Magyar Asztal

"Az anyajuhtartás támogatására az idén március 20-tól május 3-ig lehet kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) - közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke szerdán az MTI-vel.

A termeléshez kötött, állatlétszám alapú anyajuhtartás támogatása egyike az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásoknak.

A támogatható minimális állatszám tíz egyed. A kérelmező köteles a juhokat száz egymást követő napon át - május 4-től - birtokán tartani. Az igénybevétel további feltétele, hogy a gazdálkodó gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat használatról is.

A támogatási kérelmet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. Az állattartók december 15-ig kapják meg a támogatási határozatot, a kifizetés pedig 2011 januárjában kezdődik. Az összeg mértékéről egy, a későbbiekben megjelenő külön jogszabály rendelkezik majd - tájékoztatott a sajtófőnök. 

Tavaly ezen jogcímen 1,583 milliárd forintot fizetett ki  támogatásként az MVH. Az egy állatra jutó maximális támogatás mértéke 1.700 forint volt. Ha a gazdálkodó juhtejet vagy juhtejterméket is értékesített akkor legfeljebb 1.400 forintot kapott állatonként.

Korábban az MVH azt is közölte: akinek az anyajuhtartás támogatási kérelmét elfogadták, úgynevezett de minimis - azaz kisösszegű - támogatásra is jogosulttá vált az idevonatkozó minisztériumi rendeletben foglalt feltételek mellett. Ennek teljes összege mintegy 750 ezer forintot tesz ki a Juh Terméktanács információi szerint."

- MTI -

Sajnos ma Magyarországon juhot tartani csak úgy éri meg, ha megkapja a telep az állami támogatásokat... Extra jövedelmet jelenthet, ha a gazda sikeresen megpályázza az agrár-környezetgazdálkodási támogatást is. Utóbbi esetén sok kritériumnak kell azonban megfelelni, így pl. a maximális állatsűrűség 2db/hektár lehet, ezen felül a használt legelőkön tilos műtrágyát vagy szerves trágyát kijuttatni, tiltott bármilyen vegyszeres kezelés, stb...

A juhászatok nagy problémája még a gyapjú is, melynek felvásárlási ára mára olyan alacsony lett, hogy a nyírás többe kerül, mint amennyit a gyapjúért kap a gazda. Így tehát csak az állatok egészségének megőrzése érdekében nyírják a birkák többségét. Érdekes adat, hogy a textilipar nyersanyagainak csupán 5%-át adja a gyapjú (ebben már a kasmíri kecske és más egyéb állatok gyapja is benne van).

Roppant fontos volna, ha a magyar családok konyhájába ismét visszakerülne a birkahús, hiszen jelenleg az évente eladott állatok 90%-a Olaszországba kerül exportra. Ez pedig azt jelenti, hogy nem a magyar gazda határozza meg az árat, hanem az olaszországi felvásárló. (Igaz, a fordított árképzés a mezőgazdaság szinte minden területére igaz.)

Sokan vannak akik nem értik, hogy miért is kapnak a gazdák állami és esetleg akár EU-s támogatást is. A válasz egyszerű. Azért, mert olyan helyzetbe hozták őket, amilyenben egyikőjük sem volna életképes. Tudni kell azt is, hogy ezért nem a gazdák a felelősek.

"A holland kormány döntése alapján beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a Q-láz nevű fertőző betegség ellen, amely az idén már hat emberi halálesetet is okozott.

A ritka, bakteriális eredetű betegség emberről emberre nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, de akár atípusos tüdőgyulladást és végső soron halált is okozhat.
A holland mezőgazdasági minisztérium csütörtöki bejelentése szerint azért oltják be az állatokat, mert az a gyanú, hogy a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2.300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták.
Ötvenöt hollandiai farmon - ahol fertőzött állatokat találtak - különleges óvintézkedéseket léptettek életbe.
A hollandiai Q-láz intenzitását tekintve egyedi, és gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van az állatállományban."

- MTI -

A Q-láznak nevezett betegséget egy Coxiella Burnetii nevű baktérium okozza.

Egyik kedves olvasóm írt hozzászólást majd e-mailt az egyik korábbi blogbejegyzésemet követően, s kérésemre küldött képeket saját jákob fajtájú birkáiról. Ezúton szeretném megköszönni az egészen friss képeket és a kapcsolatfelvételt!

Internetes szörfözgetés közben véletlenül bukkantam rá egy érdekes képre, amely négy szarvval rendelkező kost ábrázolt. A dolog felkeltette az érdeklődésemet, hiszen hazánkban ilyen nem, vagy olyan ritkán fordul elő, hogy még nem kaphatott nagy hangot.

Kis keresgélés után rátaláltam a fajtára, amely ma az Egyesült Államokban még hivatalos tenyésztő egyesület gondozását is élvezi. A fajta neve Jacob (Jákob). A tenyésztő egyesület 1988-ban alakult meg és a Jacob Sheep Breeders Association (JSBA), tehát a Jákob-juh Tenyésztők Egyesülete nevet viseli.

A fajta eredete nem pontosan ismert, egyes feljegyzések szerint Szíriából származik, ahonnan néhány évszázaddal ezelőtt Észak-Afrikán, Szicílián és Spanyolországon keresztül jutott el Angliába. Innen került át az Egyesült Államokba, ahol az 1900-as évek elején a már ott élő fajtákkal keveredett. Több tiszta vérű tenyészet azonban még napjainkban is él vadon a kontinensen. Ezek az állatok mivel nem lettek kitéve a tenyésztésnek, így csontozatuk szilárdabb, gyapjújuk durvább és húsuk ízletes, zsírral vékonyan átszőtt. Ezeket az elvadulva élő állatokat vadásszák is az USA-ban. A Jákob név bibliai eredetű, utalva arra, hogy Jákob az arámi Lámánnál való pásztorkodásáért cserébe megkapta annak összes foltos juhát.

A Jacob fajta kosaira jellemző a dupla szarvaltság, tehát a 4db szarv. Kettő a fejtetőn, kettő pedig ezek alatt, kb. 30-90°-kal megdőlve. Az általános színezet a fehér alapon fekete, barna vagy bordó foltos. A szarvakon nem lehet gyapjú. Akit részletesebben érdekel a fajtaleírás, az a JSBA oldalán megteheti.