Mikor egy-egy nő ismerősöm valamilyen ruhadarab színét zöldséghez vagy gyümölcshöz hasonlítja (pl. padlizsán színű sál) tréfából mindig közlöm, hogy a férfiak szeme 16 színt kezel, mint a Windows alap beállításon. Így tehát a pirók színnel is problémának kellenie, bár ez se nem gyümölcs, se nem zöldség.
Kerestem is gyorsan egy képet, amin tudom prezentálni, hogy milyen is a pirók szín, ami egyébként a szürkemarha borjakra igen jellemző.
...állatállományod van otthon?
Hagyományteremtő bejegyzésnek szánom a mostanit, éppen ezért megkérek minden olvasót, aki tart a háznál valamilyen jószágot, hogy készítsen róluk pár jó képet és küldje el a magyarasztal[kukac]gmail[pont]com címre! Természetesen minden haszonállatról készült képet szívesen várok legyen az juh, kecske vagy akár baromfi. (Kutyások kíméljenek, elvégre kutyából nem lesz szalonna!) Az egyetlen kérésem az, hogy házilag készített fotót küldjetek (leguglizott képek nem rúgnak labdába).
A legjobb, a legmókásabb és a legszebb állatról készülő képek beküldőjét pedig majd idővel megjutalmazom valamivel. Akár még az Aranyboci-díj is kiosztásra kerülhet. :)
A mai fotókat Réteshúzogató küldte be. 2006 augusztusában készült képek ugyan, de azért Nagy köszönet jár értük, főleg a kézcsókos képért!
"A holland kormány döntése alapján beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a Q-láz nevű fertőző betegség ellen, amely az idén már hat emberi halálesetet is okozott.
A ritka, bakteriális eredetű betegség emberről emberre nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, de akár atípusos tüdőgyulladást és végső soron halált is okozhat.
A holland mezőgazdasági minisztérium csütörtöki bejelentése szerint azért oltják be az állatokat, mert az a gyanú, hogy a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2.300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták.
Ötvenöt hollandiai farmon - ahol fertőzött állatokat találtak - különleges óvintézkedéseket léptettek életbe.
A hollandiai Q-láz intenzitását tekintve egyedi, és gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van az állatállományban."
- MTI -
A Q-láznak nevezett betegséget egy Coxiella Burnetii nevű baktérium okozza.
"Két évvel ezelőtt kezdtek el olyan biológiai folyamatokat vizsgálni, amelyek révén a marhák hatékonyabban tudnák hasznosítani a takarmányt. A szarvasmarha-genom egyes részeinek a testtömeg-gyarapodásban játszott szerepéről már vannak korábbi kutatási eredmények. A csoport most ezen eredmények alapján vizsgálta a sejteknek energiát biztosító alapvegyületetet, az ATP-t. Mint kiderült, egyes állatok gyorsabban tudnak ATP-t szintetizálni, mint mások, ami elősegíti a takarmánnyal bevitt energia hatékonyabb hasznosítását, vagyis kevesebb táplálékkal is jobban híznak.
Kerley és munkatársai takarmányozási és mérési rendszere naponta rögzíti az egyes marhák takarmányfelvételét és testsúlyát. Amikor adott állat belép a karámba vagy az etetőhelyére, a számítógép rögzíti a marha érkezésének és távozásának idejét, és hogy mennyit evett. Itatáskor a marhák egy mérleg lapjára állnak, ami az állatok súlyát méri.
Mint kiderült, ha egy tenyésztő a leghatékonyabbnak bizonyuló marháknak csak az első egyharmadát választja ki továbbtenyésztésre, a takarmányszükséglet 20 százalékkal csökkenthető."
- mmgonline -
Amivel ez az amerikai professzor, Monty Kerley foglalkozik, az egyáltalán nem úttörő az állatnemesítés terén. Évszázadok óta folyik szelekció a takarmányértékesítésre. Sőt, napjainkban leginkább erre a genetikai tulajdonságra igyekeznek odafigyelni a tenyésztők a szelekció során. Minél kevesebb takarmányból állít elő 1kg testtömeget az állat, annál gazdaságosabban hizlalható. Hogy a mai köznyelvből merítsek; ebben van a biznisz.
Ami azonban a dolognak a hátulütője, az az, hogy ha az állomány legjavát választjuk ki továbbtenyésztésre, a bennük rejlő genetikai hibák felszínre kerülhetnek. Ez a beltenyésztés hátránya. Ennek kiküszöbölésére több, genetikailag távoli csoporton kell végezni a szelekciót és mielőtt a beltenyésztettségi leromlás jelentkezne, keresztezésekkel kell frissíteni az állományok génkészletét.
Ami ennek a bejegyzésnek pedig az apropója, az nem más, mint a régi mondás (versidézet); "Vigyázó szemetek Párisra vessétek!". Mert ugye hazánkban nyugati szél fúj, tehát ami ott bekövetkezik, az kis idő múlva nálunk is jelentkezni fog.
A szélsőséges időjárás, a biodízelként felhasznált gabonanövények sokmillió tonnája, az öntözés hiánya és sok egyéb körülmény egyértelműen a takarmányok drágulását vetíti elő hazánkban is. Ennek pedig biztos következménye lesz az állati eredetű élelmiszerek árnövekedése is.
Persze az 1-1 kilogramm takarmányon való megtakarítás igazán annak számít, aki nem 10-20 állatot tart, mint általában egy családi vállalkozó, hanem aki iparszerűen hizlal. Utóbbi jellemző igazán az Egyesült Államokra. Elrettentés képpen teszek is be egy képet egy USA-beli óriás hizlalótelepről. Döntse el mindenki, hogy mennyire tetszetős a táj.
Vannak olyan élelmiszerek és élvezeti cikkek, amelyek esetében egy-egy típus teljesen különböző lehet. Ilyen például a bor. Valaki a pinot noir-ra esküszik, más pedig a furmintra. Van aki az előbbit, más az utóbbit preferálja.
Miért ne lenne ez hasonlóképpen például a szarvasmarhahússal? A legtöbb vásárló nem tudja, hogy ha marhahúst vásárol, akkor milyen fajtát is kap. Pedig ez ugyanolyan fontos, mint pl. a bornál a szín vagy a fajta.
Egyáltalán nem mindegy, hogy egy vastag, szépen márványozott charolais-t [sárolé] majszol az ember, vagy egy gyenge minőségű holstein-frízt. Előbbi ugyanis - többek között - a lehető legjobb húsminőségre lett kinemesítve, míg utóbbi egy tejelő fajta, amely minőségben és élvezeti értékben mérföldekkel lemarad a hús típusú fajtáktól.
Szeretném kikérni minden olvasóm véleményét e kérdésben!
Szerinted hasznos lenne-e, ha a feldolgozók és üzletek feltüntetnék a terméken, hogy az milyen fajtájú állat húsa?
