Magyar Asztal

Igen sok hír jelenik meg manapság a sertéságazattal, annak problémáival és jövőbeni kitörési lehetőségeivel kapcsolatban. Az biztos, hogy a kormányzat részéről az elszántság megvan, a kommunikációjuk is optimista, de tényleg olyan könnyű feltámasztani a nagy múltú ágazatot, mint ahogy azt állítják? Mennyi idő kell ahhoz, hogy hazánk ismét önellátó legyen sertéshús tekintetében, és milyen fejlesztéseket kellene eszközölni ehhez?

Az első és legfontosabb, hogy belássuk: egy szektor "feltámasztásához" nem elegendő a technológiai fejlesztés, és az ágazat fehérítése. Persze, ezek nélkül nem fog működni az országos szintű fejlesztés, de mindennek az alapja a szellemi, a szakmai felkészültség. Ilyen téren pedig nem áll hazánk azon a szinten, mint a '70-es években, mikor valóban csúcsminőségű, és a legkorszerűbb módszerekkel tudtunk sertéshúst előállítani. Az akkoriban kinemesített KA-HIB és HUNGAHIB sertések mára már nem képesek versenyezni a dán és holland hibridekkel, illetve az elmúlt negyven év során bizony a technológiai fejlesztések is rendre elmaradtak.

Ha Magyarország a meglévő génállományú sertéseinkkel kívánja ellátni valamely keleti ország, vagy akár csak kis hazánk szükségletét, bizony problémák lesznek. A modern istállóba, hizlaldába bizony "modern" jószág szükségeltetik! Mert ugye az könnyen belátható, hogy ha a Kormány már oly sok milliárd forintot kíván fordítani az ágazati fejlesztésekre, akkor annak a mindenkori gazdasági körülmények között is profitot termelő módon kell működnie.

Fontos kérdés továbbá, hogy hatmillió, vagy akár még több sertés vágására, feldolgozására vannak-e megfelelő kapacitású vágóhídjaink, feldolgozó üzemeink? Ha nem, akkor kik képesek létrehozni ilyen vágóhidakat? Minden vágóhídra kellenek hatósági állatorvosok, akik ellenőrzik és igazolják a termékek minőségét, ami szintén lényeges pontja a tőkehús kereskedelemnek. Készen áll vajon a rohamosan növekvő ágazat kiszolgálására a sok egyéb mellékszereplő? (Takarmányozás, állat-egészségügyi szféra, stb.) De ami a legfontosabb, hogy a létrehozott szektor életképes legyen! Ehhez nagyon erős piacvédelem szükséges! Az Agrármarketing Centrum igen nagy sikert ért el a magyar borok esetén, a reklámtevékenységet ki kellene terjeszteni több élelmiszerre is, így például a magyar húsokra és húskészítményekre.

Figyelni kell, hogy mit hoz a jövő, a környező országok sertéságazata hogyan változik, illetve milyen piaci lehetőségek lesznek elérhetőek a jövőben. A legfontosabb: ha elkezdtük, csináljuk is végig!

"A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása."

- EUM 26. cikk -

A termőföld pedig ugye a legjobb tőke és egyben a legjobb áru is, hiszen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, a kereslet pedig állandóan nagy rá. Az pedig nem titok, hogy a Lisszaboni szerződés 2011-es hatálybalépését követően az Európai Unió bármely állampolgára szabadon vásárolhat a tagállamok területén termőföldet.

Nem elég az, hogy hála az EU-nak, immáron vámmentesen hordhatják be hazánkba a nyugati államok a náluk már eladhatatlan, ócska minőségű élelmiszereket (pl) mostmár az ország legnagyobb kincsét is áruba kívánják bocsájtani!

Hogy mi is fog következni ha megtörténik a külföldi tőke általi földfelvásárlás? A magyar a saját hazájában napszámosként fog minimálbérért robotolni és idegen ember aratja le azt, amiért évszázadokon keresztül a magyarok harcoltak. Ez nem a nacionalizmusról szól. Ez a rideg valóság! A magyar földön megtermelt jó minőségű elsődleges élelmiszer szépen kivándorol majd Nyugat-Európába ahol az emberek sokkal többet hajlandóak (és tudnak) fizetni az elsőosztályú árukért. Ide pedig majd jön a dioxinos spanyol paprika, ír sertéshús. Eddig jók voltunk Európa szemétlerakójának, ezután már a földünket is elveszik.

"A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés." 

- EUM 34. cikk -

Itt van kérem a(z egyik) kutya elásva! Szabadon, korlátok nélkül behozható lesz minden szemét! De ha ez nem elég, akkor íme a következő lépcső:

"A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés."

- EUM 35. cikk -

Tehát ha éppenséggel valamelyik külföldi cég megvásárol Magyarországon 10.000 hektár földet, akkor annak összes learatott termését kiviheti az országból. (A Lisszaboni szerződés megszűnteti az eddigi cégek általi földvásárlási tilalmat valamint a személyenkénti 300 hektáros limitet.)

Ez az egész nem az emberek jólétéről szól, hanem egy bizonyos csoport profitistenítéséről. Valóban szolgák leszünk a saját hazánkban ha a Lisszaboni szerződés életbe lép! Ezt az országot már éppen elegen sarcolták meg! Rabolt minket tatár, adóztattak török defterdárok, igába hajtottuk fejünket az osztrákok előtt majd térdre borultunk az orosz medve előtt. És most? Most valóban egész Európa ránktaposhat?

"Akár egymilliárd forint kárt is okozhattak azok a csalók, akik gyümölcsöt és zöldséget árusító spanyol, holland, belga, francia és olasz cégeket károsítottak meg az elmúlt években, közölte a rendőrség hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Több fiktív cég nevében rendelt meg primőr árut egy magyar banda, majd a leszállított árut egyszerűen nem fizették ki.

Több fiktív cég nevében rendelt meg primőr árut egy magyar banda, majd a leszállított árut egyszerűen nem fizettek ki, mondta Nagy Ágnes őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa. Csalás miatt a rendőrség 12 ember gyanúsított meg, ebből kilencen előzetes letartóztatásban vannak, egy ember pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. Az ügynek eddig körülbelül 80 sértettje van, a kár 710 millió forint, de ez - a sértettek számának várható emelkedése miatt - akár az egymilliárd forintot is elérheti - közölte.

Az eljárás zöldségekkel és gyümölcsökkel kereskedő holland cégekkel kapcsolatban álló hitelbiztosító feljelentése nyomán indult 2004-ben. Később egy másik cégcsoport is tett feljelentést a rendőrségen amiatt, hogy több magyar gazdasági társaság nagy értékben vásárolt spanyol, francia, olasz és belga cégektől zöldséget és gyümölcsöt, valamint ruhaneműt, ám az árut hiába szállították le, az ellenértéket nem fizették ki a magyar cégek." - agraroldal.hu -

Igen, ezzel lehet bizony jó hírét kelteni az országnak! Egyik szemem sír, a másik nevet, elvégre egy bizonyos szempontból örülhetnénk is, mivel ezek után valószínűleg tízszer is meggondolja egy cég, hogy gyümölcsöt vagy zöldséget akarjon-e eladni Magyarországon. Másfelől viszont ezek a kis stiklik járatják le hazánkat a külföldiek szemében. Nem csupán az idelátogató túristák vihetik a rossz tapasztalatokat hazájukba. Ezek az esetek sokkal nagyobb horderejűek, a média hamar lecsap rájuk, így aztán sokkal több ember fülébe jut el a híre a csalásnak. Aztán lassan kialakul az országról a valódi imázs...