Magyar Asztal

Igen régen szóba került már a politikai vezetők között, hogy létre kellene hozni egy, csakis és kizárólag a mezőgazdaság finanszírozására szakosodott pénzintézetet, egy agrárbankot. A szóbeszédből és emlegetésből mára körvonalazódott szándék lett, s immáron megjelent cikk is a témával kapcsolatban.

Emlékszem, még parlamenti gyakornoki időm során is felmerült a téma a vis maior törvény vitája során, hogy a gazdálkodók a kötelező befizetéseket egy külön erre szakosodott intézetbe folyósítsák, s amennyiben a beszedett összeg nem kerül felhasználásra, hitelnyújtáshoz lehessen felhasználni tőkeként. Maga a koncepció mindegyik parlamenti párt részéről pozitív fogadtatásban részesült, természetesen ki-ki a maga szájíze szerint fogalmazva meg elgondolásait a közös bank jövőjéről, funkciójáról.

Mivel nem vagyok jártas a banki rendszerekben, és úgy általában a mezőgazdaság közgazdaságtani vonatkozásait is csak felületesen ismerem, nem kívánok precíz okfejtéseket és gazdasági elemzéseket folytatni az alábbiakban. Ennek ellenére eljátszottam a gondolattal, hogy elsősorban milyen "szabályoknak" kellene megfelelnie egy általam elképzelt agrárbanknak. A fent linkelt cikkben olvasható, hogy Fazekas miniszter úr szerint belátható időn belül létrejöhet egy ilyen bank, így fontosnak tartom, hogy a társadalom lehető legnagyobb hányada értesüljön magáról a kezdeti koncepcióról is, hiszen a mezőgazdaság sorsának alakulása roppant mértékben befolyásolja a hazai élelmiszerpiac helyzetét.

1. A Magyar Agrárbank (nevezzük így) kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, s ezen tulajdonosi jogkör minden időben elidegeníthetetlen legyen.

Erre azért lenne szükség, hogy elkerülhető legyen egy-egy cég, vagy érdekcsoport befolyása a magyar agráriumban résztvevők felett. Amíg nem tud nyomást gyakorolni a bank működésén keresztül a termelőkre valamilyen kül- vagy belföldi érdek, addig mondható csak biztonságosnak a bank működése. Ennek pedig egyetlen záloga, ha a pénzintézet 100%-ig állami tulajdonban van.

2. A Magyar Agrárbank vezetése (elnöksége és felügyelő bizottsága) csak olyan, kizárólag magyar állampolgár lehessen, aki itthon szerzett mind az agrár-, mind pedig közgazdaság-tudományok területén tudományos fokozatot és szakmai tapasztalatot. Továbbá legyen büntetlen előéletű, szakmai előmeneteléből adódóan ne álljon fenn annak a kockázata, hogy egyes személyek vagy gazdasági szervezetek befolyással lehessenek döntéshozatalára.

Ezen felül igen fontosnak tartanám az agrárbank vezetősége tekintetében a személyes felelősségvállalást is, ezzel harmonizálva az oly rég óta a magyarságban élő elszámoltathatóság igényével is.

3. A Magyar Agrárbank csak forint alapú hiteleket bocsásson ki, a kamatok meghatározásakor pedig vegye figyelembe a kérelmező által végzett tevékenység jövedelmezőségét, illetve a termék előállításának biológiai korlátaihoz mérten szabja ki a hitel futamidejét.

Elég volt az egyoldalúan megkötött, kockázatos devizahitelekből! Alacsony ráfordítású rendszereknél (pl. őshonos állatok rideg tartása) nem várható el nagy összegű hitel rövid futamidejű visszafizetése, illetve unipara (egyet ellő) és hosszú generációs idejű állatok (pl. szarvasmarha) esetén is hosszú megtérülési idővel kell számolni.

4. A Magyar Agrárbank tőkéje csak és kizárólag a magyar gazdatársadalom befizetéseiből, illetve a mindenkori Kormány által, az éves költségvetésből erre a célra elkülönített keretéből származhat.

Ezen kikötéssel elkerülhető, hogy más iparágból származó források révén bizonyos körök befolyással legyenek a bank, s ezáltal az agrár ágazat életére, gazdasági helyzetére.

5. A Magyar Agrárbank a hitellehetőségek tekintetében egyenlő ügyfélként kezelje a kis-, a közepes vállalkozásokat a nagyvállalatokhoz képest. A befizetések mértéke ne predesztinálja a hitelek folyósításának esélyeit.

Ma Magyarországon a támogatások és pályázatok döntő részét az egyébként is tőkeerős és emiatt igen jó szakértői gárdával rendelkező nagyvállalatok nyerik meg. Érvelésük szerint mivel a KKV-knál többet tesznek a kasszába (ami persze erősen vitatható) ezért nekik több is kell hogy jusson a támogatásokból. Természetesen ennek ellenére elvárható, hogy a kisgazdaságok is szakmailag kifogástalan pályázatokat, hitelkérelmeket nyújtsanak be a bankhoz.

6. A Magyar Agrárbank csak és kizárólag a Magyarországon, mezőgazdasági termelést (!) és feldolgozást folytató vállalkozások, családi gazdálkodók és őstermelők számára nyújtson hitellehetőséget. Csak és kizárólag 100%-ban magyar tulajdonban lévő cégek és természetes személyek folyamodhassanak hitelhez. Egyetlen olyan cég se jusson hitelhez, amelynek tulajdonosi köre nem tisztázott, illetve amely zsebszerződések és strómanok útján jutott itthon földhöz.

Fontos, hogy a Magyarországon csupán telephellyel rendelkező, valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatást (pl. termékek forgalmazása, szaktanácsadás) nyújtó cégek ne részesülhessenek efféle pénzügyi segítségben.

Természetesen ha az ember kicsit jobban beleásná magát a témába, még rengeteg kikötést le lehetne írni, azonban mint ahogy a bejegyzés elején is említettem, nem kívánok részletes gazdasági elemzésbe kezdeni, csupán vitaindítónak szántam eme sorokat és gondolatokat. Ti milyen kikötésekkel egészítenétek ki a fentieket?

Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben említettem is, nem elég az állatlétszámot növelni hazánkban, ugyanis nem elsősorban a mezőgazdaság termelői oldalával van a gond, sokkal inkább az értékesítéssel, és főleg az azt követő feldolgozással! Egészen pontosan annak hiányával, mivel sajnos nincs hazánkban számottevő, az agrárium produktumát teljes egészében felvenni képes feldolgozóipar.

Ez a probléma nem annyira a növénytermesztés, mint inkább az állattenyésztés nyűgje, hiszen főleg ez az ágazat sínyli meg a szigorú EU-s szabályozást, a tőkehiányt és a külpiaci árak is erre a szektorra vannak a legnagyobb hatással. Sajnos az állati termékek feldolgozására alkalmas üzemek létesítése a lakosság részéről sem preferált folyamat, a környéken élők gyakran a keletkező szagoktól féltik lakóhelyüket.

Azon túl, hogy a lakosság részéről bizonyos elutasítottság, ellenszenv van a feldolgozók ellen, egy vágóhídnak további rengeteg egészségügyi előírásnak kell megfelelnie, amihez fejlett infrastruktúra is szükséges. Ennek hiányában hiába a megfelelő hely, a tőke, nem jöhet létre az üzem.

A vágópontok létesítésének szigorú szabályain lazít a kormány, hogy ezzel is elősegítsék a vidéki, helyben történő feldolgozás újbóli megerősödését. Igen, újbóli, hiszen azok a kis kapacitású vágóhidak, amelyek nem voltak képesek az EU-s szabályoknak megfelelni, rendre bezárták kapuikat. A szabályok módosításával immáron 100km-es körzetből szállíthatnak be élő állatot a vágópontra, illetve éves átlagban heti 100db sertést, juhot, kecskét, 20db szarvasmarhát és évente legfeljebb negyedmillió baromfifélét lehet vágni.

"Rájár a rúd mostanában a magyar baromfira. Mája és tolla után most szalmonellafertőzöttsége került napirendre. Újfajta gyorsteszt mutatta ki fehéren-feketén, hogy a magyar baromfi mintegy 70 százalékban szalmonellabaktérium-hordozó, míg máshol csupán 5-25 százalék a fertőzöttség. Az Európai Unió most "bekeményített", elfogadhatatlannak minősítette ezt az állapotot, és 2010 végére radikális változást ír elő. Ez azt jelenti - miként Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke felhívja rá a figyelmet -, hogy erre a határidőre el kell érni az európai átlagot, tehát minimálisra kell csökkenteni a baromfiállomány fertőzöttségét."

- MTI -

A fenti adatok megint meglehetősen rossz színben tüntetik fel a magyar baromfiipart. A tragédia mindebben persze nem az, hogy sok-sok millió forintot kell majd költeni a baromfiállomány szalmonellamentesítésére, hiszen az EU olyannyira kegyes hozzánk, hogy a tenyészállatok számára ingyenes vakcinát biztosít. (Persze egy gyógyszertyártó cégnek már ez is többszáz milliárdos üzletet jelent.) Eme intézkedéssel elméletileg elérhető lesz, hogy a vágóállatnak szánt naposcsibék nem fertőzötten bújnak ki a tojásból, s csak utólag fertőződhetnek meg ismét, vagy az istállóban vagy pedig a vágóhídon.

Ahhoz, hogy gyakorlatilag nullára csökkentsük a szalmonellafertőzések számát majdhogynem steril környezetet kell biztosítani az állatok számára a nevelés során. Ez újfent megoldhatatlan, hiszen az istállókban használt alomanyag nem hőkezelhető. A naposállatok betelepítése előtt pedig elgázosítják az istállót az alomban található mikroorganizmusok elölése érdekében. Ennél többet úgy vélem senki sem tehet az ügy érdekében.

Az a tény pedig, hogy a szalmonella embert is fertőzni képes törzsei már 70°C-on is elpusztulnak, egyértelműsíti, hogy a megfelelő konyhai kezelés (sütés, főzés) biztosítja a baktériumok hatástalanítását.

Betiltják a háztáji disznóvágást, halljuk a hírt. Erre persze a hírszerző rögtön rá is cáfol. Majd egy harmadik oldalt olvasva az is kiderül, hogy eddig sem szabadott volna.

A kormány 2010-től eltörli a falusi vendéglátok adókedvezményét, mellyel eddig ha éves bevételük nem érte el a 800.000 forintot, nem kellett adózniuk. Ez mostmár megszűnik, mint ahogy az őstermelők SzJA kedvezményei is.

Nagyon úgy tetszik, hogy a kormány végleg el akarja lehetetleníteni a vidéki lakosság életét. Azokon a területeken, ahol a munkalehetőség szinte egyenlő a nullával, ott csak a turizmusból, a vendéglátásból tud sok lakos megélni. A hagyományos, háztáji ételekkel, rendezvényekkel szórakoztatott vendégek forintjai jelentettek megélhetést sokezer embernek. Ez 2010-től megszűnik.

Visszaköszön a kommunizmus. Ismét énekelniük kell majd a gyerekeknek amíg apuci elvágja a disznó torkát...