Magyar Asztal

Másodszor ült le tárgyalni a tejtermelőkkel és tejfeldolgozókkal Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, olvasható a VM oldalán. A téma ismét a multinacionális cégek magyar termelőkhöz és beszállítókhoz való inkorrekt hozzáállása volt. Ismét.

Néhány évvel ezelőtt indult el a magyar tejágazat mélyrepülése, amikor is a nyerstej átvételi ára nem haladta meg a 60 forintot, miközben annak előállítása kb. 65 Ft/liter volt. Ebben az időben gyors ütemben zártak be - jellemzően a kisebb - gazdaságok, akik nem tudták tartalékokból, vagy más forrásból átvészelni az ínséges időszakot. A helyzet időközben stabilizálódott, némi anomália azonban még mindig jelen van a magyar piacon. Ez pedig nem más, mint a lengyel és szlovák UHT tej.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy csak akkor van reális esély arra, hogy a magyar fogyasztók a magyar gazdák által előállított terméket vásárolják (jelen esetben tejet, vagy tejterméket), ha biztosítjuk, hogy számukra elérhető áron jussanak hozzá e fogyasztási cikkekhez. Azonban itt csúszik a hiba a számításba, az olcsó, 130-155 forintos lengyel és szlovák import tej formájában. Máig nem tudta nekem senki megmagyarázni, hogy a 86% víztartalmú tejet a jelenlegi üzemanyagárak mellett kinek éri meg elszállítani Lengyelországból vagy épp a Felvidékről hazánk déli határáig?

Budai Gyula azonban ígéretet tett, hogy orvosolni fogják a problémát (és valóban nyújtottak be egy saláta törvényt, amely igyekszik majd stabilizálni a helyzetet), az eredményt pedig kíváncsian várom.

 Jeff Dunham amerikai hasbeszélő humorista produkciójának (Arguing with Myself) címét kölcsönöztem a mai blogbejegyzéshez, mivel ez írja le a legjobban a Vidékfejlesztési Minisztérium új társadalmi vitáját, amelyet a MAGOSZ-szal kíván lefolytatni.

Figyelembe véve, hogy a MAGOSZ teljes vezetése a Kormány tagja, úgy gondolom, a társadalmi vita kifejezés használata kimondottan nevetséges. Netán éppen Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke fog offenzív javaslatokkal felállni a Kormánnyal szemben? Ugyan már! Vagy mondjuk Obreczán Ferenc, aki szintén fideszes országgyűlési képviselő, s aki lelkesen helyesel minden, a pártja által benyújtott javaslatra? A hab a tortán persze Dr. Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára.

Ilyen emberek által vezetett szervezettel kívánja lefolytatni a Fidesz-KDNP kormány a társadalmi vitát? A saját csapat jelentené a társadalmat? Miért nem jelenik meg a kormány egyik felsőoktatási intézményben sem, hogy ott ütköztesse az érveit olyan emberekkel, akik akár magas szinten tudnának hozzászólni a témához? (Gondolok itt az egyetemi oktatókra és egyes tájékozottabb hallgatókra.)

Persze Török Gábor ebben a helyzetben bizonyára megírná, hogy vezető politikusaink nyitottak az ellenvélemény meghallgatására, a kérdésben érintettek elmondhatják véleményüket. Én azonban nem vagyok politológus, aki pártatlanságának látszata védelme érdekében nem ír le olyan, sokak - de nem mindenki - számára egyértelmű dolgot, mint hogy a jelen társadalmi vita nem más, mint egy kommunikációs fogás. A kormány beáll a tükör elé és elmondja saját magának, hogy a készülő törvények milyen jók, s ezt követően ellenvélemény nélkül át is megy a "vitán".

Kíváncsi vagyok, milyen társalgás kerekedne abból, ha az asztal egyik végén Fazekas miniszter úr ülne, a másikon pedig Ángyán József ex-államtitkár (hogy ne egyből egy ellenzéki szakpolitikust említsek). Mert ugye lássuk be, hogy mind a minisztérium, mind pedig a Kormány elvesztette hitelességét, mikor a Darányi Ignác terv napvilágra kerülése után két nappal lemondott egy államtitkár, majd azt követően meglehetősen kemény szavakkal illette hajdani kollégáit.

Számomra elfogadhatatlan, hogy ilyen, - az én értékrendem szerint - aljas módszerrel kívánja a Kormány a valódi társadalom számára a közelfogadottság látszatát nyújtani, főleg egy olyan létkérdéssel kapcsolatban, mint amilyen a termőföld védelme. A földtörvény az egész ország sorsát fogja meghatározni, így tehát nem szabadna egyetlen politikai érdekkör számára kisajátítani az annak létrehozásában való részvétel jogát.

"Azonnali távozásra szólította fel Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Budai Gyula szerint az agrárminiszter tudott a korábbi jogellenes földügyletekről.
Állítása alátámasztására a Magosz szövetségi igazgatója kiosztott az újságíróknak egy november közepén kelt levelet, amelyben az agrárminiszter azt írja Kamarás Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának, hogy nem ért egyet az eléterjesztett földeladási portfólióban foglalt ügyletek végrehajtásával.
A Magosz szövetségi igazgatója jelezte: a földeladásokat és haszonbérbe adásokat minden esetben jóvá kell hagynia az agrártárca vezetőjének, mivel ezen ügyekben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek egyetértési joga van.
Az idei földügyleteket Budai Gyula szerint felül kell vizsgálni, mivel az új erdőtörvény szerint az értékesítésre illetve haszonbérbe adásra felkínált földterületeket össze kell vetni az aktuális erdészeti adattárral, s csak ezt követően lehet a döntéseket meghozni.
Kifogást csak akkor emelt Gráf József a földeladások és bérbe adások ellen, amikor az MNV Zrt-nél zajló kétes ügyek napvilágra kerültek - nehezményezte a Magosz szövetségi igazgatója. Egyúttal felvetette Oszkó Péter pénzügyminiszter felelősségét is.
Az MTI kérdésére Budai Gyula nem tudta pontosan megmondani,  mekkora anyagi kár keletkezett a földeladások illetve bérbe adások révén.
Budai Gyula megerősítette: az ügyészségen tájékoztatást kértek tőle Benedek Fülöp ügyével kapcsolatban is, ám érdemi információkkal nem tudott szolgálni. Megerősítette, hogy Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnököt meghallgatják a sukorói ügyben.      
Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke, a tárca szóvivője, a Budai Gyula által felvetettekre reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy a földbirtok-politikai irányelvek betartásáért a kormányon belül Gráf József, az agrártárca vezetője felel. Ennek értelmében minden földértékesítést neki kell jóváhagynia, amit az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményez.
Dékány András kiemelte: Gráf József nem hagyta jóvá a szóban forgó ügyleteket. Kifogásairól levélben értesítette Kamarás Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját és az őt felügyelő Oszkó Péter pénzügyminisztert. Jelezte, hogy a szóban forgó földeladások, illetve bérbeadások csak akkor támogathatóak, ha mindenben megfelelnek az új erdőtörvény előírásainak - mondta a szóvivő."

- MTI -