Magyar Asztal

  Annyiszor került már szóba a külföldről, többnyire Dél-Amerikából; Argentínából és Brazíliából behozott transzgénikus szója kérdése, hogy úgy döntöttem, írok pár gondolatot a témáról. Időszerű ez már azért is, mert a legtöbb hírforrás csupán azért tudósít e problémáról, mert kell a látogatottság növeléséhez a pánikkeltés, amelynek ugyan van pozitív hatása is: egyre többen érdeklődnek a biotechnológiai kérdések iránt.

Először is fontos azt tudni, hogy a BSE (Bovine spongiform encephalopathy, kergemarha-kór) betegség elterjedése fő forrásának a kérődzőkből készített hús- és csontlisztet nevezték meg, s emiatt döntött úgy az Európai Unió, hogy betiltja az állati eredetű takarmányok használatát, megelőzve ezzel a BSE terjedését, illetve annak átkerülését az emberekre. A BSE-t és annak emberi megfelelőjét, a Creutzfeldt-Jakob kórt egy prion okoz, mely ellentétben a vírusokkal, baktériumokkal és parazitákkal, nem rendelkezik nukleinsavval (DNS vagy RNS), csupán olyan fehérjék, melyek nem az általános fehérjékre jellemző szerkezetűek.

A probléma azonban az, hogy az állati eredetű takarmányokat azért alkalmazták, mert magas fehérjetartalmuknak köszönhetően igen értékes táplálóanyag-forrásnak számítanak a gazdasági állatok hizlalásakor. Hogy egyetlen példát említsek; borjlercsirkék indítótápjának (a keltetést követő napokban) 22-24% nyersfehérjét kell tartalmazniuk, s ez a szint a hizlalás végéig sem megy 13% alá. Ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű nyersfehérjét hordozzon a takarmány, olyan növényt is kell tartalmaznia, amely igen koncentráltan tartalmazza ezt az összetevőt.

Mivel a halak nem hordozzák a BSE-t okozó priont, így a halliszt etetése továbbra is engedélyezett, azonban takarmányozása esetén megjelenik a hal kellemetlen íze az állat produktumában; a tejben, húsban, stb... Használata tehát nem túl elterjedt, holott viszonylag olcsón lehet hozzájutni. A további lehetőségek, például az extrahált napraforgódara és egyéb olajipari melléktermékek gazdaságossági okok miatt esnek ki a lehetőségek listájáról. Az egyetlen bennmaradt versenyző a szója, amelynek termesztésére hazánk szélsőséges időjárása sajnos nem a legalkalmasabb. Végsősoron tehát marad az import. Tudom sovány vigasz, de nem csupán a Kárpát-medencéről mondható el, hogy nem a legjobb hely a szója termesztéshez. Egész Európa hasonló cipőben jár, így tehát a környező országok sem képesek exportra termelni, mindenki importra szorul.

Dél-Amerikában, elsősorban Brazíliában és Argentínában azon kívül, hogy tökéletes a klíma a szója termesztéséhez, még a munkaerő is olcsó és nem mellesleg óriási termőterületek állnak rendelkezésre. Nem kell szigorú vidékfejlesztési törvényeknek megfelelni, sőt, valószínűleg a fenntartható gazdálkodásról se nagyon hallottak még. Az EU pedig inkább eteti a GM szóját a népekkel ahelyett, hogy szigorú engedélyekhez kötve ismét zöld utat engedne a korábban használt takarmányoknak.

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy mennyi ideig lesz képes Magyarország transzgénikus növényektől mentes státuszát fenntartani, mivel a Európa szép lassan a GMO liberizáció felé halad, s több országban (pl. Romániában) már korábban volt köztermesztésben GM kukorica. Fontos tényező továbbá, hogy meddig lesz érdemes foggal-körömmel küzdeni az új technológia ellen? Ha majd a téma szakértői is hitelesen bizonyítják a GM élőlények ártalmatlanságát rögtön módosítani fogja az alkotmányt a kormány?

Sajnos ez a kérdéskör már rég nem a pro és kontra érvekről szól, hanem az elvekről. Az elvek pedig mint tudjuk, elég gyakran tévesek. Erről pedig rendszerint igen-igen későn győződünk meg.

Lám-lám, még a Goldenblog-díjas Mandíner is tud óriási tévedéseket leközölni! Kezdjük rögtön a címmel: Génkezeltet reggelire. A génkezelt megnevezés eleve helytelen, hogy Venetianer Pál professzort idézzem: "...azt sugallja, mintha gének oldatába mártották volna a növényt, netán ecseteléssel juttatták volna be azokat."

st.Ella ezt írja a Mandíneren megjelent cikkében: "A tudósok saját bevallásuk szerint is csak általában tudják, mit juttatnak az eljárás során a növénybe; és csak homályos elképzeléseik vannak arról, hogy az hova kerül és ott milyen folyamatokat indít el." Szintén Venetianer professzort idézném: "Természetesen a minden egyes GM fajta engedélyezési eljárásánál megkövetelt, kötelezően elvégzendő vizsgálatok is kimutatják, hogy a különböző táplálkozási szempontból lényeges sejtalkotók, illetve az esetlegesen a növényi sejtben lévő ártalmas, mérgező anyagok koncentrációja szempontjából a GM fajták és az ős nem GM fajta közötti különbség nem haladja meg az egyes hagyományosan nemesített fajták közötti különbségeket."

Az EU által engedélyezett egyetlen transzgénikus kukorica a MON810, amelybe a Bacillus thuringiensis nevű talajlakó, spóraképző baktérium génjét juttatták be. A részletekért érdemes elolvasni a Monsanto oldalán található írást.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a GMO kifejezés (mely szintén kicsit sántít) alatt ne csupán a növényeket értsék! Valóban vannak bizonyos veszélyforrásai a toxint termelő növényeknek (pl. talajlakó szervezetek biodiverzitásának csökkentése, stb...), de ezen példák kiragadásával ne keltsük annak a látszatát, hogy a géntechnológia önmagában rossz! Ne felejtsük el, hogy nagyon sok gyógyszert genetikailag módosított mikrobákkal állítanak elő! Ezeket a szereket (pl. inzulin) nap mint nap használják a Földön sok-sok millióan! Új és egyben ígéretes környezetvédelmi lehetőség lehet a fitáz enzimmel rendelkező GM sertés, mely trágyájának foszfortartalma töredéke a hagyományos, nem GM társaikénál!

Pontosan ezen okok miatt nem volt bölcs dolog az alkotmányban állást foglalni az összes transzgénikus élőlénnyel szemben. Tetszenek még emlékezni a géprombolásra?

A második és egyben óriási hiba amelyet st.Ella elkövetett, amikor ezt írta: "Szemet lehet hunyni a növények megsemmisítése felett, pótolni lehet a kiesett anyagi javakat, de a génmanipulált növények magvait egy szecskagép nem fogja felszedni."

Kedves st.Ella! Ön ért a mezőgazdasághoz? Tudja, hogy mikor érik be a kukorica? Tudja, hogy magot mikor hullajt? Bizony, a kukorica csak nyár végére, ősz elejére érik meg, s még az alacsony FAO számú, korai fajták és hibridek sem hullajtanak magot július első dekádjában. Azonban ha valami úton-módon mégis így történne, van egy remek módszer, amellyel az ember már évezredek óta küzd a gyomnövények elszóródott magjai ellen, s ez nem más, mint a talajba forgatás. Tudniillik ha túl mélyre kerül a mag, nem képes eljutni a felszínig. Valószínűleg a szóban forgó területeken továbbra is mezőgazdasági tevékenységet fognak folytatni, így a szokásos talajműveléssel az esetlegesen elszóródott és csírázásra képes magokat is eliminálni fogják.

Valóban nagy probléma, hogy külföldről behozott, többnyire transzgénikus szója kerül bizonyos élelmiszerekbe, de az még nagyobb gond, hogy a takarmányipar is rá lett kényszerítve az import szója használatára! Ennek pedig az az oka, hogy betiltották az állati eredetű takarmányok etetését az egész EU területén. Ez persze több mint valószínű, hogy óriási üzletet jelentett a szójatermesztésre alkalmas országoknak, illetve a vetőmagtermesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cégeknek.

Azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a GMO-k iránt, javaslom elolvasni a nemrégiben megjelent Magyar Fehér Könyvet, mely ingyenesen letölthető.

Javaslom mindenki számára továbbá, hogy szkeptikusan álljanak bizonyos kérdésekhez, járják körül több irányból is a kérdést, és mielőtt billentyűzetet ragadnának, nem árt, ha kis jártasságot szereznek a témában!

 Te ettél már GM élelmiszert?

December 2-án jött a hír, mely szerint a Nagy Kacsaúsztatón túl ismét valami világmegváltó fejlesztést vittek véghez. A teljes hírről minden híroldal beszámolt (persze, hiszen mindegyik az MTI-től kapja a híreket) persze kommentárt nem fűztek a dologhoz. A teljes cikk itt (is) olvasható. De mi is lehetett a célja ennek a kutatásnak? Az éhezés megszüntetése vagy ez is csak egy igen-igen jövedelmező üzlet?

"A szépség a projektben, hogy a magas fehérjetartalmú magok új élelmiszerforrást jelenthetnek a fejlődő országoknak."

- Dr. Keerti Rathore -

Dr. Keerti Rathore a kísérleti gyapotültetvénynél, Texas államban

Az index.hu-n megjelent cikk azonban nem ad információt arról, hogy milyen módszerrel érték el, hogy a magok ne tartalmazzák a gossipol nevű méreganyagot, de a növény többi része igen.

Ugyanazt a technológiát alkalmazták mint amit a HIV és rákbetegségek kutatására, az ún. RNAi módszert. A vizsgálat lényege, hogy kiderítik melyik gén kódolja a mag toxintermelését és ezt a gént "elhalkítják", kikapcsolják. A gén így nem expresszálódhat, nem lesz méreg a gyapotmagban. Tehát a módszer szintén a biotechnológián alapszik. GM gyapot jött létre. Az USA-ban persze ilyesmin egyáltalán nem kell meglepődni, hiszen a köztermesztésben lévő gyapotfajták döntő része már génmódosított.

A gyapotmag közel 22% fehérjét tartalmaz, tehát valóban igen hasznos szolgálatot tehet az emberi táplálkozásban. Amit viszont figyelembe kell venni, hogy ahova ezt az újdonsült felfedezést szánják, az nem az USA, ahol minden gabonanövényből óriási túltermelés folyik. A célország elsősorban Afrika, ahol a forró éghajlat és a kevés csapadék mellett is jól termeszthető a gyapot. A GM növények pedig nem csupán humánegészségügyi problémákat vet fel, hanem a növény nem GM ültetvényeket is megtermékenyíthet a szél útján, így kikerülhet az ember felügyelete alól.

Gondoljunk bele, mekkora üzletet jelenthet a fekete kontinens élelemmel való ellátása, hiszen a GM gyapot szabadalmi joga a texasi egyetemet illeti meg, csak ők állíthatják elő ezzel az eljárással az ehető gyapotot. Súlyos dollármilliárdokról van szó! Hogyha pedig pénz van valamiben, akkor nem elsősorban az étkeztetésen van a hangsúly... Ismét felvethetjük a kérdést: a cél szentesíti az eszközt?

"Nem sikerült egyezségre jutni az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek a GMO-t tartalmazó takarmány engedélyezésének ügyében. Az engedélyezés tárgyalásakor 13 állam szavazott mellette, három tartózkodott és 10 állam pedig ellenezte. Elsősorban a takarmányhiány miatt lenne aktuális ismételten a kérdés. Az amerikai kukoricafajták közül a MON88017, 89034 kérdésében szavaztak a svéd elnökség döntése alapján. Az EU Food Law 2009. október 23-ai számában a Mezőgazdasági Tanács döntését ismertetik."

- MÉBiH -

Gondolom mindenki sejti, hogy ezen a téren is zöld utat fognak kapni a GM növények. Ezen felül a takarmányozás sokkal nagyobb üzlet mint a humán élelmiszerek előállítása, hiszen egy-egy állat (pl. szarvasmarha) egy nap elfogyaszt min. 15-20kg kukoricaszilázst, míg egy ember átlagos kukoricafogyasztása az évi 20kg-ot meg sem közelíti.

Az Egyesült Államok számára piac kell, amit az Európai Bizottság biztosítani is fog, hiszen élhet a jogával és dönthet a vitatott kérdéstben, amennyiben az országok küldöttei nem jutnak dűlőre. Márpedig nem fognak. Érvényesül a régi elv: "Divide et impera!"

Aki szeretne kicsit tájékozódni a GM növények világában, annak ajánlom ezt az oldalt. Egy kis angol nyelvtudást igényel ugyan, de összefoglalva megtalálható az összes GM növény, feltüntetve hogy milyen gént ültettek a genomjukba.

Ezen felül az is leolvasható a listáról, hogy néhány cég forgalmazza az összes növényt... Kis idő múlva már azért fog folyni a lobbi, hogy csak GM növényeket lehessen termeszteni és akkor az egész élelmiszeripar ennek a pár cégnek a kezében lesz. Amint koncentrálódik a kínálat, az árat is ők fogják megszabni (pl.: tejfeldolgozók). Enni pedig muszáj, szóval még az irreálisan magas árat is képesek megfizetni az emberek.

Persze lehet ágálni, hogy ez is csak egy összeesküvéselmélet, de abban biztos vagyok, hogy néhány éven belül itthon is lesz már engedélyezett GM növény. Pedig nem lenne rá szükség. De a nyugati trendnek meg kell felelni. Sajnos.
 

Ezen felül baljós jel még az is, hogy a kutatóknak engedélyt kell kérniük a vállalatoktól ahhoz, hogy genetikailag módosított növényeikkel kapcsolatos vizsgálataik eredményeit publikálhassák. Tehát ha volnának is ellenérvek a GM kérdésben, a cenzúra elhallgatja azokat. (Cikk bővebben.)

Persze találni ellenlábasokat is, akik régi pin-up plakátok módosításával állítják pellengérre egy-egy GM növényért küzdő céget, így pl. a Monsanto-t.

A felirat jelentése: "Hé, nézd! A genetikailag módosított gyümölcsöm visszaharapott! A frankenkaják mókás kaják!"