Magyar Asztal

Felreppent a hír, hogy bizonyos minisztériumok 2016 márciusáig valamely vidéki nagyvárosba költözhetnének a fővárosból. Az első híradásban a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költöztetéséről, illetve az agrártárca Debrecenbe településéről volt szó. Utóbbi agronómus szemmel nézve meglepő, mivel - úgy vélem - lenne sokkal megfelelőbb helyszín is a szóban forgó intézménynek.

Fontosnak tartom leszögezni, hogy alapvetően roppant jó ötletnek tartom a központi ügyintézés decentralizációját. Lényeges ez, mivel hazánkat manapság már nem csak a külföldiek, hanem már lassan mi magunk is Budapesttel azonosítjuk. Lényegében minden esemény Budapesten zajlik. Főleg igaz ez a politikára! Ha megválasztanak egy-egy képviselőt akár Zalában, akár Békés megyében, onnantól az az ember szinte minden napját Budapesten kell hogy töltse, elszakadva emiatt saját választókörzetétől, saját választóitól, s azok problémáitól. Kicsit talán javíthat a szakügyintézés meglehetősen negatív megítélésén is a "vidékre" költözés, hiszen minden mezőgazdasággal foglalkozó embert zavar, hogy "budapesti bürokraták" döntenek a sorsuk felett.

Azzal, ha valamely mezővárosba ültetjük le a szaktárcát, szerezhetünk egy jó pontot. Azt a benyomást kelti ugyanis, hogy végre működik a szubszidiaritás, az érintettek közelében van a szaktárca vezetése. Persze ne legyenek illúzióink, ez még nem azt jelenti, hogy több éves szakmai tapasztalattal rendelkező személyek fogják kezükbe venni a minisztériumok vezetését. Nem. Pusztán kissé emberközelibbé válik majd a politika. Mert ugye legyen szó egy szabolcsi pálinkatermesztőről (;-]) vagy egy Bács megyei juhászról, mindig azokat a fránya pestieket szidták, ha valami nem úgy alakult, ahogy ők azt elképzelték.

Természetesen problémák is felmerülnek a szaktárca költözésével kapcsolatban. Az első, hogy a jelenlegi dolgozók, akik Budapesten élnek, ott rendelkeznek ingatlannal, hogyan fognak a minisztériummal együtt Debrecenbe költözni? Ezen felül jöhet még egy jogos kérdés: miért éppen Debrecen? Persze, híres mezőváros, egyeteme külön agrár karral rendelkezik, de ugyanez elmondható Keszthelyről, Mosonmagyaróvárról és Gödöllőről is. Utóbbi ráadásul nem is olyan régen az EP elnökségnek adott helyet a Grassalkovich-kastélyban.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium az új földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi vita keretén belül e-levélben kívánja kikérni a gazdák véleményét az általuk optimálisnak tartott birtok méretéről. A kérdőívet elolvasva természetesen felmerül az emberben pár kérdés, amelyekre az alábbiakban ki szeretnék térni.

Az első és legfontosabb tisztázásra szoruló részlet, hogy a gazdák döntő többsége elégedetlen a birtokában lévő föld méretével. Mindenki a minél nagyobb földterületben látja a biztosabb anyagi helyzetet. Persze sok családi gazdálkodó, aki kis területen (~20-40 hektár) végez szántóföldi növénytermesztést nem rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy még több földet műveljen meg, de a többség mégis élne a lehetőséggel, ha tudna.

A kérdőívre térve (klikkelés esetén automatikusan letöltődik), a kérdések többsége banális és nevetséges. A harmadik kérdés 'A' pontja így hangzik:

"Hány hektárban maximalizálná az egy magánszemély által tulajdonolt földterület nagyságát?"

A választható válaszok közül az első és egyben a legkisebb birtokméret a 300 hektár. Ezzel már eleve kijelenti a kormány, hogy nem kívánja a jelenlegi maximális korlátozást csökkenteni. A kérdésem az lenne, hogy mi lenne akkor, ha a gazdák többsége 200 hektárban látná ezt a határt? Nevetséges, hogy ilyen válaszadási lehetőség nincs is!

Ezen felül a 'B' részben a magánszemély használt földterület nagysága esetén is a legkisebb választható birtokméret 300 hektár. Érdekes...

A legkomolytalanabb kérdés mégis az ötödik:

"Növényi kultúrától függetlenül mit tart kis/közepes/nagybirtoknak?"

Ki állította össze ezt a kérdőívet?! Hogy lehet olyat leírni, hogy növényi kultúrától függetlenül?! Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki szántóföldi zöldségtermesztéssel, szőlészettel, vagy iparnövényekkel foglalkozik-e! Míg az egyik ágazatban a 100 hektár nagybirtoknak számít, addig ugyanekkora területen nem lehet megélni a kukorica-búza-napraforgó és repce vetésforgóval! Egyik sem összehasonlítható a másikkal!

Véleményem szerint azt, hogy ki számít kis- és nagybirtokosnak, sokkal inkább a megtermelt áru piaci értéke alapján lehetne megbecsülni. El kellene vonatkoztatni attól a rossz berögzüléstől, hogy az agrárium összes szereplőjét ugyanolyan termelési helyzetűnek és értékűnek tekintjük. Azzal nyilván a többség egyetért, hogy egyes ágazatoknak, mint amilyen a szőlészet vagy a zöldségtermesztés, jóval nagyobb az élőmunka igénye, ennél fogva (illetve több más tényező végett) sokkal költségesebb szektor, így tehát egységnyi területen nagyobb értékű árut is állít elő. Gazdasági szempontból is jelentős, hogy melyik művelési ágról van szó az optimális birtokméret meghatározásakor, mivel a jövőben az egyes támogatások igénybevételénél biztosan figyelembe veszik az ágazat jövedelmezőségét is. Ha tehát egy 20 hektáron gazdálkodó szőlősgazdát említünk egy lapon egy 20 hektáron búzát termesztővel, igen nagy hibát követünk el!

Amennyiben ezzel a VM-ben dolgozó kollégák is tisztában vannak, úgy felmerülhet az a kérdés, hogy vajon kire bízták rá a kérdőív összeállítását, illetve ki(k) ellenőrizte(ék) azt? Esetleg mit kívántak elérni a kérdésekkel? Úgy gondolom, hogy ha már ilyen fontos kérdésben kívánják az érintettek véleményét kikérni, akkor illendő volna sokkal komolyabb hangvételű kérdéssort összeállítani! Olyat, amely szakszerűen tükrözné az egyes ágazatok közti jövedelmi, megtérülési, ráfordítási és HR-beli különbségeket!

 Jeff Dunham amerikai hasbeszélő humorista produkciójának (Arguing with Myself) címét kölcsönöztem a mai blogbejegyzéshez, mivel ez írja le a legjobban a Vidékfejlesztési Minisztérium új társadalmi vitáját, amelyet a MAGOSZ-szal kíván lefolytatni.

Figyelembe véve, hogy a MAGOSZ teljes vezetése a Kormány tagja, úgy gondolom, a társadalmi vita kifejezés használata kimondottan nevetséges. Netán éppen Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke fog offenzív javaslatokkal felállni a Kormánnyal szemben? Ugyan már! Vagy mondjuk Obreczán Ferenc, aki szintén fideszes országgyűlési képviselő, s aki lelkesen helyesel minden, a pártja által benyújtott javaslatra? A hab a tortán persze Dr. Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára.

Ilyen emberek által vezetett szervezettel kívánja lefolytatni a Fidesz-KDNP kormány a társadalmi vitát? A saját csapat jelentené a társadalmat? Miért nem jelenik meg a kormány egyik felsőoktatási intézményben sem, hogy ott ütköztesse az érveit olyan emberekkel, akik akár magas szinten tudnának hozzászólni a témához? (Gondolok itt az egyetemi oktatókra és egyes tájékozottabb hallgatókra.)

Persze Török Gábor ebben a helyzetben bizonyára megírná, hogy vezető politikusaink nyitottak az ellenvélemény meghallgatására, a kérdésben érintettek elmondhatják véleményüket. Én azonban nem vagyok politológus, aki pártatlanságának látszata védelme érdekében nem ír le olyan, sokak - de nem mindenki - számára egyértelmű dolgot, mint hogy a jelen társadalmi vita nem más, mint egy kommunikációs fogás. A kormány beáll a tükör elé és elmondja saját magának, hogy a készülő törvények milyen jók, s ezt követően ellenvélemény nélkül át is megy a "vitán".

Kíváncsi vagyok, milyen társalgás kerekedne abból, ha az asztal egyik végén Fazekas miniszter úr ülne, a másikon pedig Ángyán József ex-államtitkár (hogy ne egyből egy ellenzéki szakpolitikust említsek). Mert ugye lássuk be, hogy mind a minisztérium, mind pedig a Kormány elvesztette hitelességét, mikor a Darányi Ignác terv napvilágra kerülése után két nappal lemondott egy államtitkár, majd azt követően meglehetősen kemény szavakkal illette hajdani kollégáit.

Számomra elfogadhatatlan, hogy ilyen, - az én értékrendem szerint - aljas módszerrel kívánja a Kormány a valódi társadalom számára a közelfogadottság látszatát nyújtani, főleg egy olyan létkérdéssel kapcsolatban, mint amilyen a termőföld védelme. A földtörvény az egész ország sorsát fogja meghatározni, így tehát nem szabadna egyetlen politikai érdekkör számára kisajátítani az annak létrehozásában való részvétel jogát.

 Csak hogy minden napra jusson egy kis vérnyomásnövelő.

 Orbán Viktor miniszterelnök előtt van a sertéságazat fejlesztéséről szóló stratégia – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A tárca néhány éven belül 6 millió darabos sertésállomány elérését célozza meg a jelenlegi 3 milliós létszám helyett. A konkrét program az ágazat fejlesztése érdekében részletes intézkedési tervet tartalmaz. A VM azzal is számol, hogy az állami források mellett akár külföldi befektetőket is be lehet vonni a beruházásokba. A sertésstratégia a Nemzeti Vidékstratégia ágazati szintű megvalósításának felel meg, amelyet a minisztérium más termékpályákra is ki kíván dolgozni. Már folyik a hízómarha ágazat számára készülő program minisztériumi egyeztetése, és további termékpályás stratégiák kidolgozása is várható.

Hamarosan napirendre kerülhet a sertéságazati stratégia, mivel a VM-ben készített dokumentum már Orbán Viktor miniszterelnök előtt van – közölte Czerván György. A tárca korábbi nyilatkozatai szerint a program akkor válik nyilvánossá, ha azt a kormány elfogadta. A stratégia néhány éven belül 6 millió darabos sertéslétszám elérését célozza meg, és ez a hárommilliós mai állomány kétszeresének felelne meg.
Czerván György tájékoztatása szerint a dokumentum részletes intézkedési tervet tartalmaz a sertéságazat fejlesztése érdekében. Az átfogó program többek között az input-output kérdésekkel, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketinggel is foglalkozik. A fejlesztéseket nem csak állami forrásokból lehetne finanszírozni, hanem például be lehetne vonni külföldi befektetőket is – mondta az államtitkár.
A sertésstratégia a Nemzeti Vidékstratégia ágazati szintű megvalósításának felel meg, és a tárca ilyen koncepciókat más termékpályákra is ki kíván dolgozni. A minisztérium a sertésügyet a nehéz piaci helyzet miatt sorolta előre. Czerván György közölte: a VM-en belül már folyik a hízómarha ágazatra vonatkozó program egyeztetése, és hasonló részletes tervek készülnek majd a baromfi- vagy a juh- és kecsketermelésre, illetve a növénytermesztési – például a zöldség-gyümölcs – ágazatokra is.

- Agromonitor -

 

 Nekem csupán néhány kérdésem lenne: kinek fogjuk eladni a + 3.000.000 sertésünket?! Ki fogja garantálni, hogy gazdaságos lesz a termelés, főleg ilyen takarmányárak mellett?! Hol fogjuk mi feldolgozni azt a rengeteg állatot, amikor a jelenlegi állomány nagy része így is külföldön kerül vágásra?!

 Várhatóan pereket indítanak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellen azok a korábban nyertes fiatal gazdák, akiket az MVH a közelmúltbeli felülvizsgálat nyomán kizárt a támogatásokból adta hírül Weisz Miklós, az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke. (via agromonitor)

Az üggyel kapcsolatban kis kutakodás után találtam információt az MVH oldalán is:

"A 113./2009. (VIII.29) FVM rendelet alapján a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében 2009. szeptember 15. és október 31. között benyújtott 6164 db támogatási kérelemből 906 került jóváhagyásra.

A forráshiány miatt elutasított kérelmezők jelentős része a pontozással kapcsolatban tett észrevételt, hiszen a legtöbb esetben ezen múlt a támogatás megítélése. A Hivatalhoz érkezett panaszok minden esetben kivizsgálásra kerültek. E folyamat során, illetve állampolgári bejelentések nyomán került sor a jóváhagyó határozatok felülvizsgálatára is. A felülvizsgálat lezárult, mely alapján 78 ügyfél esetében került sor a támogatási döntés visszavonására, egyben a támogatási kérelem elutasítására. Az ezáltal felszabadult forrás újra felhasználható, amivel további ügyfelek lehetnek jogosultak a támogatásra.

A támogatási összeg 90 százalékának igénylésére a támogatásra jogosult ügyfelek 2010. szeptember 1. és október 31. között nyújthatnak be kifizetési kérelmet az MVH megyei kirendeltségeire." 

Az ügy egészen bonyolult. Először arra gondoltam, hogy az MSZP korszak alatt - esetleg nem tiszta lapokkal játszva - pályázatot nyert gazdák verik a Fideszes vezetésűvé lett MVH-nál a kaput, mert azok most rútul keresztbe tettek nekik.

Gondoltam kicsit utána járok a dolgoknak. Először azzal kezdtem, hogy megnéztem, ki is jelenleg az MVH vezetője, elvégre ilyen tisztséget rendszerint a kormányhoz szorosan kötődő emberek kapnak meg. Nem is olyan régen Fazekas Sándor miniszter nevezte ki az MVH élére Palkovics Pétert. (Az MVH teljes vezetősége megtekinthető ide kattintva.) Érdekesség, hogy az MVH elnöki posztjának várományosa volt a korábbi ÁPV Rt-s - ezáltal egyértelműen fidesz-kötődésű - Dancs Gyula is, aki 2004 decemberében lemaradt a helyettes államtitkári posztról (nem csoda, hiszen MSZP korszak volt). Az ÁPV Zrt-t 2007-ben az MSZP-s Veres Jánosék szüntették meg, s jött létre 2008 január 1-jén a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., melynek vezetői, mint pl. Tátrai Miklós keveredtek nemrég a sukorói telekbotrányba, a Komárom-Esztergom megyei és egyéb földmutyikba. Láthatjuk tehát, hogy az agropolitikai vezetőség mennyire benne van a pénzügyi eseményekben.

Palkovics Péterről annyit érdemes tudni, hogy még az első Orbán-kormány idején vezérigazgatója lett a mára már megszűnt Bábolna Zrt-nek, mely a legnagyobb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalat volt. A kinevezéséről akkoriban a Népszabadság kétségbeesetten cikkezett. Figyelemmel kísérve a Bábolna Zrt. életútját, megfigyelhetjük, hogy a rendszerváltás óta minden kormány igyekezett a saját embereit a vezetőségbe juttatni, elvégre a vállalat az éppen aktuális állami privatizációs cég (ÁPV vagy MNV) fennhatósága alá tartozott, így a termőföldi mutyik és csúszópénzek melegágyát jelentette, amelyről egyetlen mélyzsebű politikus sem akart lemaradni.

Az eredeti témához visszakanyarodva, azt akartam kideríteni, hogy az Agrya kötődik-e valamelyik párthoz. Először az elnökségi tagokat néztem át és vetettem össze a korábban már linkelt MVH-s vezetői listával, de nem találtam egyezést. A felügyelő bizottsági tagok közt azonban ráleltem Simon Attilára, aki az Agrya oldala szerint Heves megyében, Hatvanban él. Az MVH-s listán szereplő Simon Attila pedig a Heves megyei kirendeltség vezetője. Persze ez még bizonyítja, hogy a két név ugyanazt a személyt fedné, de egy kis netbúvárkodás után rátaláltam Simon Attila életrajzára, amelyen feltünteti, hogy '98 és '03 között (I. Orbán-kormány) a Pályakezdő Fiatalgazdák FVM bíráló Bizottság tagja, valamint szeptember 1-jén megjelent egy cikk az agromonitoron, hogy kilenc megyében választottak új vezetőt az MVH-nál, s köztük szerepel Simon Attila is, aki Nagy Sándorné helyét foglalhatja el Hevesben. Ebből már elég egyértelműen kiderül, hogy a jelenlegi politikai tisztogatás következménye a kirendeltségi vezetői poszt.

Innentől már csak az a kérdés, hogy az Agrya miért is támadja azt az MVH-t, ahol saját Felügyelő Bizottsági tagjuk foglal el tekintélyes pozíciót? Várom a Palkovics Pétert és Simon Attilát közös kávézgatás közben megörökítő kémfotókat! :)