A minap lehetőségem nyílt ellátogatni Zala megyébe, s meggyet szedni az ottani rokonaim kertjében. Az ilyen látogatások általában családiasan telnek, ritkán merülnek fel szakmai kérdések, már csak azért is, mivel képzettség tekintetében igen heterogén a rokonság, így tehát én nem hozom fel a retard műtrágyák témáját, ők pedig nem fognak engem oktatni az esztergályos mesterség rejtelmeire.
Olykor azonban szóba kerül a növényvédelem, amihez becsülettel bevallom, nem különösebben értek, s felmerülhetnek olyan kérdések is, hogy mitől és hogyan is lesz jó pálinka a gyümölcsből, stb... Most azonban nem ilyen területről merült fel egy igen fogós kérdés, s becsülettel bevallom, nem is attól az embertől jött, akitől vártam volna. Tíz éves unokatestvérem állt elém egy, immár kimagozott meggyel és azt kérdezte tőlem, hogy miből is van a gyümölcs.
Hirtelen úgy éreztem magam, mint a rossz diák, akit a professzor legegyszerűbb kérdése is kizökkent, s hebegve-habogva próbáltam elmagyarázni a dolgot úgy, hogy egy tíz éves gyerek is megértse. Beszéltem neki arról, hogy a gyü
mölcs lényegében azokból az anyagokból lesz, amiket a fa a gyökerén keresztül a talajból felvesz, s azokat alakítja át. Persze egy igazi gyerek ilyenkor rákontrázik, és már jött is az újabb kérdés, mégpedig hogy a barack zöld része miért savanyúbb, a sárga pedig mitől édesebb? A válasz kézenfekvő; több benne a cukor. Na igen ám, de hogy kerül bele a cukor, hiszen egy fiatal gyerek számára a cukor nem egy oldatban lévő molekula, hanem az a fehér, kristályos anyag, amit a szülők a kávéba szoktak tenni.
A második hibát itt követtem el, mivel azt találtam mondani, hogy a cukor bizony a levegő szén-dioxidjából és a földből felvett vízből lesz, napsütés hatására. Elfelejtettem azt, hogy egy gyerek számára egyáltalán nem logikus, hogy hogyan tudnám összekeverni a levegővel a vizet, illetve hogy egy keverék hogyan alkot egy új anyagot. Szerencsére ez a válasz már annyira érthetetlen volt szegény fiú számára, hogy nem állt elő újabb kérdéssel.
Azt hiszem, nem olyan könnyű a tudást átadni az ifjabb generációknak. :-)
