Magyar Asztal

 Éljen, éljen! Változott a földügyi törvény! Az első és legfontosabb - szerintem -, hogy mostantól csak közeli hozzátartozónak, az önkormányzatnak, egyháznak vagy magának az államnak lehet ajándékozni földet. Ez azért fontos, mert eddig az ajándékozás révén ki lehetett játszani az elővásárlási rendszert, hiszen ha valaki értékesíteni kívánta a földjét, de nem annak a személynek, akinek egyébként elővásárlási joga volt, akkor egyszerűen csak elajándékozta a föld egy részét a célszemélynek, s onnantól már, mint résztulajdonos első helyre került az elővásárlási sorrendben. Ez eddig rendben, pirospont jár érte!

Azonban amikor megkaptam a törvénytervezetekről szóló irományt, melyet a Fidesz nyújtott be, szemet szúrt valami. Ez a 13.§ (3a) bekezdése, amely így szól: 

"Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés olyan földrészletre, amely

a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges."

Tetszenek emlékezni a sukorói King's City projektre, mely szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak indult? Ugye igen? Nos, ezek után már törvény menti fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) a versenyeztetés alól, hiszen ha a szervezet úgy dönt, hogy egy cég beruházása nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos, úgy mindenféle pályáztatás nélkül eladhatja a földet. Látják, kedves MSzP-s kollégák, így kell ezt csinálni! Először 53%-ból csinálni kell egy 2/3-os többséget, majd törvényt hozni annak érdekében, hogy teljesen legálisan lehessen majd mutyizni!

A minap lehetőségem nyílt ellátogatni Zala megyébe, s meggyet szedni az ottani rokonaim kertjében. Az ilyen látogatások általában családiasan telnek, ritkán merülnek fel szakmai kérdések, már csak azért is, mivel képzettség tekintetében igen heterogén a rokonság, így tehát én nem hozom fel a retard műtrágyák témáját, ők pedig nem fognak engem oktatni az esztergályos mesterség rejtelmeire.

Olykor azonban szóba kerül a növényvédelem, amihez becsülettel bevallom, nem különösebben értek, s felmerülhetnek olyan kérdések is, hogy mitől és hogyan is lesz jó pálinka a gyümölcsből, stb... Most azonban nem ilyen területről merült fel egy igen fogós kérdés, s becsülettel bevallom, nem is attól az embertől jött, akitől vártam volna. Tíz éves unokatestvérem állt elém egy, immár kimagozott meggyel és azt kérdezte tőlem, hogy miből is van a gyümölcs.

Hirtelen úgy éreztem magam, mint a rossz diák, akit a professzor legegyszerűbb kérdése is kizökkent, s hebegve-habogva próbáltam elmagyarázni a dolgot úgy, hogy egy tíz éves gyerek is megértse. Beszéltem neki arról, hogy a gyü

mölcs lényegében azokból az anyagokból lesz, amiket a fa a gyökerén keresztül a talajból felvesz, s azokat alakítja át. Persze egy igazi gyerek ilyenkor rákontrázik, és már jött is az újabb kérdés, mégpedig hogy a barack zöld része miért savanyúbb, a sárga pedig mitől édesebb? A válasz kézenfekvő; több benne a cukor. Na igen ám, de hogy kerül bele a cukor, hiszen egy fiatal gyerek számára a cukor nem egy oldatban lévő molekula, hanem az a fehér, kristályos anyag, amit a szülők a kávéba szoktak tenni.

A második hibát itt követtem el, mivel azt találtam mondani, hogy a cukor bizony a levegő szén-dioxidjából és a földből felvett vízből lesz, napsütés hatására. Elfelejtettem azt, hogy egy gyerek számára egyáltalán nem logikus, hogy hogyan tudnám összekeverni a levegővel a vizet, illetve hogy egy keverék hogyan alkot egy új anyagot. Szerencsére ez a válasz már annyira érthetetlen volt szegény fiú számára, hogy nem állt elő újabb kérdéssel.

Azt hiszem, nem olyan könnyű a tudást átadni az ifjabb generációknak. :-)

 "Kamattámogatásos hiteleket szorgalmaz a malmok és az állattenyésztők számára a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), hogy az idén megtermett búza belföldön maradhasson – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Vancsura József, az érdekképviselet elnöke. A hazai felhasználók és feldolgozók tőkehiányos helyzet miatt ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a jó minőségű termény jelentős részét a kereskedők az exportpiacokon értékesítik. A búzafelvásárlási árak az elmúlt egy hétben 20 százalékkal csökkentek az aratás előtti, 50 ezer forinton felüli tonnánkénti árvárakozásokhoz képest, de a GOSZ szerint a következő hetekben újra 50 ezer forint körül árszinten stabilizálódhatnak."

- agromonitor -

Sokan úgy vehetik észre, hogy kis hazánkban mindig mindent rossz irányból közelítenek meg, nem csupán a polgárok, de a vezetők is (sőt, még csak ők igazán!). Mert hát vegyük példának Oroszországot, ahol is 2010-ben a nyári aszály miatt betiltották a gabonák exportját. Hogy miért? Mert ezzel:

• biztosították, hogy az ország igényeinek megfelelő mennyiség maradjon az országban
• megelőzték a spekulációt

Hazánkban főleg az utóbbi a probléma, ugyanis sokan előre felvásárolták a gazdáktól a gabonát, külföldön értékesítették, majd ugyanezek a cégek hozták vissza és adták el a felvásárlási árnál jóval magasabb összegért.

Természetesen Oroszországot nem köti az EU-s szabály, mely tiltja az áruk szabad áramlásának korlátozását, így tehát hazánkban elvileg nem tiltható meg egy gazdának sem, hogy külföldre értékesítse terményét.

 

Valamilyen védelemre, protekcióra szükség lenne hazánkban is, az aggódók a kormánytól várnák a közbelépést, hiszen a profitorientált gazdák nem érdekeltek abban, hogy hazai feldolgozónak adják el terményüket.

 

 

Bár az esős időjárás miatt idén is csúszik a termények betakarítása, a hétvégére már várható lesz több megyében is a munkálatok megkezdése. Amint a gabona lekerül a földekről, elkezdődik az ár spekulációja, a piaci harc.

 

---

 

 Egészen eddig abban a hitben éltem, hogy a harmadik ország jelzővel azokat a nemzeteket illetjük, amelyek nem az Európai Közösség, (a.k.a. EU) tagjai. EU, pipa. Akkor most hol is a hiba? Csak mert a Kölnmesse GmbH csuklóból kizárta a kölni Anuga és ISM élelmiszer-ipari kiállításokról a Magyarországról érkező töméses hizlalással előállított liba- és kacsamájat.

Azon kívül, hogy hazánk nem számít harmadik országnak, még az áruk szabad áramlását is felrúgják ezen döntésükkel, ezzel pedig a Baromfi Termék Tanács is tisztában van, szóval jogosan verik az asztalt.

A többi liba- és kacsatömésben "jártas" ország, így a franciák, a belgák, a bolgárok (akik titokban a franciák) és a spanyolok is jogosan emelhetnek szót az ügyben. A kérdés csak az, hogy fognak-e? A kérdés az, hogy a magyar hatóság kiáll-e majd a magyar érdekekért és kéri fogja-e levélben a kitiltás visszavonását? Egyelőre a Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán nem látni semmi információt az üggyel kapcsolatban (mentségükre legyen szólva, hogy a francia minisztérium oldalán sincs), az utolsó bejegyzés január 17-én született, holott azóta elég sok víz lefolyt a Dunán.

Kíváncsian várom az ügy folytatását, hiszen az Anugáig még több mint 90 nap van!

 Az elmúlt hónapokban rengeteget foglalkozott a média a cukor árának hirtelen növekedésével. Természetesen azóta alábbhagyott az érdeklődés, a téma iránt, egészen máig, amikor is Kardeván Endre államtitkárunk bejelentette, hogy 2000 tonna cukrot dob a kormány a piacra, fixált áron.

A tartalékokból kibocsátott mennyiség 275 forint/kg áron lesz megvásárolható a CBA és Coop üzletekben.

Vicces ez a téma, mivel minden épeszű ember tudja, hogy hogyan is szökhetett fel a cukor ára 350 forintig. Odafenn, a bársonyszékek kényelmes világában, a magyarok szép gótikus épületében azonban nem egyértelműek a dolgok. Olyannyira nem tiszta a kép számukra, hogy májusban még vizsgáló bizottságot is felállítottak. Egy nappal ezután már arról röppent fel hír, hogy cukorgyár fog épülni Kapuváron.

Tisztelt Ház!

Tessenek már egymás (és saját!) körmükre nézni és elgondolkodni azon, hogy amíg Önök uralkodtak, szépen el lett mutyizva pár cukorgyárunk, aminek következtében most egy gyönyörű, cukorrépa termesztésére tökéletesen megfelelő ország nem képes, csupán szükségleteinek 1/3-át megtermelni! Nézzék már meg a kedvemért, hogy mely külföldi cégek voltak azok, amelyek felvásárolták a kabai, a szerencsi és a többi cukorgyárat és tessék rajtuk, valamint azokon akik a kezükre játszottak, leverni a sarcot!

Jajj, de hova is gondolok! Hiszen ha Hagyó "Nokiásdoboz" Miklós, Gyurcsány "Hazaáruló" Ferenc és még sokan mások is szabadon járkálhatnak, majd akkor pont egy hosszú évekkel ezelőtti biznisz felelősei fognak teljes vagyonelkobzás mellett a Csillagba vonulni 20-30 évre... Ébredj fel Laci!