Magyar Asztal

Évek óta küzdenek a magyar és francia agrár érdekképviseletek a töméses takarmányozási módszerrel előállított termékeik piaci helyzetének stabilizálásával, illetve az elvesztett fogyasztói bizalom visszaszerzésével. Hogy mennyire voltak sikeresek az akciók, az majd néhány év elteltével lesz megmondható.

Már korábban is összefogásra, piaci érdekeink közös védelmére sarkallta a magyar és francia agrár-közigazgatást, amikor a Kölnben megrendezésre kerülő ANUGA kiállításról az állatvédő szervezetek nyomásgyakorlására hivatkozva a szervezők kitiltották a hízott liba- és kacsamájat. Akkor a francia hivatalnokok már másnap hivatalos levélben keresték meg német kollégáikat, s kérték őket a helyzet tisztázására. A franciák akkor az EU vonatkozó alapszabályára, a termékek szabad áramlására hivatkozva elérték, hogy kiállítóik megjelenhessenek a neves élelmiszeripari rendezvényen.

Itthon a Négy Mancs, osztrák gyökerekkel rendelkező szervezet kezdte ki a hizlalásos liba- és kacsamáj előállítókat, majd a nyúltenyészőket is. Az óriási botrányok után az állattartók rájöttek, hogy a legjobb védekezés, ha proaktív módon, ők maguk állnak a média nyilvánossága elé, és bemutatják, milyen körülmények között és hogyan állítják elő termékeiket. (Ezen kezdeményezések keretében készíthettem jómagam is fotókat egy libatömő telepen.) Ezt követően persze bírósági perek tucatjait zúdították a Négy Mancsra.

Ahogy azt már a bevezetőben is írtam, természetesen nem most fog véget érni a vita. A többnyire dilettáns állatvédő szervezetek, illetve a lobbiérdekek által irányított propagandák hosszú időre lekötik majd az állattartók energiáit. Ugyanakkor hasznos eredménye is lesz a folytonos támadásoknak: piaci érdekeltségük védelmére össze kell hogy fogjanak a termelők és értékesítők, mind itthon, mind pedig nemzetközi színtéren, így például a franciákkal.

A kacsa- és libatömésről még 2009 márciusában készítettem blogbejegyzést.

"Az agrártárca és vezetője, Gráf József is támogatja a kezdeményezésünket, és így közösen fogjuk beperelni a Négy Mancs állatvédő szervezetet hitelrontásért - mondta a Napi érdeklődésére Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Amint arról korábban beszámoltunk, a terméktanács kormányzati segítséget kért a libatermelőket ért újabb támadást követően (Napi, 2009. november 5.). Bárány szerint a Magyarországon indítandó eljárás alapját az állatvédő szervezet osztrák képviselőjének múlt heti nyilatkozata adja, amelyben a forgalomba kerülő hízott libák húsát betegnek nevezte, amelyben állítólag antibiotikumot is talált egy állítólagos vizsgálat. Ez a kijelentés már nemcsak a termelőket érinti, de a teljes magyar élelmiszer-biztonsági hatósági munka hitelességét, megbízhatóságát is megkérdőjelezi."

- Napi Gazdaság -

Kormányzati segítséget kértek? Hiszem a kormány feje taszított megannyi termelőt az éhalál szélére! Több gazdát is kisemmizett és így öngyilkosságba kergette őket! Egy ilyen ember által vezetett brigantitól várnak érdembeli munkát és segítséget? Nem véletlenül terjedt el a Libajnai gúnynév...

Sajnos a nyugati ember talán még befolyásolhatóbb mint kis hazánk lakói, tehát elég volt kijelenteni, hogy a libamáj előállítása iszonyatos állatkínzás, a liba húsa egészségtelen, és aki ilyesmit fogyaszt az a pokol tüzében fog elégni. Ezzel máris olyan kárt okoztak Magyarország baromfihús exportjának, amit ha nem is lehetetlen, de több éves, nehéz munka árán lehet csupán helyrehozni. Persze lehetne követelni, hogy a Négy Mancs mutasson fel bárminemű független szervezet által kiállított szakvéleményt arról, hogy a magyar baromfihús egészségtelen, de ez már a közvélemény szemében erőtlen csapkodásnak tűnne. Az elvesztett hírnevet a legnehezebb visszaszerezni.

Még ha meg is nyerné a Baromi Terméktanács a pert, a nyugati emberek már elvesztették a magyar húsipari termékekbe vetett bizalmukat. A gépezet tehát működik, a francia lobbi pedig besöpörheti a jutalmat. Immáron legyőzték a magyarokat, jöhet a tetemre hívás.