Magyar Asztal

 Egyszerűen rajongok a magyar sajtóért! Azt kedvelem benne a leginkább, hogy minden témáról lehet úgy írni, hogy azt bárhogy lehessen értelmezni. Sőt, az sem ritka ha hülyeségeket írnak le bizonyos önjelölt újságírók és bloggerek. Pontosan így fordulhatott elő, hogy a sokat futtatott Mandíner blogon is egy égbekiáltó baromságról született cikk, amely ráadásul még az index.hu címoldalán is meg lett szellőztetve.

Ma pedig a Barikádról jött a napi téma; a "Támogatják az őshonos állatokat tenyésztő új gazdákat" címmel. Magával a tartalommal nincs probléma, mivel egy, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) származó hírt közöl csupán. A probléma ott van, hogy az őshonos állatok esetében szakmai értelemben nem beszélhetünk tenyésztésről. A tenyésztés esetén ugyanis egy kitűzött tenyészcél elérése érdekében szelekciós módszerekkel kívánjuk valamely tulajdonságot javítani. Így például szelektálhatunk tejtermelésre, hizodalmasságra, szervezeti szilárdságra, tojástermelésre, szaporaságra, stb... Az őshonos állatoknál ez a tenyészcél nem más, mint hogy ne változzon a meglévő populáció génállománya, így tehát a tenyészállatok kiválasztásakor arra törekednek, hogy az adott példány hordozza a fajtára jellemző jegyeket (pl. racka juhnál pödört szarv) és semmilyen tulajdonságban ne térjen el az átlagtól. A tenyészállat tehát teljesen átlagos, nincs genetikai előrehaladás.

Őshonos állatok esetében tehát ildomosabb tartásról beszélni, mintsem tenyésztésről. Persze lehet erről is vitatkozni, mivel itt is történik tenyészállat szelekció, azonban nem cél a genetikai előrehaladás. Szerintem még akkor sem beszélhetünk tenyésztésről, ha ugyan a fajtákkal foglalkozó szervezeteket is tenyésztő szervezetnék definiálják magukat (pl.: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete).

Az pedig, hogy a barikád.hu esetleg eleve "hibásan" kapta a hírt a VM-tól, nem mentség annak javítatlan "továbbítására". Szerintem.

Ezt a videót a National Geographic Channel készítette a fehér-kék belga szarvasmarhafajtáról. Egy francia szakembert, Dr. Patrice Lobe-ot kérdezik a fajta kinemesítéséről.

A fajta egyedeinek szuperizmoltságát nem szteroidok okozzák. A közel száz éves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták továbbtenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. Így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás.

Az extrém izmoltság, azaz a dupla izomzat (melyet a riporter alanya francia akcentusa révén "döböl möszöl"-nek ejt) valójában nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. Az izmok száma megegyezik a többi szarvasmarhafajtáéval, a különbség azok minőségében van.

A gyors és extrém méretű izmok mögött természetesen egy gén áll, amely a culard (külar) jellemért felelős. Ez a gén feltehetően minden szarvasmarhafajtában jelen van, de a fehér-kék belgánál a tenyésztés révén expresszálódhatott.

Mint ahogy azt feljebb írtam is, ennek a fajtának a tenyésztése mára már elképzelhetetlen a mesterséges termékenyítés technológiája nélkül. Ennek több oka is van.

Az első és legfontosabb, hogy ezzel a módszerrel a legbiztosabb a tehén vemhesülése, hiszen a termékenyítéshez használt örökítőanyag előzetesen több vizsgálaton esett át, így csak a legmozgékonyabb, a legéletrevalóbb spermiumokat használják fel. Másodsorban a mesterséges termékenyítéskor (amit a szakma kézből való fedeztetésnek nevez) biztosak lehetünk az utódállat származásáról. A fajtatiszta nemesítésnek ez az alappillére.

Harmadik és egyben sokak által már etikátlannak tartott vonatkozása a mesterséges vemhesítésnek, hogy az apaállatok súlya legtöbbször jóval 1 tonna felett van. Ezt a súlyt sok esetben a bikák is alig bírják el, nemhogy a tehenek. Ez a hatalmas izomtömeg ára.

A videó végén mikor leveszik az egyik bikától a spermát, valójában nem egy tehénre ugratják, hanem egy hím társára.

A remek genetikai háttér persze mit sem érne a legoptimálisabb takarmányozás nélkül. A kék-fehér belgák tenyészállatai különösen szigorú étrenden élnek, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják és a tehenek a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. (Az esetek nagy részében császármetszéssel jönnek világra a fehér-kék belga borjak, a tehenek farának túlizmoltsága miatt.)

Ezt a fajtát fajtatiszta tenyésztésben csupán azért tartják, hogy más fajtákhoz keresztezési alapot nyújtsanak, s génjeikkel javítság azok húsformáikat, hizodalmasságukat stb... Ilyen példát mutat az alábbi ábra, ami egy kék-fehér belga és egy holstein-fríz keresztezéséből létrejött egyedet ábrázol.