Magyar Asztal

 A Vidékfejlesztési Minisztérium az új földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi vita keretén belül e-levélben kívánja kikérni a gazdák véleményét az általuk optimálisnak tartott birtok méretéről. A kérdőívet elolvasva természetesen felmerül az emberben pár kérdés, amelyekre az alábbiakban ki szeretnék térni.

Az első és legfontosabb tisztázásra szoruló részlet, hogy a gazdák döntő többsége elégedetlen a birtokában lévő föld méretével. Mindenki a minél nagyobb földterületben látja a biztosabb anyagi helyzetet. Persze sok családi gazdálkodó, aki kis területen (~20-40 hektár) végez szántóföldi növénytermesztést nem rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy még több földet műveljen meg, de a többség mégis élne a lehetőséggel, ha tudna.

A kérdőívre térve (klikkelés esetén automatikusan letöltődik), a kérdések többsége banális és nevetséges. A harmadik kérdés 'A' pontja így hangzik:

"Hány hektárban maximalizálná az egy magánszemély által tulajdonolt földterület nagyságát?"

A választható válaszok közül az első és egyben a legkisebb birtokméret a 300 hektár. Ezzel már eleve kijelenti a kormány, hogy nem kívánja a jelenlegi maximális korlátozást csökkenteni. A kérdésem az lenne, hogy mi lenne akkor, ha a gazdák többsége 200 hektárban látná ezt a határt? Nevetséges, hogy ilyen válaszadási lehetőség nincs is!

Ezen felül a 'B' részben a magánszemély használt földterület nagysága esetén is a legkisebb választható birtokméret 300 hektár. Érdekes...

A legkomolytalanabb kérdés mégis az ötödik:

"Növényi kultúrától függetlenül mit tart kis/közepes/nagybirtoknak?"

Ki állította össze ezt a kérdőívet?! Hogy lehet olyat leírni, hogy növényi kultúrától függetlenül?! Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki szántóföldi zöldségtermesztéssel, szőlészettel, vagy iparnövényekkel foglalkozik-e! Míg az egyik ágazatban a 100 hektár nagybirtoknak számít, addig ugyanekkora területen nem lehet megélni a kukorica-búza-napraforgó és repce vetésforgóval! Egyik sem összehasonlítható a másikkal!

Véleményem szerint azt, hogy ki számít kis- és nagybirtokosnak, sokkal inkább a megtermelt áru piaci értéke alapján lehetne megbecsülni. El kellene vonatkoztatni attól a rossz berögzüléstől, hogy az agrárium összes szereplőjét ugyanolyan termelési helyzetűnek és értékűnek tekintjük. Azzal nyilván a többség egyetért, hogy egyes ágazatoknak, mint amilyen a szőlészet vagy a zöldségtermesztés, jóval nagyobb az élőmunka igénye, ennél fogva (illetve több más tényező végett) sokkal költségesebb szektor, így tehát egységnyi területen nagyobb értékű árut is állít elő. Gazdasági szempontból is jelentős, hogy melyik művelési ágról van szó az optimális birtokméret meghatározásakor, mivel a jövőben az egyes támogatások igénybevételénél biztosan figyelembe veszik az ágazat jövedelmezőségét is. Ha tehát egy 20 hektáron gazdálkodó szőlősgazdát említünk egy lapon egy 20 hektáron búzát termesztővel, igen nagy hibát követünk el!

Amennyiben ezzel a VM-ben dolgozó kollégák is tisztában vannak, úgy felmerülhet az a kérdés, hogy vajon kire bízták rá a kérdőív összeállítását, illetve ki(k) ellenőrizte(ék) azt? Esetleg mit kívántak elérni a kérdésekkel? Úgy gondolom, hogy ha már ilyen fontos kérdésben kívánják az érintettek véleményét kikérni, akkor illendő volna sokkal komolyabb hangvételű kérdéssort összeállítani! Olyat, amely szakszerűen tükrözné az egyes ágazatok közti jövedelmi, megtérülési, ráfordítási és HR-beli különbségeket!

 Jeff Dunham amerikai hasbeszélő humorista produkciójának (Arguing with Myself) címét kölcsönöztem a mai blogbejegyzéshez, mivel ez írja le a legjobban a Vidékfejlesztési Minisztérium új társadalmi vitáját, amelyet a MAGOSZ-szal kíván lefolytatni.

Figyelembe véve, hogy a MAGOSZ teljes vezetése a Kormány tagja, úgy gondolom, a társadalmi vita kifejezés használata kimondottan nevetséges. Netán éppen Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke fog offenzív javaslatokkal felállni a Kormánnyal szemben? Ugyan már! Vagy mondjuk Obreczán Ferenc, aki szintén fideszes országgyűlési képviselő, s aki lelkesen helyesel minden, a pártja által benyújtott javaslatra? A hab a tortán persze Dr. Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára.

Ilyen emberek által vezetett szervezettel kívánja lefolytatni a Fidesz-KDNP kormány a társadalmi vitát? A saját csapat jelentené a társadalmat? Miért nem jelenik meg a kormány egyik felsőoktatási intézményben sem, hogy ott ütköztesse az érveit olyan emberekkel, akik akár magas szinten tudnának hozzászólni a témához? (Gondolok itt az egyetemi oktatókra és egyes tájékozottabb hallgatókra.)

Persze Török Gábor ebben a helyzetben bizonyára megírná, hogy vezető politikusaink nyitottak az ellenvélemény meghallgatására, a kérdésben érintettek elmondhatják véleményüket. Én azonban nem vagyok politológus, aki pártatlanságának látszata védelme érdekében nem ír le olyan, sokak - de nem mindenki - számára egyértelmű dolgot, mint hogy a jelen társadalmi vita nem más, mint egy kommunikációs fogás. A kormány beáll a tükör elé és elmondja saját magának, hogy a készülő törvények milyen jók, s ezt követően ellenvélemény nélkül át is megy a "vitán".

Kíváncsi vagyok, milyen társalgás kerekedne abból, ha az asztal egyik végén Fazekas miniszter úr ülne, a másikon pedig Ángyán József ex-államtitkár (hogy ne egyből egy ellenzéki szakpolitikust említsek). Mert ugye lássuk be, hogy mind a minisztérium, mind pedig a Kormány elvesztette hitelességét, mikor a Darányi Ignác terv napvilágra kerülése után két nappal lemondott egy államtitkár, majd azt követően meglehetősen kemény szavakkal illette hajdani kollégáit.

Számomra elfogadhatatlan, hogy ilyen, - az én értékrendem szerint - aljas módszerrel kívánja a Kormány a valódi társadalom számára a közelfogadottság látszatát nyújtani, főleg egy olyan létkérdéssel kapcsolatban, mint amilyen a termőföld védelme. A földtörvény az egész ország sorsát fogja meghatározni, így tehát nem szabadna egyetlen politikai érdekkör számára kisajátítani az annak létrehozásában való részvétel jogát.

Lám-lám, még a Goldenblog-díjas Mandíner is tud óriási tévedéseket leközölni! Kezdjük rögtön a címmel: Génkezeltet reggelire. A génkezelt megnevezés eleve helytelen, hogy Venetianer Pál professzort idézzem: "...azt sugallja, mintha gének oldatába mártották volna a növényt, netán ecseteléssel juttatták volna be azokat."

st.Ella ezt írja a Mandíneren megjelent cikkében: "A tudósok saját bevallásuk szerint is csak általában tudják, mit juttatnak az eljárás során a növénybe; és csak homályos elképzeléseik vannak arról, hogy az hova kerül és ott milyen folyamatokat indít el." Szintén Venetianer professzort idézném: "Természetesen a minden egyes GM fajta engedélyezési eljárásánál megkövetelt, kötelezően elvégzendő vizsgálatok is kimutatják, hogy a különböző táplálkozási szempontból lényeges sejtalkotók, illetve az esetlegesen a növényi sejtben lévő ártalmas, mérgező anyagok koncentrációja szempontjából a GM fajták és az ős nem GM fajta közötti különbség nem haladja meg az egyes hagyományosan nemesített fajták közötti különbségeket."

Az EU által engedélyezett egyetlen transzgénikus kukorica a MON810, amelybe a Bacillus thuringiensis nevű talajlakó, spóraképző baktérium génjét juttatták be. A részletekért érdemes elolvasni a Monsanto oldalán található írást.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a GMO kifejezés (mely szintén kicsit sántít) alatt ne csupán a növényeket értsék! Valóban vannak bizonyos veszélyforrásai a toxint termelő növényeknek (pl. talajlakó szervezetek biodiverzitásának csökkentése, stb...), de ezen példák kiragadásával ne keltsük annak a látszatát, hogy a géntechnológia önmagában rossz! Ne felejtsük el, hogy nagyon sok gyógyszert genetikailag módosított mikrobákkal állítanak elő! Ezeket a szereket (pl. inzulin) nap mint nap használják a Földön sok-sok millióan! Új és egyben ígéretes környezetvédelmi lehetőség lehet a fitáz enzimmel rendelkező GM sertés, mely trágyájának foszfortartalma töredéke a hagyományos, nem GM társaikénál!

Pontosan ezen okok miatt nem volt bölcs dolog az alkotmányban állást foglalni az összes transzgénikus élőlénnyel szemben. Tetszenek még emlékezni a géprombolásra?

A második és egyben óriási hiba amelyet st.Ella elkövetett, amikor ezt írta: "Szemet lehet hunyni a növények megsemmisítése felett, pótolni lehet a kiesett anyagi javakat, de a génmanipulált növények magvait egy szecskagép nem fogja felszedni."

Kedves st.Ella! Ön ért a mezőgazdasághoz? Tudja, hogy mikor érik be a kukorica? Tudja, hogy magot mikor hullajt? Bizony, a kukorica csak nyár végére, ősz elejére érik meg, s még az alacsony FAO számú, korai fajták és hibridek sem hullajtanak magot július első dekádjában. Azonban ha valami úton-módon mégis így történne, van egy remek módszer, amellyel az ember már évezredek óta küzd a gyomnövények elszóródott magjai ellen, s ez nem más, mint a talajba forgatás. Tudniillik ha túl mélyre kerül a mag, nem képes eljutni a felszínig. Valószínűleg a szóban forgó területeken továbbra is mezőgazdasági tevékenységet fognak folytatni, így a szokásos talajműveléssel az esetlegesen elszóródott és csírázásra képes magokat is eliminálni fogják.

Valóban nagy probléma, hogy külföldről behozott, többnyire transzgénikus szója kerül bizonyos élelmiszerekbe, de az még nagyobb gond, hogy a takarmányipar is rá lett kényszerítve az import szója használatára! Ennek pedig az az oka, hogy betiltották az állati eredetű takarmányok etetését az egész EU területén. Ez persze több mint valószínű, hogy óriási üzletet jelentett a szójatermesztésre alkalmas országoknak, illetve a vetőmagtermesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cégeknek.

Azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a GMO-k iránt, javaslom elolvasni a nemrégiben megjelent Magyar Fehér Könyvet, mely ingyenesen letölthető.

Javaslom mindenki számára továbbá, hogy szkeptikusan álljanak bizonyos kérdésekhez, járják körül több irányból is a kérdést, és mielőtt billentyűzetet ragadnának, nem árt, ha kis jártasságot szereznek a témában!

 A közelmúltban parázs hangulatú vita alakult ki a Magyat Tudományos Akadémia berkeiben. A vita ténye persze nem meglepő a politikai szájcsatározásban szocializálódott magyarság számára, de a tudományos élet magyarországi szentélyének számító MTA-n belüli, ilyen nagy nyilvánosságot kapó nézeteltérésre talán még nem volt példa az intézmény 185 éves fennálása során.

A történet egy kemény hangvételű levéllel kezdődött, amely Hornok László MTA tagot, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettesét nevezte meg annak szerzőjének, s melyben Ángyán Józsefet, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatóját, aki szintén az Akadémia tagja, élesen kritizálja. Az agromonitor.hu-n megjelent levélben - amely azóta  Hornok úr kérésére már nem fellelhető az oldalon - a professzor Ángyán Józsefet szakmailag felkészületlennek és alkalmatlannak tituálta, s felkérte , hogy ne fogadja el az államtitkári kinevezést. A levélben többek között arra hivatkozott, hogy Ángyán József nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal, sem nemzetközileg elfogadott publikációval. Állítása szerint az általa életre hívott környezetgazdálkodási agrármérnöki szak posvány csupán, s Ángyán Józsefet széles körű szakmai megvetés övezi.

A levél nyilvánosságra kerülése óta több szakmabeli is állást foglalt Ángyán József mellett, így Kádár Imre professzor is nyílt levélben reagált az eseményekre:

File: ángyán10

To: Prof. Dr. Ángyán József

József!

Nem tudom ismered-e Heszky László akadémikus véleményét Hornok Laci tevékenységével kapcsolatban. Alábbiakban közlöm (File: hornokl). Úgy tűnik Ő már orvosi eset. Szakmai körökben a legteljesebb mértékben egyetértünk államtitkári kinevezéseddel. Szakmai múltad arra predesztinál. Könyveid, publikációid új szemléletet hasznosítottak meg a magyar agrártudományban. Gratulálok és sikeres munkát kívánok. Levelemet tájékoztatásul és közlési felhatalmazással az Agromonitor számára is megküldtem.

Üdvözöl. Kádár Imre
MTA Doktora
Budapest, 2010-06-07

Heszky László MTA tag levele Solti Lászlóhoz:

Levél Heszky Lászlótól Solti Lászlónak (File:hornokl)

Solti László akadémikus úrnak (File: hornokl)
osztályelnök
Agrártudományok osztálya
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Kelt: Gödöllő 2010 01 24

Tisztelt Osztályelnök Úr!
Hivatkozva Hornok László akadémikus társam az osztályhoz, és utóbbi hetekben hozzám intézett leveleire (5db), arra kérem Elnök urat, hogy legyen szíves véget vetni Honok professzor úr ámokfutásának. Hornok professzor úr vezette be az osztályon a különböző személyi ügyekkel (MTA doktora, levelező tag) kapcsolatos körlevelek küldését, végül is nyilvánosságra hozatalát. Legutóbbi levelei bizonyítják, hogy ezt visszamenőleg kiterjeszti a zárt ülésekre is. Mindkét eljárása elfogadhatatlan, melyet súlyosbít, hogy leveleinek stílusa és főleg hangneme nem méltó a Magyar Tudományos Akadémiához és komoly károkat okoz az osztály megítélésében mind a szakemberek, mind a köztestületi tagok körében.
Hornok László Don Quijote-nak képzelve magát háborút hirdetett a "gonosz" ellen (idézet a novemberi levélből: "Ha háborúra vágynak megkapják, és biztosan nem fogják élvezni!"). A probléma az, hogy az osztályon rajta kívül senki sem akar háborút, de ő ennek ellenére minden tagtársunknak, pályázónak és újabban bizottságainknak is nekiront, ha nem úgy nyilatkoznak vagy foglalnak állást, ahogyan azt ő elvárja.  Nem érdekli, hogy közben tisztességes emberek tucatjait szégyeníti és alázza meg. Írásban és szóban folyamatosan provokálja az osztályt, annak tagjait.
Hornok professzor úr szakterülete a "mikroszkópos gombák" (lásd. Akadémiai Almanach 2009). Ez a tudományterület a Növényvédelmi Bizottsághoz tartozik. Erről sajnos nem veszt tudomást és"kóbor lovagként" az osztályhoz tartozó szinte minden szakterülettel kapcsolatban egyoldalú, szakmailag erősen vitatható, de kategorikus és ellentmondást nem tűrő véleményt nyilvánít. Ez megdöbbentő és elfogadhatatlan.
Hangsúlyozni kívánom, egyetértek és támogatom az osztály új vezetésének törekvéseit a doktorok és levelező tagok tudományos színvonalának emelésére. Ez a cél azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy megszállottként másokat sértegessen, kritizáljon, minősítsen, sőt fenyegessen.
Kérem ezért Osztályelnök urat, hogy az osztály békéje érdekében ítélje el az MTA tagjához nem méltó viselkedést, és annak megszüntetéséről intézkedjen. Tagtársaimat pedig arra kérem, hogy támogassák kérésemet e tarthatatlan helyzet rendezésére, még mielőtt az beláthatatlan irányt venne.
Tisztelettel:

Heszky László

Az Agromonitor által készített interjú Hornok Lászlóval:

- Az interneten kering egy önnek tulajdonított levél, amely alkalmatlannak és hiteltelennek ítéli Ángyán Józsefet, a gödöllői Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet egyetemi tanárát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkári posztjára. Ki a szerzője a levélnek?

- Ezt attól kellene megkérdezni, aki önöknek eljuttatta az anyagot. Az aláíratlan és ismeretlen e-mail címről származó levél jelenleg nem egyéb névtelen levélnél, s ezzel én nem szeretnék foglalkozni. Ismét megköszönöm azt, hogy kérésemre eltávolították ezt a levelet honlapjukról.

- Ön szerint mi lehet a célja azoknak, akik az interneten terjesztik ezt a levelet?

- Nem tudom, én nem terjesztek az interneten leveleket. Egész életemben csak névvel, arccal vállalt leveleim voltak, s azokat csak abban a körben terjesztettem, amelyben helyesnek láttam.

- Ön milyen viszonyban van Ángyán Józseffel, mi a véleménye politikusi szerepléséről?

- Ángyán József politikusi szereplését valójában most kezdi, s ha ezzel kapcsolatban lesz érdemleges véleményem, azt először vele fogom megvitatni.

- Az önnek tulajdonított levél megjelenése után agrárszakmai körökből máris támadások érik. A honlapunkon megjelent levelek szerint Kádár Imre, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója és Heszky László akadémikus is elítéli az ön tevékenységét. Hogyan értékeli ezeket a megnyilvánulásokat?

- Nem érdekelnek ezek a vélemények. Annak ugyanis, aki bizonytalan identitású levelekre reagál, nem számít a véleménye. Ha pedig névtelenül teszi, akkor a legkevésbé sem számít.

- Mennyire megalapozottak azok az állítások, amelyek kritizálják önt az MTA agrártudományi osztályán belüli munkájáért? A bírálatok többek között arról szólnak, hogy ön az emberek megszégyeníti és provokálja az agrártudományok osztályán.

- Az MTA agrártudományok osztályának feladata és kötelessége, hogy doktori habitusokat és cselekményeket értékeljen. Az osztály tagjai minden doktori kérelmet és az összes doktori védésen született döntést megvitatnak. Ezt az MTA doktori szabályzata írja elő, a vita tehát nem megkerülhető. A levezető elnök fel is kéri a jelen levőket: "Hölgyeim-Uraim, a vitát megnyitom." Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor van vita, szóban és írásban egyaránt. A vitában ellenvélemények fogalmazódnak meg, olykor nagyon markáns nézetkülönbségek is a felszínre jönnek. Ezek azonban kizárólag az osztályra, a jelöltre, a bírálati eljárásban résztvevőkre és az MTA doktori tanácsára tartoznak. Kádár Imre nem tagja az MTA agrártudományok osztályának, rá tehát - hacsak személyében nem érintett - nem tartoznak ezek a viták. Heszky professzor hivatkozott leveléről - gondolom - éppúgy hiányzik az aláírás, mint a nekem tulajdonított levélről. Kizártnak tartom, hogy Heszky László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár hozzájárult volna levele (már, ha létezik egyáltalán) terjesztéséhez.

- Milyennek ítéli az MTA agrártudományi osztályának működését és az ön ottani szerepét?

- Az MTA agrártudományok osztályának a működését tíz éve ismerem. Mindig jól működött, de ennyire jól még soha. A magam szerepét pedig nem én akarom megítélni. Sok kiváló tudósa van az osztálynak (szobruk lesz a Kossuth téren és utcát fognak elnevezni róluk), s e kiváló emberek közül sokan (nagyon sokan) kitüntetnek a barátságukkal.

- Ön szerint mi az oka annak, hogy az agrár-tudóstársadalomban ilyen feszültségek vannak?

- Nincsenek feszültségek az "agrártudós" társadalomban. Meggyőződésem, hogy valamennyi "agrártudós" a magyar mezőgazdaság régi dicsőségének feltámasztásáért dolgozik. Kisebb nézeteltérések adódhatnak abból, hogy egyes "agrártudósok" nem művelik tudományos szinten a hivatásukat, és ilyenkor a legkiválóbbjaink figyelmeztetik őket a korlátaikra. Jóérzésű és reálisan gondolkodó emberek meg szokták fontolni ezeket az intelmeket.

"Etikai vizsgálatot kezdeményezett Hornok László ellen Bujáki Gábor, az MTA köztestületi tagja, mert megítélése szerint a SZIE rektor-helyettese „félig nyíl levelével” etikátlanul járt el Ángyán Józseffel, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének egyetemi tanárával szemben. Mint beszámoltunk róla, a Hornok Lászlónak tulajdonított levél alkalmatlannak és hiteltelennek minősítette Ángyán Józsefet a VM államtitkári posztjára."

- agromonitor.hu -

Mindezek után mind az MTA, mind pedig a Szent István Egyetem (SZIE) etikai vizsgálatot kezdeményez Hornok László ellen.

Mivel volt szerencsém hallgatni Hornok László úr mikrobiológia előadásait, valamint Ángyán József úrnál személyesen tettem vizsgát az agrár-környezetgazdálkodás tárgyköréből, sajnálattal tapasztalom, hogy az intézményen belül is ilyen erős nézet és/vagy érdekellentétek vannak.

"Magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió szőlő- és borirányító bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerbe, az úgynevezett e-bacchusba - írta csütörtöki számában a Népszabadság.

A lapnak Gárdosi Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője elmondta, hogy Magyarország kedden írásban adta át a bizottságnak a hazai szakemberek által megfogalmazott kérdéseket és aggályokat a szlovák bejegyzéssel kapcsolatban. A grémium írásban kérte a szlovák fél álláspontját az ügyben.

A lap úgy tudja, hogy Magyarország az eljárással párhuzamosan arra az esetre is felkészül, hogy az Európai Bíróságon folytatódik a két ország közötti névhasználati vita."

"Levélben kéri az Európai Bizottság a szlovák hatóságokat a Tokajjal kapcsolatos nemzeti szabályozás egyes részleteinek tisztázására, beleértve a név regisztrálását az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerben - erősítette meg a Népszabadság értesülését az Európai Bizottság szóvivője csütörtök este.

Roger Waite hozzátette: a bizottság azt reméli, hogy a hosszú ideje folyó vita kétoldalú alapon oldódik meg a két ország között, de továbbra is kész segíteni a témáról folyó tárgyalásokat.

A budapesti lap arról írt: magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az úgynevezett e-bacchus rendszerbe.

Bizottsági források szerint a további információkra azért is szükség van, mert úgy tűnik, szlovák részről "nem tartották teljesen képben" az uniós végrehajtó testületet."

- farmit -

Hát igen... Akinek nincs semmi nemzeti büszkesége, annak muszáj a másét lemásolni, elorozni vagy stikában használni. Igazából releváns döntéseket nem is szabad várni északi szomszédjainktól sem mindennapi-, sem pedig agrárpolitikai kérdésekben. Hamarosan azt is kitalálják, hogy a makói hagyma is tőlük származik. Tokajnak kb. annyi köze van hozzájuk, mint a kalocsai paprikának.