Magyar Asztal

Évek óta küzdenek a magyar és francia agrár érdekképviseletek a töméses takarmányozási módszerrel előállított termékeik piaci helyzetének stabilizálásával, illetve az elvesztett fogyasztói bizalom visszaszerzésével. Hogy mennyire voltak sikeresek az akciók, az majd néhány év elteltével lesz megmondható.

Már korábban is összefogásra, piaci érdekeink közös védelmére sarkallta a magyar és francia agrár-közigazgatást, amikor a Kölnben megrendezésre kerülő ANUGA kiállításról az állatvédő szervezetek nyomásgyakorlására hivatkozva a szervezők kitiltották a hízott liba- és kacsamájat. Akkor a francia hivatalnokok már másnap hivatalos levélben keresték meg német kollégáikat, s kérték őket a helyzet tisztázására. A franciák akkor az EU vonatkozó alapszabályára, a termékek szabad áramlására hivatkozva elérték, hogy kiállítóik megjelenhessenek a neves élelmiszeripari rendezvényen.

Itthon a Négy Mancs, osztrák gyökerekkel rendelkező szervezet kezdte ki a hizlalásos liba- és kacsamáj előállítókat, majd a nyúltenyészőket is. Az óriási botrányok után az állattartók rájöttek, hogy a legjobb védekezés, ha proaktív módon, ők maguk állnak a média nyilvánossága elé, és bemutatják, milyen körülmények között és hogyan állítják elő termékeiket. (Ezen kezdeményezések keretében készíthettem jómagam is fotókat egy libatömő telepen.) Ezt követően persze bírósági perek tucatjait zúdították a Négy Mancsra.

Ahogy azt már a bevezetőben is írtam, természetesen nem most fog véget érni a vita. A többnyire dilettáns állatvédő szervezetek, illetve a lobbiérdekek által irányított propagandák hosszú időre lekötik majd az állattartók energiáit. Ugyanakkor hasznos eredménye is lesz a folytonos támadásoknak: piaci érdekeltségük védelmére össze kell hogy fogjanak a termelők és értékesítők, mind itthon, mind pedig nemzetközi színtéren, így például a franciákkal.

A kacsa- és libatömésről még 2009 márciusában készítettem blogbejegyzést.

 Bevallom személyesen is "érintett" vagyok a témában, mivel volt alkalmam vizsgázni Ángyán professzornál az egyetemen, de úgy gondolom mégis tudok elfogultság nélkül írni a témáról.

Lemondott Ángyán József államtitkár. A laikusok számára ez csupán egy súlytalan hír, de azok, akik kicsit is jártasak az agrárpolitikában, tudják, hogy Orbán Viktor éppen most vesztette el egyik pajzsát. Ángyán professzor (csak azért se fogom államtitkár úrnak írni!) volt az, aki a szoci érában vezette a tárgyalásokat a gazdák részéről és közvetített köztük, valamint a kormány között a tüntetések alkalmával. Szakértelmével és a tüntetések során a gazdák körében szerzett elismertségével a Fidesz szépen be is húzta a sok-sok százaléknyi szavazót az ő segítségével. A választásoknak azonban vége, a választási törvény módosítva, ezzel elkerülhető a 2014-es bukás, tehát nem is okozhat olyan nagy problémát, ha a kormány módosít agrár-arculatán (is).

Fotó: Magyar Hírlap

A hírrel kapcsolatban igen érdekes, hogy szinte az összes, akár jobb, akár baloldali hírportál és sajtótermék viszonylag hitelesen írta meg a lemondás hátterében húzódó okokat. A Magyar Hírlapban is olvasható (bár csak második okként lett megemlítve), hogy az Ángyán József által képviselt kisgazdasági rendszer helyett a szaktárca vezetése inkább a részvénytársaságok érdekét kívánja majd a jövőben szem előtt tartani.

Amikor meghallottam, hogy Ángyán József tényleg beadta lemondását (korábban voltak híresztelések, hogy már többször is be kívánta nyújtani, de rendre lebeszélték róla) eszembe jutott egy ominózus Mezőgazdasági bizottsági ülés a Képviselői Irodaházban, amikor is Vancsura József meghívott vendégként vett részt az ülésen. Miközben éppen a Gabonatermesztők Országos Szövetségét ajnározta (amelynek ő az elnöke), említést tett arról, hogy a szövetség 1,2 millió hektárt integrál és körülbelül 1300-1400 gazdálkodót fog össze. Egy roppant bonyolult matematikai műveletsorozatot követően ki is derült, hogy az átlagos birtokméret az ő esetükben 800-900 hektárra esik. Nem hiszem, hogy ez lenne az "Ángyáni-ideál".

Ángyán prof. lemondása intő jel az emberek számára és mutatja, hogy a Fideszen belül is igen erős érdekellentétek vannak, illetve hogy működik az egyes érdekcsoportok lobbija. A nagyoké persze erősebb.

Azzal, hogy Ángyán elhagyta a kormány kötelékét, az általa bevitt szavazatokat viszi majd magával. Fontos kérdés, hogy melyik ellenzéki párt fogja tudni majd az így leszakadókat bevonzani.

Summa summarum: egyik szemem sír, mivel Ángyán József volt az egyetlen igazán jó szakember a kormány gárdájában, másik szemem viszont nevet, hiszen ő legalább nem adta fel elveit az államtitkári pozícióért.

"Nem sikerült egyezségre jutni az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek a GMO-t tartalmazó takarmány engedélyezésének ügyében. Az engedélyezés tárgyalásakor 13 állam szavazott mellette, három tartózkodott és 10 állam pedig ellenezte. Elsősorban a takarmányhiány miatt lenne aktuális ismételten a kérdés. Az amerikai kukoricafajták közül a MON88017, 89034 kérdésében szavaztak a svéd elnökség döntése alapján. Az EU Food Law 2009. október 23-ai számában a Mezőgazdasági Tanács döntését ismertetik."

- MÉBiH -

Gondolom mindenki sejti, hogy ezen a téren is zöld utat fognak kapni a GM növények. Ezen felül a takarmányozás sokkal nagyobb üzlet mint a humán élelmiszerek előállítása, hiszen egy-egy állat (pl. szarvasmarha) egy nap elfogyaszt min. 15-20kg kukoricaszilázst, míg egy ember átlagos kukoricafogyasztása az évi 20kg-ot meg sem közelíti.

Az Egyesült Államok számára piac kell, amit az Európai Bizottság biztosítani is fog, hiszen élhet a jogával és dönthet a vitatott kérdéstben, amennyiben az országok küldöttei nem jutnak dűlőre. Márpedig nem fognak. Érvényesül a régi elv: "Divide et impera!"

Aki szeretne kicsit tájékozódni a GM növények világában, annak ajánlom ezt az oldalt. Egy kis angol nyelvtudást igényel ugyan, de összefoglalva megtalálható az összes GM növény, feltüntetve hogy milyen gént ültettek a genomjukba.

Ezen felül az is leolvasható a listáról, hogy néhány cég forgalmazza az összes növényt... Kis idő múlva már azért fog folyni a lobbi, hogy csak GM növényeket lehessen termeszteni és akkor az egész élelmiszeripar ennek a pár cégnek a kezében lesz. Amint koncentrálódik a kínálat, az árat is ők fogják megszabni (pl.: tejfeldolgozók). Enni pedig muszáj, szóval még az irreálisan magas árat is képesek megfizetni az emberek.

Persze lehet ágálni, hogy ez is csak egy összeesküvéselmélet, de abban biztos vagyok, hogy néhány éven belül itthon is lesz már engedélyezett GM növény. Pedig nem lenne rá szükség. De a nyugati trendnek meg kell felelni. Sajnos.
 

Ezen felül baljós jel még az is, hogy a kutatóknak engedélyt kell kérniük a vállalatoktól ahhoz, hogy genetikailag módosított növényeikkel kapcsolatos vizsgálataik eredményeit publikálhassák. Tehát ha volnának is ellenérvek a GM kérdésben, a cenzúra elhallgatja azokat. (Cikk bővebben.)

Persze találni ellenlábasokat is, akik régi pin-up plakátok módosításával állítják pellengérre egy-egy GM növényért küzdő céget, így pl. a Monsanto-t.

A felirat jelentése: "Hé, nézd! A genetikailag módosított gyümölcsöm visszaharapott! A frankenkaják mókás kaják!"