facebook


Az optimális birtokméretről

2012.04.20. 10:00 Imre Laci

 A Vidékfejlesztési Minisztérium az új földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi vita keretén belül e-levélben kívánja kikérni a gazdák véleményét az általuk optimálisnak tartott birtok méretéről. A kérdőívet elolvasva természetesen felmerül az emberben pár kérdés, amelyekre az alábbiakban ki szeretnék térni.

Az első és legfontosabb tisztázásra szoruló részlet, hogy a gazdák döntő többsége elégedetlen a birtokában lévő föld méretével. Mindenki a minél nagyobb földterületben látja a biztosabb anyagi helyzetet. Persze sok családi gazdálkodó, aki kis területen (~20-40 hektár) végez szántóföldi növénytermesztést nem rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy még több földet műveljen meg, de a többség mégis élne a lehetőséggel, ha tudna.

A kérdőívre térve (klikkelés esetén automatikusan letöltődik), a kérdések többsége banális és nevetséges. A harmadik kérdés 'A' pontja így hangzik:

"Hány hektárban maximalizálná az egy magánszemély által tulajdonolt földterület nagyságát?"

A választható válaszok közül az első és egyben a legkisebb birtokméret a 300 hektár. Ezzel már eleve kijelenti a kormány, hogy nem kívánja a jelenlegi maximális korlátozást csökkenteni. A kérdésem az lenne, hogy mi lenne akkor, ha a gazdák többsége 200 hektárban látná ezt a határt? Nevetséges, hogy ilyen válaszadási lehetőség nincs is!

Ezen felül a 'B' részben a magánszemély használt földterület nagysága esetén is a legkisebb választható birtokméret 300 hektár. Érdekes...

A legkomolytalanabb kérdés mégis az ötödik:

"Növényi kultúrától függetlenül mit tart kis/közepes/nagybirtoknak?"

Ki állította össze ezt a kérdőívet?! Hogy lehet olyat leírni, hogy növényi kultúrától függetlenül?! Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki szántóföldi zöldségtermesztéssel, szőlészettel, vagy iparnövényekkel foglalkozik-e! Míg az egyik ágazatban a 100 hektár nagybirtoknak számít, addig ugyanekkora területen nem lehet megélni a kukorica-búza-napraforgó és repce vetésforgóval! Egyik sem összehasonlítható a másikkal!

Véleményem szerint azt, hogy ki számít kis- és nagybirtokosnak, sokkal inkább a megtermelt áru piaci értéke alapján lehetne megbecsülni. El kellene vonatkoztatni attól a rossz berögzüléstől, hogy az agrárium összes szereplőjét ugyanolyan termelési helyzetűnek és értékűnek tekintjük. Azzal nyilván a többség egyetért, hogy egyes ágazatoknak, mint amilyen a szőlészet vagy a zöldségtermesztés, jóval nagyobb az élőmunka igénye, ennél fogva (illetve több más tényező végett) sokkal költségesebb szektor, így tehát egységnyi területen nagyobb értékű árut is állít elő. Gazdasági szempontból is jelentős, hogy melyik művelési ágról van szó az optimális birtokméret meghatározásakor, mivel a jövőben az egyes támogatások igénybevételénél biztosan figyelembe veszik az ágazat jövedelmezőségét is. Ha tehát egy 20 hektáron gazdálkodó szőlősgazdát említünk egy lapon egy 20 hektáron búzát termesztővel, igen nagy hibát követünk el!

Amennyiben ezzel a VM-ben dolgozó kollégák is tisztában vannak, úgy felmerülhet az a kérdés, hogy vajon kire bízták rá a kérdőív összeállítását, illetve ki(k) ellenőrizte(ék) azt? Esetleg mit kívántak elérni a kérdésekkel? Úgy gondolom, hogy ha már ilyen fontos kérdésben kívánják az érintettek véleményét kikérni, akkor illendő volna sokkal komolyabb hangvételű kérdéssort összeállítani! Olyat, amely szakszerűen tükrözné az egyes ágazatok közti jövedelmi, megtérülési, ráfordítási és HR-beli különbségeket!


 

1 komment

Címkék: vita méret vidékfejlesztés kérdőív minisztérium társadalmi birtok vm optimális

Index, te drága!

2010.03.10. 13:00 Imre Laci

Index.hu, tudomány (!) rovatba sorolt cikke: Óriás tojást tojt egy tyúk Pakson.

Leírják, hogy mekkora a tojás mérete, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy utána nézzenek annak, hogy mégis mitől lehet egy tojás majd' négyszer akkora mint egy átlagos méretű... Ezek után képesek ezt a cikket a "Tudomány" rovatban lehozni?! Ebben az írásban semmi tudományosság nincs!

Mellesleg falnak tudok menni attól, hogy nagy mellénnyel leírják, hogy a tyúk nem kap tápot, csak kukoricát és búzát. Ha egy, a takarmányozás területén (vagy pusztán alapvető mezőgazdasági) ismeretekkel rendelkező ember gondozása alá esne az index.hu ezen rovata, akkor tisztában lennének azzal, hogy a tápok is gabonamagvakból és növényi lisztekből (pl.: lucernalisztből) állnak!

Szakmai szempontból a blogom kb. 2 fényévnyire beelőzte az index.hu-t. Már külön bejegyzést írtam korábban a tojás méretéről és arról, hogy előfordul, hogy egy tyúk ún. kétszikű tojást tojik. Tessék elolvasni eme cikkemet: A méret a lényeg! Kiveséztem már a tojás héjának és sárgájának színét befolyásoló tényezőket, akárcsak a tojás eredetének jelölését is: Tojásszínről kívül, belül.

Index.hu! Kapd össze magad!


Szólj hozzá!

Címkék: index vélemény cikk tudomány méret bejegyzés tojás mezőgazdaság rovat kétszikű

Ki legyen a falu bikája?

2009.09.13. 07:50 Imre Laci

Régi kifejezés, hogy valaki a falu bikája. De honnan is ered ez a mondás? A válasz egészen egyszerű...

Már a régi időkben is felismerték, hogy a hím szarvasmarhák, tehát a bikák tartása roppant költséges és mivel tejet nem adnak, így a tartásuk sem túl gazdaságos. Ezért csak azokat az egyedeket tartották meg, amelyekről úgy vélték, hogy érdemes apaállatnak megtartani. A rostán kihullott egyedek pedig mentek szépen a böllérhez, természetesen némi hizlalást követően. Tehát csak a legjobbak maradhattak meg.

Ez így működött hajdanán és hogy megy most? Most is megy az erős szelekció, de nem csupán a látszat a lényeg! Lássuk, milyen próbákon kell helytállnia egy tenyészbika jelöltnek! Ezen kívül ami a partnert illeti, lejebb kellett hogy tegyék a lécet a bikák, mivel ma már (az esetek többségében) nem természetes úton történik a megtermékenyítés, hanem mesterségesen. Itt jönnek képbe az ún. nyakkendős bikák, tehát az inszeminátorok és persze a műhüvely. Így már nem is hangzik olyan jól nem? :P

Az első természetesen a származás, mivel tenyészbikának csak ismert termelésű egyedek utódját választjuk. Például egy kiváló tejtermelő anya és egy hasonló tulajdonságot örökítő apa keresztezéséből születő bikaborjúból lehet tenyészállat jelölt. Amennyiben ez megvan és feltételezhető, hogy a született borjú is jó géneket fog örökíteni, esélye van rá, hogy egy teljesítményvizsgálaton essen át. A teljesítményvizsgálatnak sok-sok különböző módja van, amelyre az olvasók türelmének megőrzése érdekében inkább nem térek ki.

Nem csupán azt figyelik, hogy mekkora a bika hágókedve (libidója) de számít, hogy megfelelő mennyiségű spermát adjon le, azon belül az aktív spermiumok aránya is döntő szerepű, valamint hogy az állat ne örökítsen ismert betegséget.

Mindezeken túl egyes kutatások szerint érdemes vizsgálni a bikák herezacskójának körméretét, mivel abból lehet következtetéseket levonni a termékenyítőképességre is. Itt megdől az a mondás, hogy nem a méret a lényeg. :P

A kis harcosokat először mikroszkóp alatt vizsgálják meg és ha elég nagy arányú a mozgó spermiumok aránya, akkor egy fagyasztási kísérletnek vetik alá őket.

Mindezek után kerülhet sor néhány tehén vemhesítésére, majd azok termeléséből egyenesen következtethetünk a bika további létjogosultságára. Persze egy-egy tenyészbikának heti egyszer kell spermát adnia, de akkor 2-3 alkalommal, tehát azt sem mondhatnánk, hogy túl lennének hajszolva.

Amennyiben a férfi olvasók sikeresen lemérték a herezacskójuk körméretét, feltenném a kérdést, hogy ezen feltételek mellett ki vállalná a falu bikája szerepet? :P


Szólj hozzá!

Címkék: méret sperma herezacskó vétel tenyészbika körméret

süti beállítások módosítása