Magyar Asztal

Miközben a mi Viktorunk gazdasági szabadságharcot vív XIV. századi fakardjával a Barroso kapitány vezette EU-s brigantik ellenében, a magyar értelmiségi otthon rágja a szőnyeg szélét, mert Schmitt Pál vezérünk plagizált. A radikálisok a fejüket fogják mert a kormány be fog hasalni az EU-nak, a liberálisok zokognak a Le Monde újságírójának, hogy ugrott a demokrácia, a magyar gazdáknak pedig lövésük sincs, hogy mit fog hozni a tavasz.

Mert ugye arról senki ne feledkezzen el, hogy a 2%-os ÁFA emelés a mezőgazdasági termékekre ugyanúgy vonatkozik, mint minden másra, így tehát a termeléshez szükséges eszközök ára is ugrani fog egy nagyot! Ez főleg ott fog keményet ütni, ahol rendszeresen nagy mennyiségben vásárolnak valamit (pl. műtrágya, permetszer). A jéghegy csúcsa persze a gázolaj. A terményeket tavaly értékesítették akkori áron, a bevételbe persze nem tudták belekalkulálni a narancsforradalmárok üzérkedéseinek következményeit, így tehát most van egy elég rossz kilátásokkal induló szezonunk.

Az egyik legnagyobb gazdasági tételt kiadó kukorica vetése majd csak tavasszal fog elkezdődni, valamint az őszi vetés műtrágyázása is ekkor fog folytatódni. Óriási kiadásokra lehet számítani ezen a téren, ami természetesen meg fog jelenni az élelmiszerek árában is! Itt lehet (és kell is) számolni egyfajta multiplikátor hatással, azaz ha az összes mezőgazdasági inputra rátesszük az inflációt és a megnövekedett adóterheket, illetve ugyanezt még a boltba került termékekkel is megtesszük, azt fogjuk tapasztalni, hogy rövid időn belül négyszáz forint lehet majd egy kiló kenyér.

Természetesen Szijjártó Péter ezt lekommunikálhatja majd a Kormány egészséges életmód programjának részeként, amely segítségével a lakosság jelentős részénél jelentkező kóros elhízás visszaszorítása érdekében kívánnak országos diétázást indítani.

 Július elején röppent fel a hír, hogy a Kölnmesse GmbH kitiltotta a töméses hizlalással előállított termékeket az ANUGA elnevezésű élelmiszer-ipari kiállításáról. Az esetről itt a blogon is beszámoltam, s utána jártam, hogy a szintén érintett Franciaország tett-e lépéseket az üggyel kapcsolatban. A bejegyzés megszületését követően alig egy héttel a francia miniszter levélben fordult német kollégájához, s az ügy kivizsgálását kérte. E levélben többek között biztosította arról a német hatóságot, hogy a francia hízottmájat termelő gazdák betartják az EU-s állatjóléti szabályokat, így a szervező cég aggodalma az állatvédőktől alaptalannak bizonyul.

Már előző bejegyzésemben is írtam arról, hogy kérdés lesz, hogy a magyar hivatalos szervek hogyan reagálnak majd az eseményre, s nem kellett pozitívan csalódnunk, mivel a válasz egyszerű: sehogy. A Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán továbbra sincs hír az esetről, csupán a Baromfi Termék Tanács adott ki közleményt, melyben sikerként könyvelik el a Kölnmesse GmbH döntését, mely engedélyezi a hízott májjal való részvételt a kiállításon.

A siker azonban nem teljes, mivel a kiállítás termékkatalógusában továbbra sem szerepelhetek a töméses technológiával előállított áruk. Ezt a francia termelők érdekképviselete nehezményezi, ezért további tárgyalásokat kíván kezdeményezni.

Már tegnapelőtt is elgurult a gyógyszerem amikor az index.hu-hoz tartozó Dívány rovatban arról olvastam, hogy az állattenyésztés a klímaváltozás egyik fő okozója, valamint hogy ezen mennyit tudnánk segíteni azzal, ha hétfőnként nem ennénk húst.

Ebből a szempontból azt hiszem nem éppen Magyarországot kellene bombázni, hiszen itt a többségi társadalom olyan kevés pénzből él, hogy valószínűleg heti több napon is nélkülözi a valódi hús fogyasztását (amennyiben a felvágottak és virslik nem játszanak).

A jelenleg szóban forgó cikk: Hormonokkal tuningolt állatok: a húsipar kínos kérdései. Az egésszel nem lenne probléma odáig, amíg nem kezdi a cikk írója promótálni a bio élelmiszereket.

Miért hiszi azt mindenki, hogy ami bio, az olyan nagyon egészséges? Mielőtt írna valaki egy cikket egy olyan olvasottságú oldalra mint amilyen az index.hu, előtte nem ártana kicsit kikupálnia magát az adott témában! Nem elég a guglin összeolvasni pár dolgot és Ctrl+C-vel bedobni cikknek!

Ide nekem a rozsdás bökőt, hogy a szabadban nevelt csirkék nagy része ha nem is egyből marek betegségben szenved, de minimum férges! Hogy miért? Mert a szabadban a vadon élő madarak is ugyanabból a tápból/takarmányból esznek mint amiből haszonállataink, s ugyanonnan isznak, ugyanoda piszkítanak. Ez ilyen egyszerű. Soha nem fog egyetlen ökológiai termesztést alkalmazó gazda olyan biztonságos élelmiszert előállítani, mint amilyet egy zárt rendszerben, ellenőrzött körülmények között lehet!

Vegyük már észre, hogy a konvencionális módszerekkel előállított élelmiszerektől való rettegésünk következtében kezdünk átesni a ló túloldalára! Természetes dolog, hogy szakmai ismeretek híján az ember hajlamos hinni a pletykáknak, az innen-onnan összecsipegetett információknak, de azért odáig ne menjünk el, hogy egy országosan is ismert oldalon ekkora tévedéseket írnak le!

Én ezen a blogon már 2009-ben is írtam a hormonkezeléses állattartásról, illetve arról, hogy ezt az USA-ban hogyan is művelik, ezen bejegyzések a mai napig megtekinthetők, elolvashatók, és tényleg nem önfényezésként; de sokkal informatívabbak, szakmailag helytállók a Díványon megjelent cikkhez képest.

• A száján keresztül fejjük a tehenet (2009.10.04)
• Amerikából jöttem, hormonokat hoztam (2009.04.02)

Halihó Index! Tessék szakembereket, vagy legalább szakismerettel rendelkezőket alkalmazni bizonyos témákhoz, mert különben a fene se fogja elhinni amit olvas a rovatban, illetve rendszeresen várható lesz tőlem egy ilyen bejegyzés!

Komolyan, indítanom kellene egy olyan blogot ami csak az interneten táplálkozási és/vagy mezőgazdasági témákban megjelenő hülyeségekről szólna. Ilyen például az indexen megjelenő cikk is, amely szépen tényként közli a tutit, hogy aki húst eszik az hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Manapság olyan divatos a kérődzőket ostorozni a metánkibocsájtásuk miatt, ami tény és való igazság, nem jó dolog, ugyanakkor ebből nem következik az, hogy aki nem fogyaszt húst, az egészségesebb. A vegetáriánus étrenden élők nem egészségesebbek a húsfogyasztóknál. Bizonyított tény, hogy a rövid tagszámú peptideknek (tripeptidek pl.) immunerősítő hatásuk van. Ilyen peptidek pedig csak az állati eredetű élelmiszerekben vannak. Ezen kívül az emberek fogazatuk alapján mindenevők, így tehát a szervezetük is ahhoz alkalmazkodott az évezredek során, hogy bizonyos anyagokat az állati eredetű ételekből szerez meg, míg másokat elő tud állítani egyszerűbb anyagokból is.

Aki pedig nehéz fizikai munkát végez napi 8-12 órán keresztül, nem képes bevinni a szervezetébe akkora mennyiségű energiát a zöldségekkel, mint amennyire szüksége lenne. Ez is egyszerű tudomány: a zsírokból 2,5× annyi energiát állít elő a szervezet, mint a szénhidrátokból.

 Egyszerűen rajongok a magyar sajtóért! Azt kedvelem benne a leginkább, hogy minden témáról lehet úgy írni, hogy azt bárhogy lehessen értelmezni. Sőt, az sem ritka ha hülyeségeket írnak le bizonyos önjelölt újságírók és bloggerek. Pontosan így fordulhatott elő, hogy a sokat futtatott Mandíner blogon is egy égbekiáltó baromságról született cikk, amely ráadásul még az index.hu címoldalán is meg lett szellőztetve.

Ma pedig a Barikádról jött a napi téma; a "Támogatják az őshonos állatokat tenyésztő új gazdákat" címmel. Magával a tartalommal nincs probléma, mivel egy, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) származó hírt közöl csupán. A probléma ott van, hogy az őshonos állatok esetében szakmai értelemben nem beszélhetünk tenyésztésről. A tenyésztés esetén ugyanis egy kitűzött tenyészcél elérése érdekében szelekciós módszerekkel kívánjuk valamely tulajdonságot javítani. Így például szelektálhatunk tejtermelésre, hizodalmasságra, szervezeti szilárdságra, tojástermelésre, szaporaságra, stb... Az őshonos állatoknál ez a tenyészcél nem más, mint hogy ne változzon a meglévő populáció génállománya, így tehát a tenyészállatok kiválasztásakor arra törekednek, hogy az adott példány hordozza a fajtára jellemző jegyeket (pl. racka juhnál pödört szarv) és semmilyen tulajdonságban ne térjen el az átlagtól. A tenyészállat tehát teljesen átlagos, nincs genetikai előrehaladás.

Őshonos állatok esetében tehát ildomosabb tartásról beszélni, mintsem tenyésztésről. Persze lehet erről is vitatkozni, mivel itt is történik tenyészállat szelekció, azonban nem cél a genetikai előrehaladás. Szerintem még akkor sem beszélhetünk tenyésztésről, ha ugyan a fajtákkal foglalkozó szervezeteket is tenyésztő szervezetnék definiálják magukat (pl.: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete).

Az pedig, hogy a barikád.hu esetleg eleve "hibásan" kapta a hírt a VM-tól, nem mentség annak javítatlan "továbbítására". Szerintem.