Magyar Asztal

A mezőgazdaság egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy az abban dolgozók évről évre tökéletesítik a panaszkodás művészetét. Persze nem kívánok pálcát törni egyetlen gazda feje felett sem, hiszen az esetek többségében van is okuk a morgásra. Idén jó termést adtak a gabonák, ám a napraforgó és a kukorica betakarítása még hátra van. Az időjárást figyelve még egy ideig nem is kerülnek be a magtárakba. Ami pedig jövőre fog jönni, azt lényegében már most borítékolhatjuk.

Aki még emlékszik a 2010-es év nyarára, az tudja, hogy mitől nyögött az egész mezőgazdaság 2011-ben. A penészgombák által termelt mikotoxinokat. A mostani csapadékdús időjárás nagyon jó termésátlagot hozhat, ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy nem fogják tudni időben megkezdeni az aratást, illetve nagyobb nedvességtartalom mellett történhet a behordás, ami ugye a szárítási költséget növeli. Abban biztosak lehetünk, hogy 2015-ben gyakrabban lesz szükség az élelmiszer és takarmányozási célú kukoricák mikotoxin vizsgálatára is.

Ki emlékszik még arra, amikor a Fusch-Tej Kft. valkói telepéről aflatoxinnal szennyezett tej került a boltok polcaira? Akkor a média a szükségesnél sokszor nagyobb botrányt kreált az ügyből, mivel az Európai Unióban a gombatoxinok határértéke a legnagyobb, hatást ki még nem váltó dózis ezredrésze. Ahhoz tehát, hogy az esetleg megnövekvő toxinveszély valós egészségügyi problémát okozzon, éveken keresztül kellene ilyen élelmiszereken élni. (Erre is volt már példa. Vegetáriánusok év vegánok veszélyben.)

Persze pánikra semmi ok, ellenben jobb előre felkészülni arra, hogy 2015-ben az esti hírek pár hétig valószínűleg ezzel a témával fognak foglalkozni.

Óriási költségeket ró az idei aflatoxin botrány az állattenyésztésre, hiszen időről időre be kell vizsgáltatni az etetett takarmányt és persze az állati terméket, így például a tejet is. A költség egy részére igényelhető lesz a de minimis, azaz alacsony összegű támogatás, olvasható a 33/2013-as VM rendeletben.

A támogatást nem csak maguk a gazdálkodók, hanem a tejfeldolgozók is igényelhetik. Lényegében a takarmány és állati termék bevizsgálását célzó laboratóriumi költség, a szennyezett tétel megsemmisítése és az emiatt bekövetkezett kár enyhítésére igényelhetik. Természetesen nem a teljes összeg kerül visszatérítésre (éppen ezért de minimis), hanem a nettó ár fele. A Vidékfejlesztési Minisztérium összesen 250 millió forintot különít el a támogatásra.

Persze most gyorsan elkezdhetik csapkodni az asztalt azok, akik amúgy is csak annyit látnak a mezőgazdaságban, hogy időről időre talicskázza az EU és a magyar állam is a méregdrága gépekbe és a telepfejlesztésbe a pénzt. De gondoljunk csak bele, hogy mekkora hirtelen extra költséget jelent például egy tejtermelő tehenészet számára havi 4-5 tejminta kivizsgálása (6000-7000 forint mintánként) és persze ezen felül a takarmányoké, plusz a preventív jelleggel etetett toxinkötő adalékok megvásárlása. Ha ezeket a költségeket érvényesíteni tudná a gazdaság a tej árában, akkor a fogyasztók nagyot néznének, mikor az eddig 180 Ft-ért vásárolt tej literje 230 lenne egyik napról a másikra.

Mielőtt mindenki leszokna a tejivásról, és még mielőtt azok, akik eddig is hangosan ágáltak a tejfogyasztás ellen tenyerüket összecsapva üdvrivalgásban törnének ki, leszögezném, hogy ez az egész botrány a tejben talált aflatoxin körül nem más, mint hisztériakeltés.

A mikotoxinok a penészgombák másodlagos anyagcsere-termékei, amelyek a szakirodalom szerint abban az esetben termelődnek a gomba által, ha annak életkörülményei eltérnek az optimálistól, azaz ha stressz éri őket. Stressz pedig minden évben éri őket, így minden évben termelődnek. A tavalyi év az átlagosnál aszályosabb volt, így fordulhatott elő, hogy a Magyarországon kevésbé jelentős, raktári penészek, így az aflatoxint is termelők nagyobb arányban fordultak elő.

Az, hogy most a tejben az EU-s határérték feletti eredmények születtek, az nem köszönhető másnak, hogy az Unió minden hasonló anyag felső határának mennyiségét a legkisebb hatást kiváltó dózis századrészét jelöli meg. Tehát ha valaki a határértékkel megegyező mennyiségű toxint tartalmazó tejet fogyaszt, abból az adott dózis százszorosát kellene elfogyasztania. Azt pedig erősen kétlem, hogy bárki legurítana a reggeli lekváros kenyér mellé kb. ötszáz liter tejet.

Még annak esélye sem áll fenn, hogy a hosszú évek során fejtené ki rákkeltő hatását az aflatoxin, mivel senki nem garantálja, hogy az idei év időjárása is kedvezni fog ezeknek a penészeknek.

A termelők pedig már lassan több mint egy éve azon dolgoznak, hogy csökkentsék a szarvasmarhák szervezetét terhelő toxinok arányát szerves és szervetlen toxinkötő anyagok etetésével. Tehát senki ne érezze azt, hogy biztosan a tejtermelő telepek tulajdonosai a hibásak mindenért, mert ők direkt eltitkolták az egész ügyet, és tudatosan mérgezték a lakosságot.

Azt pedig, hogy a Magyar Nemzet címoldalon közölte, hogy a Hír TV egy műsora a Fusch Kft. termékében a határértéket meghaladó mennyiségű aflatoxint talált, egyenesen felháborító, és erősen lejáratás szagú! Emlékezzünk csak vissza arra, amikor marokkói dioxinos paprikával árasztották el az országot! Senki nem mondta be élő egyenes adásba, hogy melyik üzlet volt érintett, a kereskedelmi csatornák csak annyit közöltek, hogy "az áruházak polcairól levették az esetlegesen szennyezett termékeket".

Ne tessék pánikolni, igyon mindenki nyugodtan tejet.

Egy korábbi bejegyzésben említést tettem a fuzárium nevű gabonanövény betegségről, mely újabban egyre nagyobb hangsúlyt kap mind élelmiszer-egészségügyi, mind pedig takarmánybiztonság-ügyi szempontból.

A gabonaféléket megtámadó, nálunk csak fuzáriumnak (Fusarium graminearum) nevezett gomba a mérsékelt égövben széles körben elterjedt kártevő. Az EU 2001-ben hozott mikotoxin (gomba méreganyag) szintet szabályozó rendelete azonban csak az aflatoxin maximális szintjét határozza meg, a fuzárium toxin koncentrációra egészen 2006-ig nem mondott ki szabályt.

Bár az alapvető termesztéstechnológiai szabályok betartásával - fémzárolt vetőmag stb... - nagyrészt ki lehet küszöbölni a növények fertőződését, 100%-os védekezés nincs a betegség ellen. Így a gomba szépen tenyészik, az élelmiszerekbe pedig bekerül, amit a vásárló pedig nap mint nap elfogyaszt.

A Fuzárium toxinjainak veszélyességét felismerve több EU-s tagállam szabályozni kívánta a maximális toxinmennyiséget, mely nem elsősorban a felnőtteket, hanem a gyerekeket, serdülőket veszélyeztette.

"A 2006/576/EC bizottsági ajánlás a deoxinivalenol, zearalenon, ocharatoxin-A, -T2, -TH2 és fumonizinek hatáértékeit állapítja meg."- eutakarmany.com -

Az aláhúzott toxinokat a Fuzárium nemzetségbe tartozó gombafajok termelik. A toxin mennyiségének meghatározását is szabályozzák. Részletek itt olvashatók.

A mikotoxinok meghatározott maximális szintje persze nem jelenti a biztonságot és az egészséges élelmiszert! Vegyük példának az aflatoxint, amelyet az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombafajok termelnek. Az aflatoxinról azt kell tudni, hogy már a legkisebb kimutatható mennyiség is bizonyíthatóan karcinogén, azaz rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nincs aflatoxintól mentes gabonaállomány, így a szabályokban meghatározott maximális mennyiségnek is csupán az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintet határozták meg. A biztonság ábrándja nemde?

Ami pedig a görbe tükör: a vegetáriánusok vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők arányaiban nézve több gabonát fogyasztanak mint "húsevő" embertársaik, ezúton a toxinbevitel esélye is nagyobb. Szóval azok a vegák akik egészségügyi (BSE, madárinfluenza, sertésinfluenza) meggondolásból mondtak le a húsevés örömeiről, most kicsit magukba szállhatnak.