Magyar Asztal

Igen sok hír jelenik meg manapság a sertéságazattal, annak problémáival és jövőbeni kitörési lehetőségeivel kapcsolatban. Az biztos, hogy a kormányzat részéről az elszántság megvan, a kommunikációjuk is optimista, de tényleg olyan könnyű feltámasztani a nagy múltú ágazatot, mint ahogy azt állítják? Mennyi idő kell ahhoz, hogy hazánk ismét önellátó legyen sertéshús tekintetében, és milyen fejlesztéseket kellene eszközölni ehhez?

Az első és legfontosabb, hogy belássuk: egy szektor "feltámasztásához" nem elegendő a technológiai fejlesztés, és az ágazat fehérítése. Persze, ezek nélkül nem fog működni az országos szintű fejlesztés, de mindennek az alapja a szellemi, a szakmai felkészültség. Ilyen téren pedig nem áll hazánk azon a szinten, mint a '70-es években, mikor valóban csúcsminőségű, és a legkorszerűbb módszerekkel tudtunk sertéshúst előállítani. Az akkoriban kinemesített KA-HIB és HUNGAHIB sertések mára már nem képesek versenyezni a dán és holland hibridekkel, illetve az elmúlt negyven év során bizony a technológiai fejlesztések is rendre elmaradtak.

Ha Magyarország a meglévő génállományú sertéseinkkel kívánja ellátni valamely keleti ország, vagy akár csak kis hazánk szükségletét, bizony problémák lesznek. A modern istállóba, hizlaldába bizony "modern" jószág szükségeltetik! Mert ugye az könnyen belátható, hogy ha a Kormány már oly sok milliárd forintot kíván fordítani az ágazati fejlesztésekre, akkor annak a mindenkori gazdasági körülmények között is profitot termelő módon kell működnie.

Fontos kérdés továbbá, hogy hatmillió, vagy akár még több sertés vágására, feldolgozására vannak-e megfelelő kapacitású vágóhídjaink, feldolgozó üzemeink? Ha nem, akkor kik képesek létrehozni ilyen vágóhidakat? Minden vágóhídra kellenek hatósági állatorvosok, akik ellenőrzik és igazolják a termékek minőségét, ami szintén lényeges pontja a tőkehús kereskedelemnek. Készen áll vajon a rohamosan növekvő ágazat kiszolgálására a sok egyéb mellékszereplő? (Takarmányozás, állat-egészségügyi szféra, stb.) De ami a legfontosabb, hogy a létrehozott szektor életképes legyen! Ehhez nagyon erős piacvédelem szükséges! Az Agrármarketing Centrum igen nagy sikert ért el a magyar borok esetén, a reklámtevékenységet ki kellene terjeszteni több élelmiszerre is, így például a magyar húsokra és húskészítményekre.

Figyelni kell, hogy mit hoz a jövő, a környező országok sertéságazata hogyan változik, illetve milyen piaci lehetőségek lesznek elérhetőek a jövőben. A legfontosabb: ha elkezdtük, csináljuk is végig!

Azok, akik érdeklődnek a földtörvény és napjaink birtokpolitikája iránt, kiváló lehetőség előtt állnak! November 9-én 17 órától Dr. Ángyán Józseffel, ex államtitkárral, - egyelőre még - a Fidesz frakciócsoportjában ülő országgyűlési képviselővel lesz beszélgetés a székesfehérvári Öreghegyi Közösségi Házban (Fiskális út 93.).

A rendezvény során lesz lehetőség kérdést intézni az előadóhoz!

Évek óta küzdenek a magyar és francia agrár érdekképviseletek a töméses takarmányozási módszerrel előállított termékeik piaci helyzetének stabilizálásával, illetve az elvesztett fogyasztói bizalom visszaszerzésével. Hogy mennyire voltak sikeresek az akciók, az majd néhány év elteltével lesz megmondható.

Már korábban is összefogásra, piaci érdekeink közös védelmére sarkallta a magyar és francia agrár-közigazgatást, amikor a Kölnben megrendezésre kerülő ANUGA kiállításról az állatvédő szervezetek nyomásgyakorlására hivatkozva a szervezők kitiltották a hízott liba- és kacsamájat. Akkor a francia hivatalnokok már másnap hivatalos levélben keresték meg német kollégáikat, s kérték őket a helyzet tisztázására. A franciák akkor az EU vonatkozó alapszabályára, a termékek szabad áramlására hivatkozva elérték, hogy kiállítóik megjelenhessenek a neves élelmiszeripari rendezvényen.

Itthon a Négy Mancs, osztrák gyökerekkel rendelkező szervezet kezdte ki a hizlalásos liba- és kacsamáj előállítókat, majd a nyúltenyészőket is. Az óriási botrányok után az állattartók rájöttek, hogy a legjobb védekezés, ha proaktív módon, ők maguk állnak a média nyilvánossága elé, és bemutatják, milyen körülmények között és hogyan állítják elő termékeiket. (Ezen kezdeményezések keretében készíthettem jómagam is fotókat egy libatömő telepen.) Ezt követően persze bírósági perek tucatjait zúdították a Négy Mancsra.

Ahogy azt már a bevezetőben is írtam, természetesen nem most fog véget érni a vita. A többnyire dilettáns állatvédő szervezetek, illetve a lobbiérdekek által irányított propagandák hosszú időre lekötik majd az állattartók energiáit. Ugyanakkor hasznos eredménye is lesz a folytonos támadásoknak: piaci érdekeltségük védelmére össze kell hogy fogjanak a termelők és értékesítők, mind itthon, mind pedig nemzetközi színtéren, így például a franciákkal.

A kacsa- és libatömésről még 2009 márciusában készítettem blogbejegyzést.

Megtartotta alakuló ülését a Hungarikum Bizottság, amely idén 500 millió forintból fog gazdálkodni. A VM oldalán megjelent hírből ezen túl lényegében csak annyi derült ki, hogy a bizottság feje Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lesz.

Azon kívül, hogy a hungarikumnak minősülő - nem csupán élelmiszeripari - termékekkel fog foglalkozni a bizottság, nem tudunk semmit. Mivel a tizenöt tag névsora nem érhető el sem a kormány.hu-n, sem pedig a VM oldalán, azért utána jártam a dolgoknak.

"Bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot."

- hirkozpont.magyarorszag.hu -

A parlament.hu-n az irományok között már meg is találtam Lezsák Sándor (Fidesz) és dr. Simicskó István (Fidesz) Jakab István (Fidesz) általi jelölését. Az Országgyűlés természetesen elfogadta a jelöléseket. Őket delegálja tehát az Országgyűlés. Persze az is biztos, hogy mindegyik minisztérium fideszes embert fog küldeni, így tehát előre kijelenthető, hogy létre jött egy szervezet, amelyből pár, amúgy sem éhező politikus további fizetéshez juthat. (A parlamenti bizottsági tagságért ha emlékezetem nem csal, 113.000 forint jár. Havonta.)

A hungarikumokról Fazekas Sándor azt mondta, hogy lényegében bármi lehet az, csak meg kell feleljen annak a követelménynek, hogy igazán a magyarokra legyen jellemző. Nos, úgy vélem ez a bizottság létrehozás és haverokkal való megtöltés igazán jellemző ránk. Ilyen formán tehát a Hungarikum Bizottság tényleg egy hungarikum.

Turi-Kovács Béla módosító indítványt nyújtott be az országgyűlésnek a földtörvény-tervezettel kapcsolatban. Javaslatának lényege, hogy csak az a helyben lakó ember juthasson földhöz, aki legalább alapfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Ezzel persze nem adott hozzá semmit a jelenlegi tervezethez.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által előkészített földtörvény-tervezet 5. § (1) 12. pontja külön rögzíti, hogy ki számít földművesnek:

"a) a Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, ezüstkalászos gazda, aranykalászos gazda képesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági termelő-, illetve a mező-, erdőgazdasági termelő- és az azokat kiegészítő tevékenységet..."

Látható tehát, hogy a törvény korábban nyilvánosságra hozott szövegében is szerepelt a Turi-Kovács által felvetett kitétel, tehát nem értem, mi célja van módosító indítványának? A figyelmesek azt is észrevehették, hogy a törvény szövegébe már a tagállami, vagyis az Európai Unió állampolgárai is földművesként szerepelnek. Ez azért  is igen fontos, mert egyesek úgy gondolhatják, hogy csak a Magyarországon elvégzett középfokú mezőgazdasági végzettséget fogadják majd el a hivatalok, holott az EU egyik fontos ismérve, hogy a tagállamok kölcsönösen elfogadják egymás akkreditált képzéseit.

Látható tehát, hogy a földtörvény kritériuma, mely szerint csak a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők tulajdonolhatnak termőföldet, korántsem fogja visszatartani a külhoni vásárlókat, gazdákat.