Magyar Asztal

Másodszor ült le tárgyalni a tejtermelőkkel és tejfeldolgozókkal Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, olvasható a VM oldalán. A téma ismét a multinacionális cégek magyar termelőkhöz és beszállítókhoz való inkorrekt hozzáállása volt. Ismét.

Néhány évvel ezelőtt indult el a magyar tejágazat mélyrepülése, amikor is a nyerstej átvételi ára nem haladta meg a 60 forintot, miközben annak előállítása kb. 65 Ft/liter volt. Ebben az időben gyors ütemben zártak be - jellemzően a kisebb - gazdaságok, akik nem tudták tartalékokból, vagy más forrásból átvészelni az ínséges időszakot. A helyzet időközben stabilizálódott, némi anomália azonban még mindig jelen van a magyar piacon. Ez pedig nem más, mint a lengyel és szlovák UHT tej.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy csak akkor van reális esély arra, hogy a magyar fogyasztók a magyar gazdák által előállított terméket vásárolják (jelen esetben tejet, vagy tejterméket), ha biztosítjuk, hogy számukra elérhető áron jussanak hozzá e fogyasztási cikkekhez. Azonban itt csúszik a hiba a számításba, az olcsó, 130-155 forintos lengyel és szlovák import tej formájában. Máig nem tudta nekem senki megmagyarázni, hogy a 86% víztartalmú tejet a jelenlegi üzemanyagárak mellett kinek éri meg elszállítani Lengyelországból vagy épp a Felvidékről hazánk déli határáig?

Budai Gyula azonban ígéretet tett, hogy orvosolni fogják a problémát (és valóban nyújtottak be egy saláta törvényt, amely igyekszik majd stabilizálni a helyzetet), az eredményt pedig kíváncsian várom.

Ha az agrárpolitikát úgy képzeljük el, mint egy kártyapartit, akkor kétség kívül a Hajdúböszörményben elhangzott beszéd képviseli a piros hetest. A leghatásosabb dolog, amit a Kormány stabil népszerűsége (látszatának) fenntartása érdekében tehet, ha a fiatalokkal igyekszik elhitetni, hogy biztos jövő, könnyű megélhetés vár rájuk. Két év múlva ők is szavazó állampolgárok lesznek...

Tisztelt Czerván Államtitkár Úr, nem gondolja, hogy roppant elhamarkodott kijelentéseket tett? Gondoljon csak bele, hogy a mai mezőgazdasági berendezkedés mellett az agrárium mennyi mezőgazdasági szakembert tud felvenni? Persze fontos itt leszögezni, hogy nem csak a technikusokra gondolok, akikből jelenleg valóban nagy hiány van, hanem a komolyabb tudással rendelkezőkre, például a diplomásokra.

Ma Magyarországon a koncentrált birtokviszonyok miatt csak igen kevés diplomás agronómusra van szükség, ahol pedig szakembert keresnek, ott öt év szakmai tapasztalat alatt nem is állnak szóba egy aspiránssal. Államtitkár Úr, Önök tényleg azzal a vidékfejlesztési programmal kívánják összehangolni a szakképzést, amelynek világra jövetelét követően egy államtitkár lemondott, ezzel képletesen értve koszorút akasztva annak bölcsőjére? Most, hogy a felnőttképzés támogatása igen erősen háttérbe lett szorítva, most kívánják a szakképesítésben látni a jövőt?

Államtitkár Úr, Önnek teljes mértékben igaza van, szükség lesz az öregedő generáció leváltására, valamint az országnak valóban az az érdeke, hogy a lehető legjobban felkészített emberek vegyék át a stafétát, de nem gondja, hogy erre lehetőséget is kellene adni? Nagyon sok ifjú várja a fiatal gazdák induló támogatásának kiírását, ám erre mindmáig nem került sor! Úgy vélem, nem csupán a gazdaság átadását kell elősegíteni (az illetéket eltörölték, respekt érte), hanem az új gazdálkodók megjelenését kellene protezsálni! Persze tudom én, és valószínűleg mindenki más is ebben az országban, hogy a Fazekas miniszter úrnál kilincselő cégvezérek érdekével ellentétes, hogy noname srácok és hölgyek kapják a földeket vidéken, csak mert éppen most jöttek ki az egyetemről... De ha már egy középiskolában kampányol és hitegeti a fiatalokat a pozitív jövőképpel, akkor mondja majd el annak a bizonyos szolnoki testvérpárnak, hogy nem az ő kapujuk felé rugdossa a pöttyöst!

Czerván Államtitkár Úr! Az Önt államtitkári pozícióba delegáló pártnak meg volt a lehetősége arra, hogy a földvagyont alkotmányos védelem alá helyezze, de nem így tettek! Amennyiben 2014-ben lejár a föld moratóriuma, hogy fog a fiatalok szemébe nézni? Hogy fogja elmondani nekik, hogy az Önök hibája, hogy a világ minden részéről jött dúsgazdag üzletemberek művelik a földet a falujukban? Ezen gondolatokkal térjen nyugovóra minden este, miután egy magyar fiatallal találkozik!

Az elmúlt hetek egyik legfontosabb és legnagyobb port kavaró agrárpolitikai eseménye volt Ángyán József ex államtitkár igen vehemens riportja, amelyben felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy a Fidesz-KDNP kormány nem azon az úton halad, amelyet a választásokkor kijelölt. Hogy miért lett az ügyből ekkora botrány? Mert a magyar politikában nem szokás az igazságról ilyen nyíltan beszélni. Példa nélküli, hogy egy országgyűlési képviselő ilyen elemi szinten bontsa le azt a kommunikációs falat, amelyet saját pártja és kormánya épített.

Nagyon sok elmélet látott napvilágot Ángyán lemondása óta. Vannak, akik azt mondják, hogy az előre látható rossz termés (búza vetése sok helyen elmaradt az aszály miatt, a repce nagy része nem kerül betakarításra a károk miatt, stb...) okozta kommunikációs nehézségek, illetve a kármentesítési alap kasszájának üressége okán önként távozott. Mások meg vannak győződve arról, hogy a Szent István Egyetem professzorát a kormány embereit markukban tartó zöldbárók, oligarchák rudalták kijjebb, eltávolítva embereit a minisztériumi pozíciókból, ezzel ellehetetlenítve munkáját.

Maga Ángyán József persze az arany középutat választva azt kommunikálta le, hogy a Nemzeti Vidékstratégiában kitűzött célok nem kaptak elég hangsúlyos helyet a Darányi Ignác Tervben. Ebben lényegében benne van a "nagyok" befolyásának bírálata, de mégsem nyíltan ragasztja a fideszes képviselőkre a korrupt jelzőt. Érdemes egyébként figyelni a szövegben elhangzó szolnoki ügyvédre, akiről minden politikában jártas ember tudja, hogy Nyerges Zsoltról van szó. Sokak szerint testvérével Attilával ketten jelentik a legnagyobb lobbierőt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél (is).

A magyar politika egyik csodáját pedig - hogy a címben sugalltakra térjek - a személyiségzavarban szenvedő MSZP és a Demokratikus Koalíció igyekszik véghez vinni akkor, mikor bírálja a kormányt és vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezné a parlamentben. Az az MSZP emel szót, amely 2006-tól relatíve szabadon rabolta szét az országot, illetve az a Demokratikus Koalíció, amelynek vezére az előbb említett tevékenységet levezényelte.

Az is észrevehető, hogy valószínűleg a fent említett hitelességi problémák miatt az MSZP nem a megszokott agrár-arcait (Gőgös, Harangozó, Ficsor) küldte be az MTV Ma reggel című műsorába, hanem Beke "noname" Károlyt, akiről nem hogy azt nem tudjuk, hogy ki fia borja, de még azt sem, hogy egyáltalán ért-e a mezőgazdasághoz! Így a riport során nem tűnik releváns vitapartnernek a két országgyűlési képviselő (Szabó Rebeka és Varga Géza) mellett, akik ráadásul a Mezőgazdasági Bizottság tagjai is.

A videó esszenciája mégis az, mikor Varga a riport vége felé (7:57) modern szóhasználattal élve leoltja Bekét: "Az persze jó, hogy most az MSZP megvilágosodott, de azért erre mondjuk tényleg nyolc év lett volna, hogy ezt a valóban vidékfejlesztési, a közjót szolgáló stratégiát megvalósítsa..."

 Bevallom személyesen is "érintett" vagyok a témában, mivel volt alkalmam vizsgázni Ángyán professzornál az egyetemen, de úgy gondolom mégis tudok elfogultság nélkül írni a témáról.

Lemondott Ángyán József államtitkár. A laikusok számára ez csupán egy súlytalan hír, de azok, akik kicsit is jártasak az agrárpolitikában, tudják, hogy Orbán Viktor éppen most vesztette el egyik pajzsát. Ángyán professzor (csak azért se fogom államtitkár úrnak írni!) volt az, aki a szoci érában vezette a tárgyalásokat a gazdák részéről és közvetített köztük, valamint a kormány között a tüntetések alkalmával. Szakértelmével és a tüntetések során a gazdák körében szerzett elismertségével a Fidesz szépen be is húzta a sok-sok százaléknyi szavazót az ő segítségével. A választásoknak azonban vége, a választási törvény módosítva, ezzel elkerülhető a 2014-es bukás, tehát nem is okozhat olyan nagy problémát, ha a kormány módosít agrár-arculatán (is).

Fotó: Magyar Hírlap

A hírrel kapcsolatban igen érdekes, hogy szinte az összes, akár jobb, akár baloldali hírportál és sajtótermék viszonylag hitelesen írta meg a lemondás hátterében húzódó okokat. A Magyar Hírlapban is olvasható (bár csak második okként lett megemlítve), hogy az Ángyán József által képviselt kisgazdasági rendszer helyett a szaktárca vezetése inkább a részvénytársaságok érdekét kívánja majd a jövőben szem előtt tartani.

Amikor meghallottam, hogy Ángyán József tényleg beadta lemondását (korábban voltak híresztelések, hogy már többször is be kívánta nyújtani, de rendre lebeszélték róla) eszembe jutott egy ominózus Mezőgazdasági bizottsági ülés a Képviselői Irodaházban, amikor is Vancsura József meghívott vendégként vett részt az ülésen. Miközben éppen a Gabonatermesztők Országos Szövetségét ajnározta (amelynek ő az elnöke), említést tett arról, hogy a szövetség 1,2 millió hektárt integrál és körülbelül 1300-1400 gazdálkodót fog össze. Egy roppant bonyolult matematikai műveletsorozatot követően ki is derült, hogy az átlagos birtokméret az ő esetükben 800-900 hektárra esik. Nem hiszem, hogy ez lenne az "Ángyáni-ideál".

Ángyán prof. lemondása intő jel az emberek számára és mutatja, hogy a Fideszen belül is igen erős érdekellentétek vannak, illetve hogy működik az egyes érdekcsoportok lobbija. A nagyoké persze erősebb.

Azzal, hogy Ángyán elhagyta a kormány kötelékét, az általa bevitt szavazatokat viszi majd magával. Fontos kérdés, hogy melyik ellenzéki párt fogja tudni majd az így leszakadókat bevonzani.

Summa summarum: egyik szemem sír, mivel Ángyán József volt az egyetlen igazán jó szakember a kormány gárdájában, másik szemem viszont nevet, hiszen ő legalább nem adta fel elveit az államtitkári pozícióért.

 A közelmúltban parázs hangulatú vita alakult ki a Magyat Tudományos Akadémia berkeiben. A vita ténye persze nem meglepő a politikai szájcsatározásban szocializálódott magyarság számára, de a tudományos élet magyarországi szentélyének számító MTA-n belüli, ilyen nagy nyilvánosságot kapó nézeteltérésre talán még nem volt példa az intézmény 185 éves fennálása során.

A történet egy kemény hangvételű levéllel kezdődött, amely Hornok László MTA tagot, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettesét nevezte meg annak szerzőjének, s melyben Ángyán Józsefet, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatóját, aki szintén az Akadémia tagja, élesen kritizálja. Az agromonitor.hu-n megjelent levélben - amely azóta  Hornok úr kérésére már nem fellelhető az oldalon - a professzor Ángyán Józsefet szakmailag felkészületlennek és alkalmatlannak tituálta, s felkérte , hogy ne fogadja el az államtitkári kinevezést. A levélben többek között arra hivatkozott, hogy Ángyán József nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal, sem nemzetközileg elfogadott publikációval. Állítása szerint az általa életre hívott környezetgazdálkodási agrármérnöki szak posvány csupán, s Ángyán Józsefet széles körű szakmai megvetés övezi.

A levél nyilvánosságra kerülése óta több szakmabeli is állást foglalt Ángyán József mellett, így Kádár Imre professzor is nyílt levélben reagált az eseményekre:

File: ángyán10

To: Prof. Dr. Ángyán József

József!

Nem tudom ismered-e Heszky László akadémikus véleményét Hornok Laci tevékenységével kapcsolatban. Alábbiakban közlöm (File: hornokl). Úgy tűnik Ő már orvosi eset. Szakmai körökben a legteljesebb mértékben egyetértünk államtitkári kinevezéseddel. Szakmai múltad arra predesztinál. Könyveid, publikációid új szemléletet hasznosítottak meg a magyar agrártudományban. Gratulálok és sikeres munkát kívánok. Levelemet tájékoztatásul és közlési felhatalmazással az Agromonitor számára is megküldtem.

Üdvözöl. Kádár Imre
MTA Doktora
Budapest, 2010-06-07

Heszky László MTA tag levele Solti Lászlóhoz:

Levél Heszky Lászlótól Solti Lászlónak (File:hornokl)

Solti László akadémikus úrnak (File: hornokl)
osztályelnök
Agrártudományok osztálya
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Kelt: Gödöllő 2010 01 24

Tisztelt Osztályelnök Úr!
Hivatkozva Hornok László akadémikus társam az osztályhoz, és utóbbi hetekben hozzám intézett leveleire (5db), arra kérem Elnök urat, hogy legyen szíves véget vetni Honok professzor úr ámokfutásának. Hornok professzor úr vezette be az osztályon a különböző személyi ügyekkel (MTA doktora, levelező tag) kapcsolatos körlevelek küldését, végül is nyilvánosságra hozatalát. Legutóbbi levelei bizonyítják, hogy ezt visszamenőleg kiterjeszti a zárt ülésekre is. Mindkét eljárása elfogadhatatlan, melyet súlyosbít, hogy leveleinek stílusa és főleg hangneme nem méltó a Magyar Tudományos Akadémiához és komoly károkat okoz az osztály megítélésében mind a szakemberek, mind a köztestületi tagok körében.
Hornok László Don Quijote-nak képzelve magát háborút hirdetett a "gonosz" ellen (idézet a novemberi levélből: "Ha háborúra vágynak megkapják, és biztosan nem fogják élvezni!"). A probléma az, hogy az osztályon rajta kívül senki sem akar háborút, de ő ennek ellenére minden tagtársunknak, pályázónak és újabban bizottságainknak is nekiront, ha nem úgy nyilatkoznak vagy foglalnak állást, ahogyan azt ő elvárja.  Nem érdekli, hogy közben tisztességes emberek tucatjait szégyeníti és alázza meg. Írásban és szóban folyamatosan provokálja az osztályt, annak tagjait.
Hornok professzor úr szakterülete a "mikroszkópos gombák" (lásd. Akadémiai Almanach 2009). Ez a tudományterület a Növényvédelmi Bizottsághoz tartozik. Erről sajnos nem veszt tudomást és"kóbor lovagként" az osztályhoz tartozó szinte minden szakterülettel kapcsolatban egyoldalú, szakmailag erősen vitatható, de kategorikus és ellentmondást nem tűrő véleményt nyilvánít. Ez megdöbbentő és elfogadhatatlan.
Hangsúlyozni kívánom, egyetértek és támogatom az osztály új vezetésének törekvéseit a doktorok és levelező tagok tudományos színvonalának emelésére. Ez a cél azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy megszállottként másokat sértegessen, kritizáljon, minősítsen, sőt fenyegessen.
Kérem ezért Osztályelnök urat, hogy az osztály békéje érdekében ítélje el az MTA tagjához nem méltó viselkedést, és annak megszüntetéséről intézkedjen. Tagtársaimat pedig arra kérem, hogy támogassák kérésemet e tarthatatlan helyzet rendezésére, még mielőtt az beláthatatlan irányt venne.
Tisztelettel:

Heszky László

Az Agromonitor által készített interjú Hornok Lászlóval:

- Az interneten kering egy önnek tulajdonított levél, amely alkalmatlannak és hiteltelennek ítéli Ángyán Józsefet, a gödöllői Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet egyetemi tanárát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkári posztjára. Ki a szerzője a levélnek?

- Ezt attól kellene megkérdezni, aki önöknek eljuttatta az anyagot. Az aláíratlan és ismeretlen e-mail címről származó levél jelenleg nem egyéb névtelen levélnél, s ezzel én nem szeretnék foglalkozni. Ismét megköszönöm azt, hogy kérésemre eltávolították ezt a levelet honlapjukról.

- Ön szerint mi lehet a célja azoknak, akik az interneten terjesztik ezt a levelet?

- Nem tudom, én nem terjesztek az interneten leveleket. Egész életemben csak névvel, arccal vállalt leveleim voltak, s azokat csak abban a körben terjesztettem, amelyben helyesnek láttam.

- Ön milyen viszonyban van Ángyán Józseffel, mi a véleménye politikusi szerepléséről?

- Ángyán József politikusi szereplését valójában most kezdi, s ha ezzel kapcsolatban lesz érdemleges véleményem, azt először vele fogom megvitatni.

- Az önnek tulajdonított levél megjelenése után agrárszakmai körökből máris támadások érik. A honlapunkon megjelent levelek szerint Kádár Imre, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója és Heszky László akadémikus is elítéli az ön tevékenységét. Hogyan értékeli ezeket a megnyilvánulásokat?

- Nem érdekelnek ezek a vélemények. Annak ugyanis, aki bizonytalan identitású levelekre reagál, nem számít a véleménye. Ha pedig névtelenül teszi, akkor a legkevésbé sem számít.

- Mennyire megalapozottak azok az állítások, amelyek kritizálják önt az MTA agrártudományi osztályán belüli munkájáért? A bírálatok többek között arról szólnak, hogy ön az emberek megszégyeníti és provokálja az agrártudományok osztályán.

- Az MTA agrártudományok osztályának feladata és kötelessége, hogy doktori habitusokat és cselekményeket értékeljen. Az osztály tagjai minden doktori kérelmet és az összes doktori védésen született döntést megvitatnak. Ezt az MTA doktori szabályzata írja elő, a vita tehát nem megkerülhető. A levezető elnök fel is kéri a jelen levőket: "Hölgyeim-Uraim, a vitát megnyitom." Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor van vita, szóban és írásban egyaránt. A vitában ellenvélemények fogalmazódnak meg, olykor nagyon markáns nézetkülönbségek is a felszínre jönnek. Ezek azonban kizárólag az osztályra, a jelöltre, a bírálati eljárásban résztvevőkre és az MTA doktori tanácsára tartoznak. Kádár Imre nem tagja az MTA agrártudományok osztályának, rá tehát - hacsak személyében nem érintett - nem tartoznak ezek a viták. Heszky professzor hivatkozott leveléről - gondolom - éppúgy hiányzik az aláírás, mint a nekem tulajdonított levélről. Kizártnak tartom, hogy Heszky László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár hozzájárult volna levele (már, ha létezik egyáltalán) terjesztéséhez.

- Milyennek ítéli az MTA agrártudományi osztályának működését és az ön ottani szerepét?

- Az MTA agrártudományok osztályának a működését tíz éve ismerem. Mindig jól működött, de ennyire jól még soha. A magam szerepét pedig nem én akarom megítélni. Sok kiváló tudósa van az osztálynak (szobruk lesz a Kossuth téren és utcát fognak elnevezni róluk), s e kiváló emberek közül sokan (nagyon sokan) kitüntetnek a barátságukkal.

- Ön szerint mi az oka annak, hogy az agrár-tudóstársadalomban ilyen feszültségek vannak?

- Nincsenek feszültségek az "agrártudós" társadalomban. Meggyőződésem, hogy valamennyi "agrártudós" a magyar mezőgazdaság régi dicsőségének feltámasztásáért dolgozik. Kisebb nézeteltérések adódhatnak abból, hogy egyes "agrártudósok" nem művelik tudományos szinten a hivatásukat, és ilyenkor a legkiválóbbjaink figyelmeztetik őket a korlátaikra. Jóérzésű és reálisan gondolkodó emberek meg szokták fontolni ezeket az intelmeket.

"Etikai vizsgálatot kezdeményezett Hornok László ellen Bujáki Gábor, az MTA köztestületi tagja, mert megítélése szerint a SZIE rektor-helyettese „félig nyíl levelével” etikátlanul járt el Ángyán Józseffel, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének egyetemi tanárával szemben. Mint beszámoltunk róla, a Hornok Lászlónak tulajdonított levél alkalmatlannak és hiteltelennek minősítette Ángyán Józsefet a VM államtitkári posztjára."

- agromonitor.hu -

Mindezek után mind az MTA, mind pedig a Szent István Egyetem (SZIE) etikai vizsgálatot kezdeményez Hornok László ellen.

Mivel volt szerencsém hallgatni Hornok László úr mikrobiológia előadásait, valamint Ángyán József úrnál személyesen tettem vizsgát az agrár-környezetgazdálkodás tárgyköréből, sajnálattal tapasztalom, hogy az intézményen belül is ilyen erős nézet és/vagy érdekellentétek vannak.