A Vidékfejlesztési Minisztérium az új földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi vita keretén belül e-levélben kívánja kikérni a gazdák véleményét az általuk optimálisnak tartott birtok méretéről. A kérdőívet elolvasva természetesen felmerül az emberben pár kérdés, amelyekre az alábbiakban ki szeretnék térni.
Az első és legfontosabb tisztázásra szoruló részlet, hogy a gazdák döntő többsége elégedetlen a birtokában lévő föld méretével. Mindenki a minél nagyobb földterületben látja a biztosabb anyagi helyzetet. Persze sok családi gazdálkodó, aki kis területen (~20-40 hektár) végez szántóföldi növénytermesztést nem rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy még több földet műveljen meg, de a többség mégis élne a lehetőséggel, ha tudna.
A kérdőívre térve (klikkelés esetén automatikusan letöltődik), a kérdések többsége banális és nevetséges. A harmadik kérdés 'A' pontja így hangzik:
"Hány hektárban maximalizálná az egy magánszemély által tulajdonolt földterület nagyságát?"
A választható válaszok közül az első és egyben a legkisebb birtokméret a 300 hektár. Ezzel már eleve kijelenti a kormány, hogy nem kívánja a jelenlegi maximális korlátozást csökkenteni. A kérdésem az lenne, hogy mi lenne akkor, ha a gazdák többsége 200 hektárban látná ezt a határt? Nevetséges, hogy ilyen válaszadási lehetőség nincs is!
Ezen felül a 'B' részben a magánszemély használt földterület nagysága esetén is a legkisebb választható birtokméret 300 hektár. Érdekes...
A legkomolytalanabb kérdés mégis az ötödik:
"Növényi kultúrától függetlenül mit tart kis/közepes/nagybirtoknak?"
Ki állította össze ezt a kérdőívet?! Hogy lehet olyat leírni, hogy növényi kultúrától függetlenül?! Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki szántóföldi zöldségtermesztéssel, szőlészettel, vagy iparnövényekkel foglalkozik-e! Míg az egyik ágazatban a 100 hektár nagybirtoknak számít, addig ugyanekkora területen nem lehet megélni a kukorica-búza-napraforgó és repce vetésforgóval! Egyik sem összehasonlítható a másikkal!
Véleményem szerint azt, hogy ki számít kis- és nagybirtokosnak, sokkal inkább a megtermelt áru piaci értéke alapján lehetne megbecsülni. El kellene vonatkoztatni attól a rossz berögzüléstől, hogy az agrárium összes szereplőjét ugyanolyan termelési helyzetűnek és értékűnek tekintjük. Azzal nyilván a többség egyetért, hogy egyes ágazatoknak, mint amilyen a szőlészet vagy a zöldségtermesztés, jóval nagyobb az élőmunka igénye, ennél fogva (illetve több más tényező végett) sokkal költségesebb szektor, így tehát egységnyi területen nagyobb értékű árut is állít elő. Gazdasági szempontból is jelentős, hogy melyik művelési ágról van szó az optimális birtokméret meghatározásakor, mivel a jövőben az egyes támogatások igénybevételénél biztosan figyelembe veszik az ágazat jövedelmezőségét is. Ha tehát egy 20 hektáron gazdálkodó szőlősgazdát említünk egy lapon egy 20 hektáron búzát termesztővel, igen nagy hibát követünk el!
Amennyiben ezzel a VM-ben dolgozó kollégák is tisztában vannak, úgy felmerülhet az a kérdés, hogy vajon kire bízták rá a kérdőív összeállítását, illetve ki(k) ellenőrizte(ék) azt? Esetleg mit kívántak elérni a kérdésekkel? Úgy gondolom, hogy ha már ilyen fontos kérdésben kívánják az érintettek véleményét kikérni, akkor illendő volna sokkal komolyabb hangvételű kérdéssort összeállítani! Olyat, amely szakszerűen tükrözné az egyes ágazatok közti jövedelmi, megtérülési, ráfordítási és HR-beli különbségeket!
.jpg)
