Magyar Asztal

Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben említettem is, nem elég az állatlétszámot növelni hazánkban, ugyanis nem elsősorban a mezőgazdaság termelői oldalával van a gond, sokkal inkább az értékesítéssel, és főleg az azt követő feldolgozással! Egészen pontosan annak hiányával, mivel sajnos nincs hazánkban számottevő, az agrárium produktumát teljes egészében felvenni képes feldolgozóipar.

Ez a probléma nem annyira a növénytermesztés, mint inkább az állattenyésztés nyűgje, hiszen főleg ez az ágazat sínyli meg a szigorú EU-s szabályozást, a tőkehiányt és a külpiaci árak is erre a szektorra vannak a legnagyobb hatással. Sajnos az állati termékek feldolgozására alkalmas üzemek létesítése a lakosság részéről sem preferált folyamat, a környéken élők gyakran a keletkező szagoktól féltik lakóhelyüket.

Azon túl, hogy a lakosság részéről bizonyos elutasítottság, ellenszenv van a feldolgozók ellen, egy vágóhídnak további rengeteg egészségügyi előírásnak kell megfelelnie, amihez fejlett infrastruktúra is szükséges. Ennek hiányában hiába a megfelelő hely, a tőke, nem jöhet létre az üzem.

A vágópontok létesítésének szigorú szabályain lazít a kormány, hogy ezzel is elősegítsék a vidéki, helyben történő feldolgozás újbóli megerősödését. Igen, újbóli, hiszen azok a kis kapacitású vágóhidak, amelyek nem voltak képesek az EU-s szabályoknak megfelelni, rendre bezárták kapuikat. A szabályok módosításával immáron 100km-es körzetből szállíthatnak be élő állatot a vágópontra, illetve éves átlagban heti 100db sertést, juhot, kecskét, 20db szarvasmarhát és évente legfeljebb negyedmillió baromfifélét lehet vágni.

 Csak hogy minden napra jusson egy kis vérnyomásnövelő.

 Orbán Viktor miniszterelnök előtt van a sertéságazat fejlesztéséről szóló stratégia – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A tárca néhány éven belül 6 millió darabos sertésállomány elérését célozza meg a jelenlegi 3 milliós létszám helyett. A konkrét program az ágazat fejlesztése érdekében részletes intézkedési tervet tartalmaz. A VM azzal is számol, hogy az állami források mellett akár külföldi befektetőket is be lehet vonni a beruházásokba. A sertésstratégia a Nemzeti Vidékstratégia ágazati szintű megvalósításának felel meg, amelyet a minisztérium más termékpályákra is ki kíván dolgozni. Már folyik a hízómarha ágazat számára készülő program minisztériumi egyeztetése, és további termékpályás stratégiák kidolgozása is várható.

Hamarosan napirendre kerülhet a sertéságazati stratégia, mivel a VM-ben készített dokumentum már Orbán Viktor miniszterelnök előtt van – közölte Czerván György. A tárca korábbi nyilatkozatai szerint a program akkor válik nyilvánossá, ha azt a kormány elfogadta. A stratégia néhány éven belül 6 millió darabos sertéslétszám elérését célozza meg, és ez a hárommilliós mai állomány kétszeresének felelne meg.
Czerván György tájékoztatása szerint a dokumentum részletes intézkedési tervet tartalmaz a sertéságazat fejlesztése érdekében. Az átfogó program többek között az input-output kérdésekkel, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketinggel is foglalkozik. A fejlesztéseket nem csak állami forrásokból lehetne finanszírozni, hanem például be lehetne vonni külföldi befektetőket is – mondta az államtitkár.
A sertésstratégia a Nemzeti Vidékstratégia ágazati szintű megvalósításának felel meg, és a tárca ilyen koncepciókat más termékpályákra is ki kíván dolgozni. A minisztérium a sertésügyet a nehéz piaci helyzet miatt sorolta előre. Czerván György közölte: a VM-en belül már folyik a hízómarha ágazatra vonatkozó program egyeztetése, és hasonló részletes tervek készülnek majd a baromfi- vagy a juh- és kecsketermelésre, illetve a növénytermesztési – például a zöldség-gyümölcs – ágazatokra is.

- Agromonitor -

 

 Nekem csupán néhány kérdésem lenne: kinek fogjuk eladni a + 3.000.000 sertésünket?! Ki fogja garantálni, hogy gazdaságos lesz a termelés, főleg ilyen takarmányárak mellett?! Hol fogjuk mi feldolgozni azt a rengeteg állatot, amikor a jelenlegi állomány nagy része így is külföldön kerül vágásra?!

  Annyiszor került már szóba a külföldről, többnyire Dél-Amerikából; Argentínából és Brazíliából behozott transzgénikus szója kérdése, hogy úgy döntöttem, írok pár gondolatot a témáról. Időszerű ez már azért is, mert a legtöbb hírforrás csupán azért tudósít e problémáról, mert kell a látogatottság növeléséhez a pánikkeltés, amelynek ugyan van pozitív hatása is: egyre többen érdeklődnek a biotechnológiai kérdések iránt.

Először is fontos azt tudni, hogy a BSE (Bovine spongiform encephalopathy, kergemarha-kór) betegség elterjedése fő forrásának a kérődzőkből készített hús- és csontlisztet nevezték meg, s emiatt döntött úgy az Európai Unió, hogy betiltja az állati eredetű takarmányok használatát, megelőzve ezzel a BSE terjedését, illetve annak átkerülését az emberekre. A BSE-t és annak emberi megfelelőjét, a Creutzfeldt-Jakob kórt egy prion okoz, mely ellentétben a vírusokkal, baktériumokkal és parazitákkal, nem rendelkezik nukleinsavval (DNS vagy RNS), csupán olyan fehérjék, melyek nem az általános fehérjékre jellemző szerkezetűek.

A probléma azonban az, hogy az állati eredetű takarmányokat azért alkalmazták, mert magas fehérjetartalmuknak köszönhetően igen értékes táplálóanyag-forrásnak számítanak a gazdasági állatok hizlalásakor. Hogy egyetlen példát említsek; borjlercsirkék indítótápjának (a keltetést követő napokban) 22-24% nyersfehérjét kell tartalmazniuk, s ez a szint a hizlalás végéig sem megy 13% alá. Ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű nyersfehérjét hordozzon a takarmány, olyan növényt is kell tartalmaznia, amely igen koncentráltan tartalmazza ezt az összetevőt.

Mivel a halak nem hordozzák a BSE-t okozó priont, így a halliszt etetése továbbra is engedélyezett, azonban takarmányozása esetén megjelenik a hal kellemetlen íze az állat produktumában; a tejben, húsban, stb... Használata tehát nem túl elterjedt, holott viszonylag olcsón lehet hozzájutni. A további lehetőségek, például az extrahált napraforgódara és egyéb olajipari melléktermékek gazdaságossági okok miatt esnek ki a lehetőségek listájáról. Az egyetlen bennmaradt versenyző a szója, amelynek termesztésére hazánk szélsőséges időjárása sajnos nem a legalkalmasabb. Végsősoron tehát marad az import. Tudom sovány vigasz, de nem csupán a Kárpát-medencéről mondható el, hogy nem a legjobb hely a szója termesztéshez. Egész Európa hasonló cipőben jár, így tehát a környező országok sem képesek exportra termelni, mindenki importra szorul.

Dél-Amerikában, elsősorban Brazíliában és Argentínában azon kívül, hogy tökéletes a klíma a szója termesztéséhez, még a munkaerő is olcsó és nem mellesleg óriási termőterületek állnak rendelkezésre. Nem kell szigorú vidékfejlesztési törvényeknek megfelelni, sőt, valószínűleg a fenntartható gazdálkodásról se nagyon hallottak még. Az EU pedig inkább eteti a GM szóját a népekkel ahelyett, hogy szigorú engedélyekhez kötve ismét zöld utat engedne a korábban használt takarmányoknak.

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy mennyi ideig lesz képes Magyarország transzgénikus növényektől mentes státuszát fenntartani, mivel a Európa szép lassan a GMO liberizáció felé halad, s több országban (pl. Romániában) már korábban volt köztermesztésben GM kukorica. Fontos tényező továbbá, hogy meddig lesz érdemes foggal-körömmel küzdeni az új technológia ellen? Ha majd a téma szakértői is hitelesen bizonyítják a GM élőlények ártalmatlanságát rögtön módosítani fogja az alkotmányt a kormány?

Sajnos ez a kérdéskör már rég nem a pro és kontra érvekről szól, hanem az elvekről. Az elvek pedig mint tudjuk, elég gyakran tévesek. Erről pedig rendszerint igen-igen későn győződünk meg.

Lám-lám, még a Goldenblog-díjas Mandíner is tud óriási tévedéseket leközölni! Kezdjük rögtön a címmel: Génkezeltet reggelire. A génkezelt megnevezés eleve helytelen, hogy Venetianer Pál professzort idézzem: "...azt sugallja, mintha gének oldatába mártották volna a növényt, netán ecseteléssel juttatták volna be azokat."

st.Ella ezt írja a Mandíneren megjelent cikkében: "A tudósok saját bevallásuk szerint is csak általában tudják, mit juttatnak az eljárás során a növénybe; és csak homályos elképzeléseik vannak arról, hogy az hova kerül és ott milyen folyamatokat indít el." Szintén Venetianer professzort idézném: "Természetesen a minden egyes GM fajta engedélyezési eljárásánál megkövetelt, kötelezően elvégzendő vizsgálatok is kimutatják, hogy a különböző táplálkozási szempontból lényeges sejtalkotók, illetve az esetlegesen a növényi sejtben lévő ártalmas, mérgező anyagok koncentrációja szempontjából a GM fajták és az ős nem GM fajta közötti különbség nem haladja meg az egyes hagyományosan nemesített fajták közötti különbségeket."

Az EU által engedélyezett egyetlen transzgénikus kukorica a MON810, amelybe a Bacillus thuringiensis nevű talajlakó, spóraképző baktérium génjét juttatták be. A részletekért érdemes elolvasni a Monsanto oldalán található írást.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a GMO kifejezés (mely szintén kicsit sántít) alatt ne csupán a növényeket értsék! Valóban vannak bizonyos veszélyforrásai a toxint termelő növényeknek (pl. talajlakó szervezetek biodiverzitásának csökkentése, stb...), de ezen példák kiragadásával ne keltsük annak a látszatát, hogy a géntechnológia önmagában rossz! Ne felejtsük el, hogy nagyon sok gyógyszert genetikailag módosított mikrobákkal állítanak elő! Ezeket a szereket (pl. inzulin) nap mint nap használják a Földön sok-sok millióan! Új és egyben ígéretes környezetvédelmi lehetőség lehet a fitáz enzimmel rendelkező GM sertés, mely trágyájának foszfortartalma töredéke a hagyományos, nem GM társaikénál!

Pontosan ezen okok miatt nem volt bölcs dolog az alkotmányban állást foglalni az összes transzgénikus élőlénnyel szemben. Tetszenek még emlékezni a géprombolásra?

A második és egyben óriási hiba amelyet st.Ella elkövetett, amikor ezt írta: "Szemet lehet hunyni a növények megsemmisítése felett, pótolni lehet a kiesett anyagi javakat, de a génmanipulált növények magvait egy szecskagép nem fogja felszedni."

Kedves st.Ella! Ön ért a mezőgazdasághoz? Tudja, hogy mikor érik be a kukorica? Tudja, hogy magot mikor hullajt? Bizony, a kukorica csak nyár végére, ősz elejére érik meg, s még az alacsony FAO számú, korai fajták és hibridek sem hullajtanak magot július első dekádjában. Azonban ha valami úton-módon mégis így történne, van egy remek módszer, amellyel az ember már évezredek óta küzd a gyomnövények elszóródott magjai ellen, s ez nem más, mint a talajba forgatás. Tudniillik ha túl mélyre kerül a mag, nem képes eljutni a felszínig. Valószínűleg a szóban forgó területeken továbbra is mezőgazdasági tevékenységet fognak folytatni, így a szokásos talajműveléssel az esetlegesen elszóródott és csírázásra képes magokat is eliminálni fogják.

Valóban nagy probléma, hogy külföldről behozott, többnyire transzgénikus szója kerül bizonyos élelmiszerekbe, de az még nagyobb gond, hogy a takarmányipar is rá lett kényszerítve az import szója használatára! Ennek pedig az az oka, hogy betiltották az állati eredetű takarmányok etetését az egész EU területén. Ez persze több mint valószínű, hogy óriási üzletet jelentett a szójatermesztésre alkalmas országoknak, illetve a vetőmagtermesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cégeknek.

Azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a GMO-k iránt, javaslom elolvasni a nemrégiben megjelent Magyar Fehér Könyvet, mely ingyenesen letölthető.

Javaslom mindenki számára továbbá, hogy szkeptikusan álljanak bizonyos kérdésekhez, járják körül több irányból is a kérdést, és mielőtt billentyűzetet ragadnának, nem árt, ha kis jártasságot szereznek a témában!

 Elnézést kérek mindenkitől, hogy ennyiszer kerül szóba a politika, de sajnos a mezőgazdaság minden egyes részletének gazdaságosságát, piaci lehetőségeit a hazai és az EU-s törvénykezés határozza meg, így tehát elkerülhetetlen, hogy időről időre szóba ne kerüljön valamely honatyánk éppen aktuális okossága.

Az éppen aktuális téma nem más, mint a dinnye. A dinnyeszezon beköszöntével rögtön elkezdődik a politikai sárdobálás is, mivel a kormány igyekszik azt mutatni a közvélemény felé, hogy megoldást keres a termesztők problémáira, míg a(z) (nem konstruktív) ellenzék támadja, ha másért nem, akkor a kései intézkedések miatt.

 Érdekes, hogy a korábbi kormány tagjai most tudnák a megoldást a problémákra, mégis akkor borították a dinnyét a gazdák az Auchan elé, mikor ők voltak a húsos kondérnál.

Lehet, hogy a nagy meleg az oka, de feltévedtem az MSzP honlapjára is, ahol is Tabajdi Csaba EP képviselő, egy nem is olyan régi bejegyzésére leltem. A téma már 2004-ben is aktuális volt, mikor Tabajdi már az EP-ben üldögélt. Akkor miért nem volt olyan fontos a magyarság megmentése az argentin és brazil GM szójától? Akkor nem volt fontos a sertéságazat segítése az állati fehérjék etethetőségének engedélyezése révén?

Hogy lehet az, hogy ha valaki ellenzékiségbe kényszerül, rögtön tudja, hogy mit kell(ett volna) csinálni? (Ez egy költői kérdés.) Hogy lehet az, hogy Ficsor Ádám még ma is a mezőgazdasági bizottságban osztja az észt? Az, aki a mezőgazdaság területén leszerepelt (hiszen Bajnai inkább tárca nélküli nemzetbiztonsági minisztert csinált belőle) mondja meg a tutit? A legszebb a parlamentben, hogy ha megfelelő befolyással rendelkezik az ember, bekerülhet országos listáról képviselőnek, majd szakértelemtől függetlenül bármely bizottságba, ahol nincs is más feladata, mint időről időre felállni és tiltakozni, szidalmazni, stb... Pedig ha már olyan okossá tette az ellenzékiség, akkor miért nem tetszettek anno véghez vinni a nagy reformokat?