevelében tett említést. Több mint két hét a lemaradás. Rendben, tudom hogy a hírlevél csak kéthetente jelenik meg és emiatt a nagy késés, de a dolog azért elgondolkodtató.

Ha valaki hozzám hasonlóan a televízió okozta mentális leépítést mellőzve tengeti napjait és az internetes szakoldalakról gyűjti be az információkat, példának okáért hírlevelek formájában, akkor bizony kőkemény lemaradást fog eredményezni az a 14 nap amíg a MÉBiH elkészíti és kiküldi az aktuális hírcsokrot. Egy fontosabb esemény akár még aktualitását is elveszítheti ennyi idő alatt.

Ha tehát nem akarsz lemaradni az efféle agrár és élelmiszer témakörű dolgokban, dobd be a Magyar Asztal blogot RSS-be!

Egy korábbi bejegyzésben megosztottam egy hírt, mely szerint Ausztráliában 2009 szeptembere óta kötelező a kenyérliszt folsavval történő dúsítása. Íme, nem kellett sokat várni és máris jön a hátrálás:

"Az FSA folytatja a vitát a folsav élelmiszerhez történő adásával kapcsolatban az ipar szakembereivel. Csökkenteni kell az élelmiszerekhez hozzáadott folsav mennyiségét, és szigorúbban kell ellenőrizni a folsavat tartalmazó étrendkiegészítőket is. Gyakran ugyanaz a fogyasztó dúsított élelmiszert és étrendkiegészítőt is fogyaszt egyidejűleg, így a folsavbevitel ezeknél a fogyasztóknál meghaladhatja az ajánlott felső szintet, számolt be az EU FOOD LAW 2009. november 13-ai száma."

- MÉBiH -

A MÉBiH fórumot tartott a bio élelmiszerek minőségéről és biztonságáról. A rendezvényen a szakhatóságokon kívül termelők is részt vettek. Az egész eseményről olvasható beszámoló a MÉBiH honlapján.

Ami a cikkből a leglényegesebb, azt külön kiemelem, mivel nem is olyan rég kemény hitvitába keveredtem az egyik túl lelkes olvasómmal. (A vita itt olvasható.) A lényeget tehát kiemelném:

"Azonban azt sem szabad elhitetni, hogy minden, ami nem biotermék, az egészségre káros, vagy rossz minőségű, selejt, művi élelmiszer volna. Cél olyan termékek gyártása – legyen szó hagyományos, vagy bio termesztésűről – ami jó és a fogyasztó igényeit, érdekeit szolgálja. Be kell látni azonban azt is, hogy egy termék piacképességét kedvező tulajdonságai mellett ára is nagymértékben befolyásolja, és a hazai fogyasztók pénztárcája jelenleg nem bírja a biotermékek rendszeres fogyasztását."

Mint ismeretes, az Aranynektár Kft. vezetője Takács Ferenc pert indított a MÉBiH ellen, mivel mézmintájuk megbukott az ellenőrzési vizsgálaton,s véleménye szerint idegenkezűség áll a dolog mögött. Ezek után végeláthatatlanul hosszú vita kerekedett az ügyből, mivel Süth Miklós szakállamtitkár váltig állítja, hogy a hivatalon belül senki nem hibázott és főleg nem történt a minták meghamisítása. Állítása bizonyítására azonban nem tud felmutatni semmit és nem rendelt el belső ellenőrzést a hivatalán belül.

Korábban kiderült, hogy a boltok polcain található méz közel 40%-a hamis, valamint hogy nem is a minőségvizsgálaton való bukás végett kapott az Aranyhektár bírságot, hanem mert (Süth Miklós szerint) a cég által a magyar mézbe kevert argentín erdei méz nem szerepelt a gyártási lapon. (Az argentín beszállítást Takács Ferenc a Nyugat-európai piac erdei méz igényével magyarázta.)

Az események bonyolódnak, az egyébként is rossz évet záró méhészek ellenőrzések tömkelegét tudhatják maguk előtt, a fogyasztók pedig toporoghatnak és törhetik a fejüket, hogy vajon melyikőjüknek van igaza.

Mindazonáltal úgy vélem, hogy Takács Ferenc nem vállalta volna be a pert és az ellenőrzések árját, ha nem volna biztos a dolgában. Akit a részletek érdekelnek, az tekintse meg holnap reggel 8:05-kor a HírTV Panaszkönyv című műsorát, melyben megszólal mindkét fél.