Magyar Asztal

Igen régóta tart már a Kormány sertéságazat-regulációs törekvése, amely az elmúlt egy hónapban látszik eszkalálódni. Ugyan már egy évvel ezelőtt is arról cikkeztek, hogy Orbán előtt van a sertésstratégia, ám ennek ellenére úgy tűnik, a kabinet nem tud dűlőre jutni a fordított ÁFA bevezetése terén.

A fordított ÁFA lényege, hogy a termelő az eladott áruért nettó fizetséget kap, az adót az átvevő fizeti meg az állam felé. A Kormány ettől az intézkedéstől várja, hogy a húsipart sújtó feketekereskedelem visszaszoruljon. Ezt a modellt alkalmazzák a gabonakereskedelemben is, egyelőre úgy tűnik sikerrel.

Augusztus 15-én a Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán jelent meg a hír, hogy a szakmai szervezetekkel való tárgyalás után úgy döntött a kabinet, hogy nem vezetik be a fordított ÁFA-t a sertéságazatba. Ebben a cikkben konkrét megnevezés ugyan nem hangzik el, csupán szakmai szervezetekre utalnak, ám a témával kicsit részletesebben foglalkozók tudhatják, hogy a Magyar Sertéstartók Szövetségének nyílt levele miatt nem valósult meg a tervezett reform.

A szövetség elnöke, Sákán Antal levelében kitér arra, hogy a fordított ÁFA bevezetése azt eredményezné, hogy a gazdák bruttó árat fizetnének az összes input anyagért, így például a takarmányért vagy a közműszolgáltatásokért, ugyanakkor nettó bért, azaz az ÁFA-val csökkentett árat kapnák a termékeikért. Így alacsonyabb bevételük lenne, ami tőkehiányt eredményezne addig, amíg az általános forgalmi adó visszaigénylése, kifizetése meg nem történik.

Augusztus közepén úgy tűnt, hogy a kormányzat hallgatott az MSSz érveire, ám ma délben ismét arról lehet olvasni a Minisztérium oldalán, hogy a fordított ÁFA segítségével kívánják fehéríteni a sertéságazatot. A döntés ugyan még nem végleges, hiszen Brüsszelnek engedélyeznie kell annak bevezetését, de úgy tűnik, Fazekas Sándor elhatározta magát. Annak ellenére, hogy a cikkben hatástanulmányokra hivatkoznak, rögtön felmerülhet a kérdés, hogy milyen külső tényezők sarkallták a minisztériumot korábbi döntésének felülvizsgálatára. Egyelőre nem tudni, hogy állnak-e más irányú lobbik, érdekképviseletek a hirtelen "páli fordulat" mögött.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján is kívánt a Kormány reflektálni a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) kijelentéseire és kérdéseire. A téma ismét a legaktuálisabb, és az egyik, ha nem a legfontosabb törvény, a földtörvény megalkotása, részleteinek megvitatása. Lássuk, milyen pontokat tart fontosnak kiemelni az agrártárca sajtóosztálya!

"A tervezet deklarálja, hogy termőföldet csak földműves vehet és művelhet. Se külföldi, se magyar jogi személy nem tulajdonolhat termőföldet, csak így lehet megvédeni nemzeti értékünket a spekulánsoktól."

A lényegi mondanivaló természetesen a sorok között rejlik, így tehát fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a VM közleményében nem tér ki a külföldi természetes személyek földszerzési lehetőségeire, tilalmára, amelyre a jobbikos honatyák minden felszólalásukban kitérnek. Ezen felül fontos még azt is megjegyezni, hogy a jelenlegi rendszerben nem tulajdonolhat termőföldet külföldi állampolgár, ugyanakkor zsebszerződések révén bérelhet, s a földhasználatnak ezen módjára sem tér ki a VM válasza.

Bizonyára mindenki számára látható, hogy a földterületek bérlésével is gyakorolható annak használati joga, így tehát továbbra is fenn fog állni az eredendő probléma: kik fogják tudni bérelni a termőföldeket? Erre a kérdésre a VM jelen cikke nem tér ki.

"Széles kompromisszumon alapuló ernyő-törvény készül, ezért a tervezet benyújtását alapos társadalmi egyeztetés előzi meg. "

Valóban, interneten kitölthető kérdőív segítségével kívánta kikérni a gazdák véleményét a VM az optimális birtokméretről, illetve néhány egyéb kérdésről. A témával kapcsolatban itt a Magyar Asztalon is jelent meg bejegyzés, amely úgy gondolom korrektül leírja a módszer és annak minőségének hiányosságait.

"Az új földtörvény vitaanyaga elkészült, melyet az elmúlt hónapokban megtartott konzultációk, szakmai tanácskozások tapasztalatait és javaslatait is felhasználva alakított ki a tárca."

Ezzel kapcsolatban is "papírra" vetettem gondolataimat, s még ma is azt mondom, hogy bár a politikában - sajnos - bevett dolog a saját tábor bevonása és érdekeinek előtérbe helyezése a teljes társadaloméval szemben, a földtörvény horderejénél fogva komolyabb társadalmi szakmai konzultációt kívánna. A bejegyzés itt olvasható.

"A Jobbik eddig azért méltatlankodott, hogy nincs elég idő a földtörvény koncepció társadalmi vitájára, most az egész nyár rendelkezésre áll a tervezet megvitatására, de ez sem jó a pártnak."

Nem kívánok pálcát törni egyetlen párt felett sem, illetve megvédeni sem kívánok senkit - hiszen megvédik ők magukat -, de a földtörvény olyan horderejű kérdéseket kíván tisztázni, hogy abban minden apró hiba tízszeresen fogja megbosszulni önmagát. Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben egy komplett, minden részletre kiterjedő törvényt tudjon az országgyűlés megalkotni, s ehhez valóban nem biztos, hogy elegendő lesz a két hónap.

A VM egy korábbi, június 9-i keltezésű nyilatkozata pedig utólag kíván választ adni Ángyán József ex-államtitkár által napvilágra hozott, s azóta bebizonyosodott Fejér megyei földszerzési kérdésekre. A téma még ma is aktuális, s minden bizonnyal 2014-ben is igen fontos muníciót fog biztosítani az ellenzéknek.

Másodszor ült le tárgyalni a tejtermelőkkel és tejfeldolgozókkal Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, olvasható a VM oldalán. A téma ismét a multinacionális cégek magyar termelőkhöz és beszállítókhoz való inkorrekt hozzáállása volt. Ismét.

Néhány évvel ezelőtt indult el a magyar tejágazat mélyrepülése, amikor is a nyerstej átvételi ára nem haladta meg a 60 forintot, miközben annak előállítása kb. 65 Ft/liter volt. Ebben az időben gyors ütemben zártak be - jellemzően a kisebb - gazdaságok, akik nem tudták tartalékokból, vagy más forrásból átvészelni az ínséges időszakot. A helyzet időközben stabilizálódott, némi anomália azonban még mindig jelen van a magyar piacon. Ez pedig nem más, mint a lengyel és szlovák UHT tej.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy csak akkor van reális esély arra, hogy a magyar fogyasztók a magyar gazdák által előállított terméket vásárolják (jelen esetben tejet, vagy tejterméket), ha biztosítjuk, hogy számukra elérhető áron jussanak hozzá e fogyasztási cikkekhez. Azonban itt csúszik a hiba a számításba, az olcsó, 130-155 forintos lengyel és szlovák import tej formájában. Máig nem tudta nekem senki megmagyarázni, hogy a 86% víztartalmú tejet a jelenlegi üzemanyagárak mellett kinek éri meg elszállítani Lengyelországból vagy épp a Felvidékről hazánk déli határáig?

Budai Gyula azonban ígéretet tett, hogy orvosolni fogják a problémát (és valóban nyújtottak be egy saláta törvényt, amely igyekszik majd stabilizálni a helyzetet), az eredményt pedig kíváncsian várom.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium az új földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi vita keretén belül e-levélben kívánja kikérni a gazdák véleményét az általuk optimálisnak tartott birtok méretéről. A kérdőívet elolvasva természetesen felmerül az emberben pár kérdés, amelyekre az alábbiakban ki szeretnék térni.

Az első és legfontosabb tisztázásra szoruló részlet, hogy a gazdák döntő többsége elégedetlen a birtokában lévő föld méretével. Mindenki a minél nagyobb földterületben látja a biztosabb anyagi helyzetet. Persze sok családi gazdálkodó, aki kis területen (~20-40 hektár) végez szántóföldi növénytermesztést nem rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy még több földet műveljen meg, de a többség mégis élne a lehetőséggel, ha tudna.

A kérdőívre térve (klikkelés esetén automatikusan letöltődik), a kérdések többsége banális és nevetséges. A harmadik kérdés 'A' pontja így hangzik:

"Hány hektárban maximalizálná az egy magánszemély által tulajdonolt földterület nagyságát?"

A választható válaszok közül az első és egyben a legkisebb birtokméret a 300 hektár. Ezzel már eleve kijelenti a kormány, hogy nem kívánja a jelenlegi maximális korlátozást csökkenteni. A kérdésem az lenne, hogy mi lenne akkor, ha a gazdák többsége 200 hektárban látná ezt a határt? Nevetséges, hogy ilyen válaszadási lehetőség nincs is!

Ezen felül a 'B' részben a magánszemély használt földterület nagysága esetén is a legkisebb választható birtokméret 300 hektár. Érdekes...

A legkomolytalanabb kérdés mégis az ötödik:

"Növényi kultúrától függetlenül mit tart kis/közepes/nagybirtoknak?"

Ki állította össze ezt a kérdőívet?! Hogy lehet olyat leírni, hogy növényi kultúrától függetlenül?! Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki szántóföldi zöldségtermesztéssel, szőlészettel, vagy iparnövényekkel foglalkozik-e! Míg az egyik ágazatban a 100 hektár nagybirtoknak számít, addig ugyanekkora területen nem lehet megélni a kukorica-búza-napraforgó és repce vetésforgóval! Egyik sem összehasonlítható a másikkal!

Véleményem szerint azt, hogy ki számít kis- és nagybirtokosnak, sokkal inkább a megtermelt áru piaci értéke alapján lehetne megbecsülni. El kellene vonatkoztatni attól a rossz berögzüléstől, hogy az agrárium összes szereplőjét ugyanolyan termelési helyzetűnek és értékűnek tekintjük. Azzal nyilván a többség egyetért, hogy egyes ágazatoknak, mint amilyen a szőlészet vagy a zöldségtermesztés, jóval nagyobb az élőmunka igénye, ennél fogva (illetve több más tényező végett) sokkal költségesebb szektor, így tehát egységnyi területen nagyobb értékű árut is állít elő. Gazdasági szempontból is jelentős, hogy melyik művelési ágról van szó az optimális birtokméret meghatározásakor, mivel a jövőben az egyes támogatások igénybevételénél biztosan figyelembe veszik az ágazat jövedelmezőségét is. Ha tehát egy 20 hektáron gazdálkodó szőlősgazdát említünk egy lapon egy 20 hektáron búzát termesztővel, igen nagy hibát követünk el!

Amennyiben ezzel a VM-ben dolgozó kollégák is tisztában vannak, úgy felmerülhet az a kérdés, hogy vajon kire bízták rá a kérdőív összeállítását, illetve ki(k) ellenőrizte(ék) azt? Esetleg mit kívántak elérni a kérdésekkel? Úgy gondolom, hogy ha már ilyen fontos kérdésben kívánják az érintettek véleményét kikérni, akkor illendő volna sokkal komolyabb hangvételű kérdéssort összeállítani! Olyat, amely szakszerűen tükrözné az egyes ágazatok közti jövedelmi, megtérülési, ráfordítási és HR-beli különbségeket!

Ha az agrárpolitikát úgy képzeljük el, mint egy kártyapartit, akkor kétség kívül a Hajdúböszörményben elhangzott beszéd képviseli a piros hetest. A leghatásosabb dolog, amit a Kormány stabil népszerűsége (látszatának) fenntartása érdekében tehet, ha a fiatalokkal igyekszik elhitetni, hogy biztos jövő, könnyű megélhetés vár rájuk. Két év múlva ők is szavazó állampolgárok lesznek...

Tisztelt Czerván Államtitkár Úr, nem gondolja, hogy roppant elhamarkodott kijelentéseket tett? Gondoljon csak bele, hogy a mai mezőgazdasági berendezkedés mellett az agrárium mennyi mezőgazdasági szakembert tud felvenni? Persze fontos itt leszögezni, hogy nem csak a technikusokra gondolok, akikből jelenleg valóban nagy hiány van, hanem a komolyabb tudással rendelkezőkre, például a diplomásokra.

Ma Magyarországon a koncentrált birtokviszonyok miatt csak igen kevés diplomás agronómusra van szükség, ahol pedig szakembert keresnek, ott öt év szakmai tapasztalat alatt nem is állnak szóba egy aspiránssal. Államtitkár Úr, Önök tényleg azzal a vidékfejlesztési programmal kívánják összehangolni a szakképzést, amelynek világra jövetelét követően egy államtitkár lemondott, ezzel képletesen értve koszorút akasztva annak bölcsőjére? Most, hogy a felnőttképzés támogatása igen erősen háttérbe lett szorítva, most kívánják a szakképesítésben látni a jövőt?

Államtitkár Úr, Önnek teljes mértékben igaza van, szükség lesz az öregedő generáció leváltására, valamint az országnak valóban az az érdeke, hogy a lehető legjobban felkészített emberek vegyék át a stafétát, de nem gondja, hogy erre lehetőséget is kellene adni? Nagyon sok ifjú várja a fiatal gazdák induló támogatásának kiírását, ám erre mindmáig nem került sor! Úgy vélem, nem csupán a gazdaság átadását kell elősegíteni (az illetéket eltörölték, respekt érte), hanem az új gazdálkodók megjelenését kellene protezsálni! Persze tudom én, és valószínűleg mindenki más is ebben az országban, hogy a Fazekas miniszter úrnál kilincselő cégvezérek érdekével ellentétes, hogy noname srácok és hölgyek kapják a földeket vidéken, csak mert éppen most jöttek ki az egyetemről... De ha már egy középiskolában kampányol és hitegeti a fiatalokat a pozitív jövőképpel, akkor mondja majd el annak a bizonyos szolnoki testvérpárnak, hogy nem az ő kapujuk felé rugdossa a pöttyöst!

Czerván Államtitkár Úr! Az Önt államtitkári pozícióba delegáló pártnak meg volt a lehetősége arra, hogy a földvagyont alkotmányos védelem alá helyezze, de nem így tettek! Amennyiben 2014-ben lejár a föld moratóriuma, hogy fog a fiatalok szemébe nézni? Hogy fogja elmondani nekik, hogy az Önök hibája, hogy a világ minden részéről jött dúsgazdag üzletemberek művelik a földet a falujukban? Ezen gondolatokkal térjen nyugovóra minden este, miután egy magyar fiatallal találkozik!