Magyar Asztal

A kezembe akadt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) hírlevele.Nem fogok pálcát törni a szervezet felett, csupán rá szeretnék mutatni valamire, ami felett a MOSZ-t bírálók nem mehetnek el szó nélkül. Ez pedig nem más, mint hogy a MOSZ valóban és hathatósan kiáll a tagsága érdekei mellett. Valóban képviseli őket.

A többség számára ismert tény, hogy a MOSZ elsősorban a nagy, több ezer hektáron gazdálkodók érdekeit képviseli, az agrárpolitikai köznyelvben többnyire úgy említik őket, hogy a "szocik gazdaszövetkezete". Ha már ilyen szemszögből nézzük, akár úgy is lehetne fogalmazni napjainkban, hogy a MOSZ a szocik MAGOSZ-a. Persze némi átfedés bizonyosan van, hiszen pl. Csányi Sándor mind a szocialista kormányok, mind pedig a jelenlegi garnitúra ténykedése alatt igen jól járt, máskülönben nem lenne a Csányi-birodalom alapja kb. 40.000 hektár termőföld. (Ekkora földterületre 66.000 forintos hektáronként támogatással számolva cirka 2 milliárd 640 millió forint támogatás jut évente!) Csányinak pedig még maga Orbán is adott át közpénzből támogatott szarvasmarha telepet.

A lényeg, hogy a kezem ügyébe akadt hírlevélben egy az egyben kiállnak a nagy részvénytársaságok érdekei mellett, s emiatt nem is fogják támogatni a Fidesz termőföldforgalmat szabályozni célzó törvényjavaslatát. "A szaktárca tudomásul vette, hogy a földtörvény tervezetet a MOSZ testületei, illetve a tagszervezetei nem támogatják."

Legalább tudjuk, hogy hogy kell hozzájuk viszonyulni. :-)

XiVi. évf. 8. 2013.ápr. 18..pdf

Turi-Kovács Béla módosító indítványt nyújtott be az országgyűlésnek a földtörvény-tervezettel kapcsolatban. Javaslatának lényege, hogy csak az a helyben lakó ember juthasson földhöz, aki legalább alapfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Ezzel persze nem adott hozzá semmit a jelenlegi tervezethez.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által előkészített földtörvény-tervezet 5. § (1) 12. pontja külön rögzíti, hogy ki számít földművesnek:

"a) a Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, ezüstkalászos gazda, aranykalászos gazda képesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági termelő-, illetve a mező-, erdőgazdasági termelő- és az azokat kiegészítő tevékenységet..."

Látható tehát, hogy a törvény korábban nyilvánosságra hozott szövegében is szerepelt a Turi-Kovács által felvetett kitétel, tehát nem értem, mi célja van módosító indítványának? A figyelmesek azt is észrevehették, hogy a törvény szövegébe már a tagállami, vagyis az Európai Unió állampolgárai is földművesként szerepelnek. Ez azért  is igen fontos, mert egyesek úgy gondolhatják, hogy csak a Magyarországon elvégzett középfokú mezőgazdasági végzettséget fogadják majd el a hivatalok, holott az EU egyik fontos ismérve, hogy a tagállamok kölcsönösen elfogadják egymás akkreditált képzéseit.

Látható tehát, hogy a földtörvény kritériuma, mely szerint csak a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők tulajdonolhatnak termőföldet, korántsem fogja visszatartani a külhoni vásárlókat, gazdákat.

Február 17. óta kering a hír, miszerint az agrár tárca tető alá akar hozni egy javaslatot, mely a magyar termékek arányát kívánja növelni az üzletekben. Sőt! Gráf József mezőgazdasági miniszter tovább ment és kijelentette; ha nem lesz eredményes a törekvés, törvényi úton kívánja szabályozni a magyar áruk előtérbe helyezését.

Egy ún. etikai kódex fogja leírni azon pontokat, melynek az üzleteknek meg kell felelni. Ilyen például a kereskedők által a beszállítók felé állított különböző díjak; a polc-díj és a marketing hozzájárulási-díj eltüntetése, mérséklése, a magyar termékek az alsóbb polcokról felkerüljenek a szemmagasságban lévőkre stb...

A termékelőállítókat köteleznék a származás pontos és jól látható helyen való megjelölésére az élelmiszer csomagolásán. Ez lenne valószínűleg az egyik legfontosabb lépés, hiszen jelenleg úgy kell levadászni a magyar betűket: az összetétel leírását és a gyártás helyét. Továbbá létfontosságú lenne, hogy a külföldi alapanyagokból hazánkban előállított élelmiszer ne kaphasa meg a Magyar Termék jelölést.

Mi is jár annak, aki az etikai kódex ellen vét? Hát, ha cinikusak akarnánk lenni azt mondanánk, hogy egy ejnye-bejnye lenne a szankció, hiszen még a politikusok is csak annyit tudnak a kihágók ellen tenni, hogy nyilvánosságra hozzák az üzlet nevét és bojkottra szólítanák fel a népet.

Kívánom, hogy nagyobb sikerrel járjanak el a bojkott terén mint az a rengteg ember, aki már próbálkozott vele és teszi mind a mai napig.