facebook


Keljföl, nemzetem!

2013.04.08. 18:00 Imre Laci

Bevallom, több oka is van annak, hogy nem igazán szerettem volna bejegyzést írni a Danone Keljföl elnevezésű termékéről. Az első és legfontosabb, hogy nem szeretném, ha a blogot beskatulyáznák, és a manapság divatos, mindent ellenzők táborába lennék sorolva. Egyfelől a Danone-t köztudottan egy zsidó személy, Isaac Carasso alapította, és ha erről a cégről valamilyen negatívumot mondanék, könnyen antiszemitaként végezhetem. Másfelől viszont írásra sarkall a tény, hogy rengeteg pocskondiázó bejegyzés született, amely mellőz mindenféle szakmai alapokra helyezett érvet, vagy legalább valamilyen összehasonlítást más termékekkel, amely alapján pálcát lehetne törni a Keljföl felett pro vagy kontra.

isaac carasso.jpg

Ki kell ábrándítanom azokat, akik a Danone-t alapító személy vallási (!) hovatartozásának megemlítése után még nem zárták be a böngészőablakot, hogy nem fogok zsidózni, nem fogok szubjektív intuíciókra alapozott véleményt mondani. Azt írom le, amit én gondolok erről a termékről, függetlenül a cég tevékenységétől, üzleti etikájától vagy bármely egyéb körülménytől.

Az első és legfontosabb azt leszögezni, hogy csak úgy kezdek bele egy termék bemutatásába vagy véleményezésébe, hogy megvásárolom azt. (Ezért is nem írok bejegyzéseket luxus autókról. Egy az, hogy nincs rá pénzem, kettő pedig az, hogy nem is értek a kocsikhoz.) Tehát el is mentem rögtön egy közeli üzletbe, és vettem egy Keljfölt. Drágán! Ugyanis 270 forintot fizettem a 450 grammos termékért. Ilyenkor rögtön az jut eszembe, hogy 1 liter nyers tejet lehet venni automatákból kb. 170 forintért. No, de az első próbatételen túlesve először arra voltam kíváncsi, hogy pontosan mit is vettem!

keljföl.jpgA Keljföl egy élőflórás, natúr savanyú tejtermék, ez olvasható a gyártó hivatalos oldalán és a csomagoláson is. Tehát annyi biztos, hogy tartalmaznia kell valamilyen baktérium kultúrát, amely a tej savanyítását végzi. A termék dobozán egyébként fel is van tüntetve, hogy a Keljföl nem más, mint egyfajta átmenet a tejföl és a joghurt között. Azt hiszem, hogy termék innováció szempontjából a Danone megérdemel egy piros pontot ezért a húzásáért. A Keljföl csomagolása is jó, hiszen a csavaros kupakkal visszazárható, és a felső rész formálása végett az utolsó csepp is kiiható a dobozból. (Ez nagy szó, nekem külön lelki traumát okoz, hogy a joghurtok nagy része a csomagoláson marad, pedig én azt is kifizettem a kasszánál!) A névválasztás is egészen tudatos, bár engem a joghurt helyett inkább a kefir és a tejföl szó összerántására emlékeztet. De itt el is érkeztünk egy nagy kérdéshez! Mit vegyünk? Kefirt, vagy Keljfölt? A kefir bevallom nekem kissé túlontúl savanyú, viszont a Keljfölnek sincs annyival "enyhébb" (?) íze, hogy csak úgy meg tudjak inni belőle 450 grammot! Főleg úgy, hogy ha megfogadom a csomagoláson olvasható tanácsot, és esetleg szendvicshez vagy péksüteményhez szürcsölgetem. Így tehát csak a második alkalommal sikerült az utolsó cseppig elfogyasztanom, bár akkor már kolbászhoz és kenyérhez ittam kísérőnek.

Nyitott kérdés marad számomra, hogy pontosan kik fogják rendszeresen fogyasztani a Keljfölt, hogy hosszútávon forgalomban tudjon maradni. Az viszont megérdemel egy kis boncolgatást, hogy miből készült ez a termék! Mert ugye a mai hipermarket-generációnak kevés újdonságot lehet mutatni! Az, aki már ivott reggeli- és/vagy kakaós italt, vagy bármely hasonló nyalánkságot, biztosan gyanakodva fogadja a Kejfölt, amire nem írhatták rá, hogy joghurt, sem azt, hogy kefir, sem pedig azt, hogy tejföl. Akkor itt bizonyosan valami turpisság lehet a dologban! Pedig a valóság az, hogy azért lett élőflórás, natúr savanyú tejtermék, mert nem tejföl, nem joghurt és nem is kefir. Ennyi. Ahogy a reggeli ital sem tej, és még csak nem is tejital. A csomagoláson az van feltüntetve, hogy pasztőrözött tejből, tejporból és élő kultúrából készül a Keljföl. Az nincs feltüntetve, hogy a tej és a tejpor milyen arányban áll egymással. Mivel titkolva sincsenek az összetevők, így az emberek átveréséről sem lehet beszélni.

Ami miatt én biztosan nem fogok a jövőben Keljfölt venni:

1. Olcsóbban tudok venni joghurtot, amennyiben a baktérium kultúra bélrendszerre gyakorolt áldásos hatását szeretném élvezni.

2. A doboz nyakán feltüntetett R vagy B betű. Az előbbi ugyanis Romániát, az utóbbi pedig Bulgáriát jelöli meg származási országként. (Erre külön fel is hívják a vásárló figyelmét a csomagoláson, eleget téve a törvényi kötelezettségnek.) Én pedig nem fogok olyan terméket vásárolni, amit bármely hazai tejfeldolgozó üzemben elő lehet(ne) állítani, mégis más országból importálják.

A Danone Keljföl tehát egy innovatív tejtermék, amely minden bizonnyal nem a fizikai munkát végzőknek készült, s mint új termék, nyilván ez az árban is megmutatkozik. Aki tehát azt vizionálja, hogy a Keljföl egy ócska és egészségtelen valami, nem pedig élelmiszer, az nagyon téved. Az ilyen embereknek csak annyit tudok mondani, hogy aki nem teheti meg, az úgysem fogja megvenni, aki pedig rákap az ízére, vagy a reform étkezés híve és szeret ilyen és ehhez hasonló terméket fogyasztani, az pedig áldozni fog rá a keresetéből.

10 komment

Címkék: vélemény tej termék ár tapasztalat danone tejtermék összetevők keljföl

A törökök már a spájzban vannak?

2013.03.26. 22:00 Imre Laci

Törökország legnagyobb tejipari vállalata, a Sütas feldolgozó üzemet vásárolt Bukarestben. A gyár korábban egy Tnuva nevű izraeli cég tulajdonában állt, ám annak csődbemenetele óta nem folyt feldolgozás a tejüzemben. Muharrem Yilmaz, a vállalat elnöke egy beszédében elmondta, hogy mostani beruházásukkal az Európai Unió piacai felé szeretnének nyitni.

yilmaz.jpgTörökország évek óta folyamatosan fejleszti mezőgazdaságát, főleg a húsmarha ágazaton belül voltak igen jelentős Európai Unióból történő felvásárlások. Bár jellemzően a húsmarhákra volt jelentős török kereslet, rengeteg tejhasznú állatot, legfőképp holstein-fríz fajtájú üszőket vásároltak. Már akkor biztosan tudható volt, hogy Törökország nem pusztán vágóállatokat vásárol, hanem létre kívánja hozni saját tenyészállományát.

A rohamosan fejlődő török gazdaság immáron eljutott arra a szintre, hogy az Európai Unió országaiban is megvesse lábát, amelyre a szóban forgó gyárvásárlás is remek példa.

Fontos kérdés, hogy képesek lesznek-e alapanyaggal ellátni a romániai tejtermelő telepek az újrainduló üzemet, vagy importra szorulnak majd?

Egy szó mint száz: oda kell figyelnie a magyar agráriumnak a hasonló külföldi eseményekre, hiszen rövid időn belül meghatározó hatásokat eredményezhetnek, amelyek hazánk gazdaságára is befolyással lehetnek.

1 komment

Címkék: török románia tej bukarest üzem feldolgozó tnuva sütas

A toxinkötés problematikája

2013.03.07. 05:00 Imre Laci

A napokban kicsúcsosodó mikotoxin botrány szinte minden termelőt arra kényszerít, hogy ha eddig nem tette, eztán rendszeresen vizsgáltassa termékét, termékeit ezekre a bizonyos anyagokra. Az első lépés azonban nem az "output" oldal monitorozása, hanem a bemenet, azaz a takarmányozás irányából való megközelítés, a prevenció.

Az állattartó telepek legnagyobb költségét a takarmányozás adja ki. Éppen ezért a tartósított takarmányokat és a saját termesztésű, vagy vásárolt gabonákat sem fogják megsemmisíteni azért, mert határérték feletti mennyiségben tartalmaznak mikotoxint. Egyetlen lehetőség maradt tehát, valamilyen módszerrel a takarmányban található toxinokat meg kell kötni, hogy azok ne kerülhessenek be az állat anyagforgalmi rendszerébe, s ez által a különböző termékekbe.

A legegyszerűbb, úgynevezett első generációs toxinkötők az agyagásványok (pl. zeolit, bentonit). Ezek viszonylag olcsók, ugyanakkor nem lehet tudni biztosan, hogy nagy kötőfelületük révén a takarmánynak milyen más, az állat szempontjából fontos összetevőjét kötik meg. Ezen kívül a kérődzők bendőjében sok-sok millió olyan anyag fordul elő, amelyet abszorbálhatnak az agyagásványok. Használatuk tehát bizonyos kockázatokkal jár, ám ennek ellenére a legtöbb telep előszeretettel alkalmazza.

A legmodernebb, harmadik generációs toxinkötők már enzimatikus úton bontják a toxinokat. Ezek ára azonban horribilis, elérheti a 2000 Ft-ot kilogrammonként, ami nagyobb állomány esetén már vállalhatatlan költséget is jelenthet.

A takarmányozással és takarmánykiegészítők gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek emberei a napokban biztosan nem alszanak jól. Izzanak a telefonok, kapkodva próbálják menteni a gazdálkodókat, akiket a feldolgozó üzemek fenyegetnek szerződésbontással.

Mindez történik azért, mert a szenzációhajhász média elhitette a lakossággal, hogy óriási veszélyt hordozhat magában minden korty tej.

Szólj hozzá!

Címkék: tej termék gomba prevenció kötés penész toxin mikotoxin

Aflatoxin a tejben

2013.03.05. 19:00 Imre Laci

Mielőtt mindenki leszokna a tejivásról, és még mielőtt azok, akik eddig is hangosan ágáltak a tejfogyasztás ellen tenyerüket összecsapva üdvrivalgásban törnének ki, leszögezném, hogy ez az egész botrány a tejben talált aflatoxin körül nem más, mint hisztériakeltés.


A mikotoxinok a penészgombák másodlagos anyagcsere-termékei, amelyek a szakirodalom szerint abban az esetben termelődnek a gomba által, ha annak életkörülményei eltérnek az optimálistól, azaz ha stressz éri őket. Stressz pedig minden évben éri őket, így minden évben termelődnek. A tavalyi év az átlagosnál aszályosabb volt, így fordulhatott elő, hogy a Magyarországon kevésbé jelentős, raktári penészek, így az aflatoxint is termelők nagyobb arányban fordultak elő.

Az, hogy most a tejben az EU-s határérték feletti eredmények születtek, az nem köszönhető másnak, hogy az Unió minden hasonló anyag felső határának mennyiségét a legkisebb hatást kiváltó dózis századrészét jelöli meg. Tehát ha valaki a határértékkel megegyező mennyiségű toxint tartalmazó tejet fogyaszt, abból az adott dózis százszorosát kellene elfogyasztania. Azt pedig erősen kétlem, hogy bárki legurítana a reggeli lekváros kenyér mellé kb. ötszáz liter tejet.

Még annak esélye sem áll fenn, hogy a hosszú évek során fejtené ki rákkeltő hatását az aflatoxin, mivel senki nem garantálja, hogy az idei év időjárása is kedvezni fog ezeknek a penészeknek.

A termelők pedig már lassan több mint egy éve azon dolgoznak, hogy csökkentsék a szarvasmarhák szervezetét terhelő toxinok arányát szerves és szervetlen toxinkötő anyagok etetésével. Tehát senki ne érezze azt, hogy biztosan a tejtermelő telepek tulajdonosai a hibásak mindenért, mert ők direkt eltitkolták az egész ügyet, és tudatosan mérgezték a lakosságot.

Azt pedig, hogy a Magyar Nemzet címoldalon közölte, hogy a Hír TV egy műsora a Fusch Kft. termékében a határértéket meghaladó mennyiségű aflatoxint talált, egyenesen felháborító, és erősen lejáratás szagú! Emlékezzünk csak vissza arra, amikor marokkói dioxinos paprikával árasztották el az országot! Senki nem mondta be élő egyenes adásba, hogy melyik üzlet volt érintett, a kereskedelmi csatornák csak annyit közöltek, hogy "az áruházak polcairól levették az esetlegesen szennyezett termékeket".

Ne tessék pánikolni, igyon mindenki nyugodtan tejet.

18 komment

Címkék: hisztéria botrány tej gomba rákkeltő mérgező toxin mikotoxin aflatoxin

A nyers tejről

2013.02.24. 10:00 Imre Laci

Több ismerősöm kérdezte tőlem a közelmúltban, hogy az egyre több helyen, kisebb üzletekben és mozgó tejárusoknál gépkocsiból kapható tejet miért kell forralni, vagy legalább is melegítéssel hőkezelni? Jelen bejegyzésemben többek között erre a kérdésre szeretnék válaszolni.


Örvendetesnek tartom, hogy egyre többen keresik az általában a termelőtől származó nyers tejet, mivel így az adott gazdálkodó sokkal nagyobb haszonnal tudja értékesíteni termékét, az extra profit ebben az esetben nem a feldolgozónál és/vagy a hipermarketnél fog lecsapódni. A statisztikák szerint a tavalyi évben a nyers tej átvételi ára 86,3 Ft volt kilogrammonként. Ez azt jelenti, hogy egy termelő ennyi pénzt kapott egy kg tejért. Az átlag fogyasztó pedig ~ 200 forintos áron jut hozzá a dobozos tejhez az üzletekben. A különbség pedig annyi, hogy utóbbiból hiányzik kb. 1-2% tejzsír. Nem kell tehát közgazdásznak lennünk ahhoz, hogy észrevegyük az erős deficitet, amelyet "elszenvedünk" minden egyes bolti vásárlás alkalmával.

Hozzá kell persze tenni, hogy az automatából, mozgó boltból vásárolt tejet legalább minimális hőkezelésben kell részesíteni, a benne lévő csírák (kevesebb, mint 100.000/köbcenti) deaktiválása érdekében. Így növelhető a tej eltarthatósága is. Mivel a tejtermelő telepek számára törvény írja elő, hogy a fejést követő 1 órán belül a tejet 5 °C hőmérséklet alá kell hűteni, így a tej frissessége sem kockázati tényező, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a termelők többsége nem rendelkezik akkora tárolókapacitással, hogy a kifejt tej egy napnál többet álljon a tartályokban. Ugyanakkor abba sem hiszem, hogy egy egészséges ember belehalna, ha nyers tejet inna hőkezelés nélkül, akár nap mint nap. Eddig nekem sem lett tőle semmi bajom. :-)

A vállalkozó szelleműek a nyers tejből készíthetnek maguknak túrót, tejfölt és sajtot is akár. (Utóbbihoz azonban tetemes mennyiségű tejre lesz szükség, hiszen kb. 10 liter tejből készíthető 1 kg sajt.)

Szólj hozzá!

Címkék: fogyasztás tej minőség nyers előny

süti beállítások módosítása