facebook


Vidéki kaland az AGRYA-val!

2012.04.09. 10:00 Imre Laci

 Az AGRYA pályázatot hirdet azoknak a városi fiataloknak és fiatal gazdáknak, akik szívessen résztvennének a programban.

A városi fiatalok élményeit, a kalandjait az Interneten, a www.videk-kaland.hu weboldalon keresztül lehet nyomon követni. A résztvevőket pályázaton keresztül választja ki az AGRYA. Jelentkezni 2012. április 20-ig lehet.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. A Program célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztatást adjon az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről, indokoltságáról, valamint betekintés engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
A múlt évi Programban összesen 30 városi fiatal vett részt. Közöttük volt többek között pszichológus, építész, jogász, kémikus, geográfus, országgyűlési képviselő, marketing szakember, újságíró, szociális munkás, tolmács. A jelentkezők és így a kiválasztottak több mint kétharmada hölgy volt.
A résztvevők élményeiről több, mint 100 blog bejegyzés olvasható a www.videk-kaland.hu weboldalon, ezen túl számtalan média megjelenés tudósított a látogatásaikról.

A Programra továbbra is olyan, kimondottan városokban élő fiataloknak a jelentkezését várja az AGRYA, akik érdeklődnek a mezőgazdaság gyakorlata, egy családi gazdaság mindennapjai iránt és rövid időre szívesen bekapcsolódnának az ott zajló munkába.
A Program részeként gyakorló fiatal gazdák (35 év alatti fiatalok) fogadják a 35 év alatti, de 18 évnél idősebb városi fiatalokat egy-egy hétre a gazdaságukban. Ez alatt az időszak alatt 5 munkanapon a résztvevő városi fiatalok aktívan részt vesznek a gazdaságban zajló aktuális munkában, a fiatal gazda társaságában, annak irányítása és felügyelete mellett. A résztvevők a fiatal gazda munkarendjéhez illeszkedő munkarend szerint dolgoznak, amely hosszabb lehet napi 8 óránál. Ez is biztosítja, hogy megismerjék egy-egy családi gazdaság mindennapi működését, a gazdálkodók valós életét, tevékenyégét. A városi fiatalok fogadása a mezőgazdasági betakarítási csúcsidőszakra -2012. június végétől –augusztus közepéig esik. Így a résztvevő fiataloknak az ebben az időszakban természetes, hosszított munkarendben kell közepesen nehéz fizikai munkát kell végezniük.
A résztvevők az elvégzett munkájukért bérezésben nem részesülnek. A foglalkoztatás munkajogi kereteit az un. alkalmi munkavállalás adja. A fogadó fiatal gazda biztosítja a tartózkodás idejére az ellátást (szállás, étkezés) és szükség szerint munka- és védőruházatot.

A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy a program során szerzett élményeikről, benyomásaikról és véleményükről az AGRYA által biztosított megjelölt kommunikációs csatornákon – www.videk-kaland.hu weboldal, blog, Facebook, Twitter – tájékoztatást adnak, fényképeket, esetlegesen videókat töltenek fel.

Jelentkezni a www.videk-kaland.huwww.agrya.hu weboldalról letölthető jelentkezési lap kitöltésével és az AGRYA címére történő megküldésével lehet. A jelentkezőket az AGRYA és együttműködő partnerei képviselőiből álló bizottság hallgatja meg és választja ki a résztvevőket. A kiválasztás során elsősorban a jelentkezők motiváltságát és elszántságát értékeli a bizottság. A részvétellel elsősorban a tapasztalat szerzést kívánja az AGRYA könnyebbé tenni. A Program tehát nem irányul szabadidős, vagy turisztikai jellegű célokra, a Programnak lényegi eleme a fizikai munkavégzés.

A programra jelentkezni 2012. április 20-ig lehet. A jelentkezőket időbeni érkezési sorrendben regisztrálják. Az AGRYA fenntartja annak lehetőségét, hogy nagy számú érdeklődés esetén a jelentkezések egy részért már csak várólistára fogadja.
A kiválasztási folyamat részét képező személyes meghallgatásokra Budapesten kerül sor 2012. április 27 - május 8. között. A Programban a jelentkezések számtól függően 30-50 városi fiatal vehet részt. A kiválasztott résztvevők egy napos felkészítő képzésen (traktoros tréning) is részt vesznek.

A múlt év során több olyan megkeresés érkezett az AGRYA-hoz, hogy fiatal gazda szívesen fogadna a gazdaságában városi fiatalokat. Emiatt az AGRYA várja a Program iránt érdeklődő fiatal gazdák jelentkezését is. A fiatal gazdák jelentkezési lapja szintén a www.videk-kaland.huwww.agrya.hu weboldalakról tölthető le, a jelentkezési határidő számukra is 2012. április 20-a.

A Vidék Kaland Program lebonyolítását az OTP Bank támogatja.

A programmal kapcsolatosan az AGRYA Országos Iroda munkatársai adnak további tájékoztatást - videk-kaland[at] agrya [dot] hu, 06 1 2704874.


 

Szólj hozzá!

Címkék: munka önkéntes város fiatal vidék gazda betekintés agrya

A helyi feldolgozás elősegítésére

2011.07.28. 16:21 Imre Laci

Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben említettem is, nem elég az állatlétszámot növelni hazánkban, ugyanis nem elsősorban a mezőgazdaság termelői oldalával van a gond, sokkal inkább az értékesítéssel, és főleg az azt követő feldolgozással! Egészen pontosan annak hiányával, mivel sajnos nincs hazánkban számottevő, az agrárium produktumát teljes egészében felvenni képes feldolgozóipar.

Ez a probléma nem annyira a növénytermesztés, mint inkább az állattenyésztés nyűgje, hiszen főleg ez az ágazat sínyli meg a szigorú EU-s szabályozást, a tőkehiányt és a külpiaci árak is erre a szektorra vannak a legnagyobb hatással. Sajnos az állati termékek feldolgozására alkalmas üzemek létesítése a lakosság részéről sem preferált folyamat, a környéken élők gyakran a keletkező szagoktól féltik lakóhelyüket.

Azon túl, hogy a lakosság részéről bizonyos elutasítottság, ellenszenv van a feldolgozók ellen, egy vágóhídnak további rengeteg egészségügyi előírásnak kell megfelelnie, amihez fejlett infrastruktúra is szükséges. Ennek hiányában hiába a megfelelő hely, a tőke, nem jöhet létre az üzem.

A vágópontok létesítésének szigorú szabályain lazít a kormány, hogy ezzel is elősegítsék a vidéki, helyben történő feldolgozás újbóli megerősödését. Igen, újbóli, hiszen azok a kis kapacitású vágóhidak, amelyek nem voltak képesek az EU-s szabályoknak megfelelni, rendre bezárták kapuikat. A szabályok módosításával immáron 100km-es körzetből szállíthatnak be élő állatot a vágópontra, illetve éves átlagban heti 100db sertést, juhot, kecskét, 20db szarvasmarhát és évente legfeljebb negyedmillió baromfifélét lehet vágni.


 

4 komment

Címkék: jog eu szabály vágóhíd vidék vágópont

A helyi mezőgazdaság jelentősége

2010.03.05. 23:13 Imre Laci

A helyi mezőgazdaság jelentősége
Minden bizonnyal sokan hallottak már a méltán híres korondi fazekasok szemet gyönyörködtető cserépedényeiről és dísztárgyairól! De vajon hallottak-e a cecei fűszerpaprikáról vagy az ott termő mézédes görögdinnyéről? Nem? Pedig Fejér megyében bizony híre van, s akárcsak az erdélyi Korondon, itt is az út mentén felállított standokon árulják portékáikat a kofák.

 

A nagyközségen átutazók jobbról is, balról is katonás sorokba felállított pultokon gyönyörködhetnek a füzérekben lógó fűszerpaprikákban, a haragoszöld dinnyékben és egyéb ínycsiklandozó árukban. Aki pedig egyszer megkóstolja az itt vásárolt élelmiszerek egyikét, később már ezekhez hasonlítja a máshol fogyasztott ételeket is. Jómagam is jártam már így, mikor messzi városban használt fűszerpaprikára legyintve mondtam; „Eltörpül a cecei paprika mellett!”. Így vált a cecei jelző mifelénk minőségi kitüntetéssé. Nem márka ez, hanem a hétköznapi emberek által létrehozott minőségbiztosítás. Biztosítás, hiszen eddig egyszer sem csalódtunk a kofáknál vett dinnyében és paprikában.
Biztos vagyok benne, hogy a környező városokból, így akár a nem is oly közeli Székesfehérvárról is hajlandóak egyesek leutazni Cecére, hogy az évi szükséges fűszerpaprika-mennyiséget előre megvegyék. A minőségért hajlandóak többet költeni a magyarok. Mindez érthető persze, hiszen a nagyáruházak polcain sorakozó paprikaőrlemények többsége íztelen, sőt, extrém esetben még paprikát is csak messziről látott. Márpedig a vasárnapi tyúkhúslevest mi koronázná meg jobban, mint a pikáns és markáns ízű fűszerpaprika? Ez az, amitől a gulyásleves, a pörkölt és a halászlé is magyarossá válik. A magyar konyha egyik szegletköve ez, amelyről már Gárdonyi is említést tesz Egri csillagok című regényében, mikor a magyar rabot leszidja egy török őr, amiért az túl erősre fűszerezte a levest.
Gárdonyi kissé túlzott ugyan, hiszen a török időkben még nem volt jelen az országban a fűszerpaprika, de ez mit sem változtat a tényen, hogy regényének ezen momentuma minden bizonnyal már a XIX. században kialakuló magyaros ízvilág egyik legkorábbi, írásban megjelenő emléke. S ki tudja, talán még az agárdi származású Gárdonyi Géza is kóstolhatta a cecei fűszerpaprikát!
Persze nem csupán Cece a híres egy-egy hagyományos termékéről. A szegedi paprika is sokak által ismert. Szegeden azonban elkövették azt az óriási hibát, hogy a távoli településekről is beszállított alapanyagok felhasználásával elvesztették termékeik tájjellegét. Ezt tetézte az őrleményeikbe kevert külföldről beszállított, dioxinnal fertőzött paprika keltette bizalmatlanság.
A helyben készített termékek általában könnyen eladható, jó minőségű élelmiszerek, hiszen a hírnév kötelezi a gyártót az állandó minőség garantálására. A helyben előállított élelmiszerek védelméhez és fennmaradásuknak segítéséhez szükség volna a helybeni feldolgozás, így pl. a szárító-, savanyító- és őrlőüzemek kiépítésére. A helyi foglalkoztatás, a vidéki munkanélküliség csökkentésére kiváló lehetőség volna a tájjellegű, helyben előállított élelmiszerek gyártása. Ez különösen igaz a kertészeti termékek, így például a zöldségfélék és az állati eredetű élelmiszerek; joghurtok, szalámik, stb… esetén. A helyi termékek hírnevén hogy ne eshessen csorba, fontos az eredetvédelem garantálása. Prémium kategóriás élelmiszer azonban csak akkor vásárolható alacsonyabb áron, ha a gazdák közvetlenül a fogyasztónak vagy egy közös feldolgozónak értékesítik áruikat. A kereskedelmi hálózatból ki kell zárni a felvásárlókat, hiszen ők felesleges közvetítői szerepükért súlyos árat kérnek, amellyel közvetve a gazdákat teszik tönkre és az árnövekményt a fogyasztókkal fizettetik meg a kereskedők.
Eljött a mezőgazdaság rendszerváltásának ideje! A családi gazdálkodás igenis életrevaló a mai gazdasági környezetben is, de ehhez olyan mezőgazdasági vezetésre van szükség, amely a kistermelők érdekeit védi az iparszerű gazdálkodókkal és a külföldről behozott, többségében silányabb minőségű termékekkel szemben!
 

5 komment

Címkék: magyar asztal agrár mezőgazdaság munkanélküliség vidék helyi fűszerpaprika cece kisüzem feldolgozó

A kormány még egyet rúg

2009.07.31. 20:48 Imre Laci

Betiltják a háztáji disznóvágást, halljuk a hírt. Erre persze a hírszerző rögtön rá is cáfol. Majd egy harmadik oldalt olvasva az is kiderül, hogy eddig sem szabadott volna.

A kormány 2010-től eltörli a falusi vendéglátok adókedvezményét, mellyel eddig ha éves bevételük nem érte el a 800.000 forintot, nem kellett adózniuk. Ez mostmár megszűnik, mint ahogy az őstermelők SzJA kedvezményei is.

Nagyon úgy tetszik, hogy a kormány végleg el akarja lehetetleníteni a vidéki lakosság életét. Azokon a területeken, ahol a munkalehetőség szinte egyenlő a nullával, ott csak a turizmusból, a vendéglátásból tud sok lakos megélni. A hagyományos, háztáji ételekkel, rendezvényekkel szórakoztatott vendégek forintjai jelentettek megélhetést sokezer embernek. Ez 2010-től megszűnik.

Visszaköszön a kommunizmus. Ismét énekelniük kell majd a gyerekeknek amíg apuci elvágja a disznó torkát...


 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus szabály törvény adó tiltás disznóvágás vidék őstermelő

süti beállítások módosítása