Magyar Asztal

A tegnapi napon részt vettem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett állatjóléti felelős képzésen. A munkahelyemen kértek meg rá, hogy legyek én a szóban forgó felelőse a telepnek. Az előadás közben pedig egy furcsaságra lettem figyelmes.

Éppen a víziszárnyasok témaköréhez értünk, ami ugye gócpontja az állatvédelmi kérdéseknek, "hála" a Négy Mancs nevű üzletorientált, ál állatvédő szervezetnek, akik anno erőteljesen kikezdték a liba- és kacsatömő telepeket, gazdaságokat. A botránykeltés után készítettem pár fényképet egy ilyen tevékenységet folytató üzemben, s meg is jelentettem őket az oldalon. A bejegyzés persze máig megtalálható. A szóban forgó poszt utolsó fényképe szerepelt az előadó által kivetített prezentációban, persze úgy, hogy a vízjelet alulról levágták. Ez így, hogy még energiát is fektettek a dologba, már elég kemény plágiumnak minősül.

Persze pert azért nem fogok indítani, de egy hivataltól kicsit többet várna el a plebsz. Például senki nem halt volna bele abba, ha felkerül a kép alá a blog címe, forrásként megjelölve. Persze az én májam még tömés nélkül is hízott, hogy a hivatalos szervek is tőlem szerzik a képeket. :-)

A blogon elhelyezett fényképeket egyébként a Google az első oldalon dobja ki, ha a libatömés szóra keresünk, tehát valószínűleg egy egyszerű kereséssel intézték el az illusztrációt.

Sajnos az előadás anyaga nem lesz nyilvános, így "bizonyítékom" nincs az esetre. Mindazonáltal csak nem hazudnék ekkorát, nem? :-)

Évek óta küzdenek a magyar és francia agrár érdekképviseletek a töméses takarmányozási módszerrel előállított termékeik piaci helyzetének stabilizálásával, illetve az elvesztett fogyasztói bizalom visszaszerzésével. Hogy mennyire voltak sikeresek az akciók, az majd néhány év elteltével lesz megmondható.

Már korábban is összefogásra, piaci érdekeink közös védelmére sarkallta a magyar és francia agrár-közigazgatást, amikor a Kölnben megrendezésre kerülő ANUGA kiállításról az állatvédő szervezetek nyomásgyakorlására hivatkozva a szervezők kitiltották a hízott liba- és kacsamájat. Akkor a francia hivatalnokok már másnap hivatalos levélben keresték meg német kollégáikat, s kérték őket a helyzet tisztázására. A franciák akkor az EU vonatkozó alapszabályára, a termékek szabad áramlására hivatkozva elérték, hogy kiállítóik megjelenhessenek a neves élelmiszeripari rendezvényen.

Itthon a Négy Mancs, osztrák gyökerekkel rendelkező szervezet kezdte ki a hizlalásos liba- és kacsamáj előállítókat, majd a nyúltenyészőket is. Az óriási botrányok után az állattartók rájöttek, hogy a legjobb védekezés, ha proaktív módon, ők maguk állnak a média nyilvánossága elé, és bemutatják, milyen körülmények között és hogyan állítják elő termékeiket. (Ezen kezdeményezések keretében készíthettem jómagam is fotókat egy libatömő telepen.) Ezt követően persze bírósági perek tucatjait zúdították a Négy Mancsra.

Ahogy azt már a bevezetőben is írtam, természetesen nem most fog véget érni a vita. A többnyire dilettáns állatvédő szervezetek, illetve a lobbiérdekek által irányított propagandák hosszú időre lekötik majd az állattartók energiáit. Ugyanakkor hasznos eredménye is lesz a folytonos támadásoknak: piaci érdekeltségük védelmére össze kell hogy fogjanak a termelők és értékesítők, mind itthon, mind pedig nemzetközi színtéren, így például a franciákkal.

A kacsa- és libatömésről még 2009 márciusában készítettem blogbejegyzést.

"Az erős tartalékokkal rendelkező libatartók tudnak talpon maradni, mert jelenleg a vesztségük darabonként 300-500 forint; így a jövő év vízválasztó lesz az ágazatban  - mondta Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke, aki a Komlósi Lúd Kft. ügyvezetője is.

A szakember azt nyilatkozta, hogy a hárommilliós húsliba-állomány a felére csökkenhet. A belföldi piacon ugyan folyamatosan emelkedik a liba felvásárlási ára, de a termelők döntően exportra dolgoznak, a kivitel pedig 2008-ban 20 százalékkal esett vissza."

- MTI -

November 11. a népi hagyományok szerint a libafogyasztás napja, hiszen Szent Márton a lúdak óljába bújt el, hogy ne kelljen püspöki kinevezését elfogadnia. A jószágok azonban gágogásukkal elárulták a pap rejtekhelyét, így ő lett Tours püske.

Sajnos mára már nagyon kevesen ismerik ezt a szép legendát, a katonáról, ki köpenyét egy koldusnak adta, majd végül egyházi pályára állt, s a püspökségig vitte. Valódi páli fordulat. Ilyen éles váltások manapság már nem léteznek. Az igazat megvallva mára már a legtöbb ember nem is fogyaszt lúdhúst, hiszen azt a májhoz hasonlóan kuriózumnak tekintik. Az árát tekintve azonban egy kis matekozás után rájöhet az ember, hogy egyáltalán nem olyan luxuscikk mint ahogy azt hisszük.

Két McDonald's-os ebéd árából már egy elég komoly libapecsenyét lehetne sütni. Annyi különbséggel persze, hogy az utóbbival jól is lakik az ember és még egészségesebb is.

Nem akarok a globalizáció ellen ágálni minden postban, de igenis káros, hogy manapság egy gyerek hamarabb eszik pizzát, gyrost vagy kínai ételt mint mondjuk libát vagy vadhúst, holott kis hazánk mindkettőről híres. Ez igenis a globalizáció átka, hiszen a nemzetközi cégek, mint amilyenek a gyorséttermek is sokkal nagyobb tőkével olyan marketinget folytatnak, amely mellett labdába se rúghat egy magyar termelő.

Emlékszem mikor kisiskolásként sok osztálytársam kritizálta az iskolai menzát, hogy ott miért nem lehet hamburgert kapni a pörkölt helyett. Nem tudom, hogy most milyen az iskolai étkeztetés színvonala, de nem szeretném megélni, hogy már ott is pizzát és hamburgert adjanak a tápláló és változatos magyar konyha helyett.

Hamarosan ott fogunk majd tartani, hogy sehol a világon nem lesznek hagyományos helyi ízek és ételek. A rétes és a pogácsa helyett lehet majd kapni McNuggets-et, a mákos gubát pedig végképp el lehet felejteni! Bodzaszörp helyett pedig lehet majd inni a szénsavas üdítőket.

"Bojkott után akciók szomorítják a magyar libatenyésztőket - írja a Népszabadság szerdai számában.

A szárnyastartók üzletén sokat rontott a közelmúltban a Négy Mancs állatvédő alapítvány kampánya a magyar víziszárnyastartás hagyományosnak számító töméses és tolltépő módszerei ellen.
Úgy tűnt, hogy az idei szezonra már visszavonulót fújnak az állatvédők. A tenyésztőknek azonban nincs okuk a megkönnyebbülésre. Az idén nem a bojkottal, az árakkal gyűlik meg a magyar szállítók baja, pedig korábbi terveik szerint októbertől karácsonyig 3,2-3,3 millió libát és nagyjából ugyanennyi kacsát szállítanának egészben és feldolgozva döntően a német ajkú Európába.
Szabó Miklós, a debreceni székhelyű Tranzitker Zrt. vezérigazgatója elmondta: a tavalyi árak felét, harmadát, 1,8-2 eurót fizetik a német kereskedők a magyar szárnyas egy kilójáért. Sok magyar és lengyel liba maradt a német kereskedők fagyasztójában, amitől az idén szabadulni szeretnének a forgalmazók. Így kevesebbet és kevesebbért tudnak a magyarok szállítani.
Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója az elmúlt évek legrosszabb szezonjára készül. A csökkenő németországi árak és kereslet miatt a szentesi cég menekülési útként új piacokat keresett Csehországban, Szlovéniában, Angliában, Olaszországban és Oroszországban."

- MTI -

Sajnos a Márton napi hírek negatívak. Azon, hogy jövőre más hangvételű bejegyzés szülessen, nekünk kell dolgoznunk. Egyenként külön-külön és így együtt.

"Az agrártárca és vezetője, Gráf József is támogatja a kezdeményezésünket, és így közösen fogjuk beperelni a Négy Mancs állatvédő szervezetet hitelrontásért - mondta a Napi érdeklődésére Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Amint arról korábban beszámoltunk, a terméktanács kormányzati segítséget kért a libatermelőket ért újabb támadást követően (Napi, 2009. november 5.). Bárány szerint a Magyarországon indítandó eljárás alapját az állatvédő szervezet osztrák képviselőjének múlt heti nyilatkozata adja, amelyben a forgalomba kerülő hízott libák húsát betegnek nevezte, amelyben állítólag antibiotikumot is talált egy állítólagos vizsgálat. Ez a kijelentés már nemcsak a termelőket érinti, de a teljes magyar élelmiszer-biztonsági hatósági munka hitelességét, megbízhatóságát is megkérdőjelezi."

- Napi Gazdaság -

Kormányzati segítséget kértek? Hiszem a kormány feje taszított megannyi termelőt az éhalál szélére! Több gazdát is kisemmizett és így öngyilkosságba kergette őket! Egy ilyen ember által vezetett brigantitól várnak érdembeli munkát és segítséget? Nem véletlenül terjedt el a Libajnai gúnynév...

Sajnos a nyugati ember talán még befolyásolhatóbb mint kis hazánk lakói, tehát elég volt kijelenteni, hogy a libamáj előállítása iszonyatos állatkínzás, a liba húsa egészségtelen, és aki ilyesmit fogyaszt az a pokol tüzében fog elégni. Ezzel máris olyan kárt okoztak Magyarország baromfihús exportjának, amit ha nem is lehetetlen, de több éves, nehéz munka árán lehet csupán helyrehozni. Persze lehetne követelni, hogy a Négy Mancs mutasson fel bárminemű független szervezet által kiállított szakvéleményt arról, hogy a magyar baromfihús egészségtelen, de ez már a közvélemény szemében erőtlen csapkodásnak tűnne. Az elvesztett hírnevet a legnehezebb visszaszerezni.

Még ha meg is nyerné a Baromi Terméktanács a pert, a nyugati emberek már elvesztették a magyar húsipari termékekbe vetett bizalmukat. A gépezet tehát működik, a francia lobbi pedig besöpörheti a jutalmat. Immáron legyőzték a magyarokat, jöhet a tetemre hívás.