Magyar Asztal

Komolyan, indítanom kellene egy olyan blogot ami csak az interneten táplálkozási és/vagy mezőgazdasági témákban megjelenő hülyeségekről szólna. Ilyen például az indexen megjelenő cikk is, amely szépen tényként közli a tutit, hogy aki húst eszik az hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Manapság olyan divatos a kérődzőket ostorozni a metánkibocsájtásuk miatt, ami tény és való igazság, nem jó dolog, ugyanakkor ebből nem következik az, hogy aki nem fogyaszt húst, az egészségesebb. A vegetáriánus étrenden élők nem egészségesebbek a húsfogyasztóknál. Bizonyított tény, hogy a rövid tagszámú peptideknek (tripeptidek pl.) immunerősítő hatásuk van. Ilyen peptidek pedig csak az állati eredetű élelmiszerekben vannak. Ezen kívül az emberek fogazatuk alapján mindenevők, így tehát a szervezetük is ahhoz alkalmazkodott az évezredek során, hogy bizonyos anyagokat az állati eredetű ételekből szerez meg, míg másokat elő tud állítani egyszerűbb anyagokból is.

Aki pedig nehéz fizikai munkát végez napi 8-12 órán keresztül, nem képes bevinni a szervezetébe akkora mennyiségű energiát a zöldségekkel, mint amennyire szüksége lenne. Ez is egyszerű tudomány: a zsírokból 2,5× annyi energiát állít elő a szervezet, mint a szénhidrátokból.

Gyakran halljuk az idősebb generációktól, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen zimankósak voltak a telek és hogy manapság már csodaszámba megy a mostanihoz hasonló nagyobb havazás. Ki hinné, hogy milyen fontos a hó és a zimankós hideg!

Régi megfigyelés, hogy a nagyon enyhe telet követően rosszabbul fejlődik a búza és hogy nem lesz olyan tömött az állomány. A dolog hátterében egy ma már tudományosan is bizonyított folyamat áll, melyet a szakirodalom vernalizációnak, vagy jarovizációnak nevez. A vernalizáció, vagy ahogy a köznyelv nevezi a hideghatás egy olyan időszakot jelent, amikor a környezet hőmérséklete tartósan -1 és +1°C körülire csökken. Ekkorra már a növény kikelt és az oldalhajtások kialakításán töri magát. Ez a bokrosodás időszaka. Ekkor van szüksége a növénynek a hideghatásra, amely optimális esetben 40-60 napig tart.

Abban az esetben, ha a növény hidegigénye nem elégül ki, a növény ivarszervei nem differenciálódnak, nem alakulnak ki, így a várható termés drasztikusan csökkenhet. Ha tavasszal a meleg idő korán beköszönt, akkor a bokrosodásra és a vernalizációra nem lesz elég ideje a növénynek, tehát kevés oldalhajtást hoz (ugye nem mindegy, hogy egy növényen hány kalász lesz), valamint kevés termést is. Ha mindez még szárazsággal is párosul (nincs hó ami elolvadjon) akkor mindezt még tetézi az is, hogy a növények szára rövid lesz.

Amint az látható, a vernalizáció végéig, a szárbaszökés megkezdéséig a környezet hőmérséklete a meghatározó, tehát a keléstől a szárbaszökésig terjedő időszakot nevezi a szakma hőszakasznak. A gabonanövény további fejlődése már a fény befolyása alatt áll, ezért azt fényszakasznak nevezik.

Summa summarum, az elmúlt héten folytatott koppenhágai bohóckodás nyomán folytatódó globális felmelegedés a mezőgazdaságot nem csupán a nyári aszályok útján érinti! A növénytermesztés egy roppant bonyolult és egymással szoros kapcsolatban álló részekből felépülő rendszer. Ha egy részlet hiányzik, borul a kártyavár.