Magyar Asztal

Egyik kedves olvasóm írt hozzászólást majd e-mailt az egyik korábbi blogbejegyzésemet követően, s kérésemre küldött képeket saját jákob fajtájú birkáiról. Ezúton szeretném megköszönni az egészen friss képeket és a kapcsolatfelvételt!

"Két évvel ezelőtt kezdtek el olyan biológiai folyamatokat vizsgálni, amelyek révén a marhák hatékonyabban tudnák hasznosítani a takarmányt. A szarvasmarha-genom egyes részeinek a testtömeg-gyarapodásban játszott szerepéről már vannak korábbi kutatási eredmények. A csoport most ezen eredmények alapján vizsgálta a sejteknek energiát biztosító alapvegyületetet, az ATP-t. Mint kiderült, egyes állatok gyorsabban tudnak ATP-t szintetizálni, mint mások, ami elősegíti a takarmánnyal bevitt energia hatékonyabb hasznosítását, vagyis kevesebb táplálékkal is jobban híznak.

Kerley és munkatársai takarmányozási és mérési rendszere naponta rögzíti az egyes marhák takarmányfelvételét és testsúlyát. Amikor adott állat belép a karámba vagy az etetőhelyére, a számítógép rögzíti a marha érkezésének és távozásának idejét, és hogy mennyit evett. Itatáskor a marhák egy mérleg lapjára állnak, ami az állatok súlyát méri.

Mint kiderült, ha egy tenyésztő a leghatékonyabbnak bizonyuló marháknak csak az első egyharmadát választja ki továbbtenyésztésre, a takarmányszükséglet 20 százalékkal csökkenthető."

- mmgonline -

Amivel ez az amerikai professzor, Monty Kerley foglalkozik, az egyáltalán nem úttörő az állatnemesítés terén. Évszázadok óta folyik szelekció a takarmányértékesítésre. Sőt, napjainkban leginkább erre a genetikai tulajdonságra igyekeznek odafigyelni a tenyésztők a szelekció során. Minél kevesebb takarmányból állít elő 1kg testtömeget az állat, annál gazdaságosabban hizlalható. Hogy a mai köznyelvből merítsek; ebben van a biznisz.

Ami azonban a dolognak a hátulütője, az az, hogy ha az állomány legjavát választjuk ki továbbtenyésztésre, a bennük rejlő genetikai hibák felszínre kerülhetnek. Ez a beltenyésztés hátránya. Ennek kiküszöbölésére több, genetikailag távoli csoporton kell végezni a szelekciót és mielőtt a beltenyésztettségi leromlás jelentkezne, keresztezésekkel kell frissíteni az állományok génkészletét.

Ami ennek a bejegyzésnek pedig az apropója, az nem más, mint a régi mondás (versidézet); "Vigyázó szemetek Párisra vessétek!". Mert ugye hazánkban nyugati szél fúj, tehát ami ott bekövetkezik, az kis idő múlva nálunk is jelentkezni fog.

A szélsőséges időjárás, a biodízelként felhasznált gabonanövények sokmillió tonnája, az öntözés hiánya és sok egyéb körülmény egyértelműen a takarmányok drágulását vetíti elő hazánkban is. Ennek pedig biztos következménye lesz az állati eredetű élelmiszerek árnövekedése is.

Persze az 1-1 kilogramm takarmányon való megtakarítás igazán annak számít, aki nem 10-20 állatot tart, mint általában egy családi vállalkozó, hanem aki iparszerűen hizlal. Utóbbi jellemző igazán az Egyesült Államokra. Elrettentés képpen teszek is be egy képet egy USA-beli óriás hizlalótelepről. Döntse el mindenki, hogy mennyire tetszetős a táj.

November 11. a népi hagyományok szerint a libafogyasztás napja, hiszen Szent Márton a lúdak óljába bújt el, hogy ne kelljen püspöki kinevezését elfogadnia. A jószágok azonban gágogásukkal elárulták a pap rejtekhelyét, így ő lett Tours püske.

Sajnos mára már nagyon kevesen ismerik ezt a szép legendát, a katonáról, ki köpenyét egy koldusnak adta, majd végül egyházi pályára állt, s a püspökségig vitte. Valódi páli fordulat. Ilyen éles váltások manapság már nem léteznek. Az igazat megvallva mára már a legtöbb ember nem is fogyaszt lúdhúst, hiszen azt a májhoz hasonlóan kuriózumnak tekintik. Az árát tekintve azonban egy kis matekozás után rájöhet az ember, hogy egyáltalán nem olyan luxuscikk mint ahogy azt hisszük.

Két McDonald's-os ebéd árából már egy elég komoly libapecsenyét lehetne sütni. Annyi különbséggel persze, hogy az utóbbival jól is lakik az ember és még egészségesebb is.

Nem akarok a globalizáció ellen ágálni minden postban, de igenis káros, hogy manapság egy gyerek hamarabb eszik pizzát, gyrost vagy kínai ételt mint mondjuk libát vagy vadhúst, holott kis hazánk mindkettőről híres. Ez igenis a globalizáció átka, hiszen a nemzetközi cégek, mint amilyenek a gyorséttermek is sokkal nagyobb tőkével olyan marketinget folytatnak, amely mellett labdába se rúghat egy magyar termelő.

Emlékszem mikor kisiskolásként sok osztálytársam kritizálta az iskolai menzát, hogy ott miért nem lehet hamburgert kapni a pörkölt helyett. Nem tudom, hogy most milyen az iskolai étkeztetés színvonala, de nem szeretném megélni, hogy már ott is pizzát és hamburgert adjanak a tápláló és változatos magyar konyha helyett.

Hamarosan ott fogunk majd tartani, hogy sehol a világon nem lesznek hagyományos helyi ízek és ételek. A rétes és a pogácsa helyett lehet majd kapni McNuggets-et, a mákos gubát pedig végképp el lehet felejteni! Bodzaszörp helyett pedig lehet majd inni a szénsavas üdítőket.

"Bojkott után akciók szomorítják a magyar libatenyésztőket - írja a Népszabadság szerdai számában.

A szárnyastartók üzletén sokat rontott a közelmúltban a Négy Mancs állatvédő alapítvány kampánya a magyar víziszárnyastartás hagyományosnak számító töméses és tolltépő módszerei ellen.
Úgy tűnt, hogy az idei szezonra már visszavonulót fújnak az állatvédők. A tenyésztőknek azonban nincs okuk a megkönnyebbülésre. Az idén nem a bojkottal, az árakkal gyűlik meg a magyar szállítók baja, pedig korábbi terveik szerint októbertől karácsonyig 3,2-3,3 millió libát és nagyjából ugyanennyi kacsát szállítanának egészben és feldolgozva döntően a német ajkú Európába.
Szabó Miklós, a debreceni székhelyű Tranzitker Zrt. vezérigazgatója elmondta: a tavalyi árak felét, harmadát, 1,8-2 eurót fizetik a német kereskedők a magyar szárnyas egy kilójáért. Sok magyar és lengyel liba maradt a német kereskedők fagyasztójában, amitől az idén szabadulni szeretnének a forgalmazók. Így kevesebbet és kevesebbért tudnak a magyarok szállítani.
Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója az elmúlt évek legrosszabb szezonjára készül. A csökkenő németországi árak és kereslet miatt a szentesi cég menekülési útként új piacokat keresett Csehországban, Szlovéniában, Angliában, Olaszországban és Oroszországban."

- MTI -

Sajnos a Márton napi hírek negatívak. Azon, hogy jövőre más hangvételű bejegyzés szülessen, nekünk kell dolgoznunk. Egyenként külön-külön és így együtt.

"Az agrártárca és vezetője, Gráf József is támogatja a kezdeményezésünket, és így közösen fogjuk beperelni a Négy Mancs állatvédő szervezetet hitelrontásért - mondta a Napi érdeklődésére Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Amint arról korábban beszámoltunk, a terméktanács kormányzati segítséget kért a libatermelőket ért újabb támadást követően (Napi, 2009. november 5.). Bárány szerint a Magyarországon indítandó eljárás alapját az állatvédő szervezet osztrák képviselőjének múlt heti nyilatkozata adja, amelyben a forgalomba kerülő hízott libák húsát betegnek nevezte, amelyben állítólag antibiotikumot is talált egy állítólagos vizsgálat. Ez a kijelentés már nemcsak a termelőket érinti, de a teljes magyar élelmiszer-biztonsági hatósági munka hitelességét, megbízhatóságát is megkérdőjelezi."

- Napi Gazdaság -

Kormányzati segítséget kértek? Hiszem a kormány feje taszított megannyi termelőt az éhalál szélére! Több gazdát is kisemmizett és így öngyilkosságba kergette őket! Egy ilyen ember által vezetett brigantitól várnak érdembeli munkát és segítséget? Nem véletlenül terjedt el a Libajnai gúnynév...

Sajnos a nyugati ember talán még befolyásolhatóbb mint kis hazánk lakói, tehát elég volt kijelenteni, hogy a libamáj előállítása iszonyatos állatkínzás, a liba húsa egészségtelen, és aki ilyesmit fogyaszt az a pokol tüzében fog elégni. Ezzel máris olyan kárt okoztak Magyarország baromfihús exportjának, amit ha nem is lehetetlen, de több éves, nehéz munka árán lehet csupán helyrehozni. Persze lehetne követelni, hogy a Négy Mancs mutasson fel bárminemű független szervezet által kiállított szakvéleményt arról, hogy a magyar baromfihús egészségtelen, de ez már a közvélemény szemében erőtlen csapkodásnak tűnne. Az elvesztett hírnevet a legnehezebb visszaszerezni.

Még ha meg is nyerné a Baromi Terméktanács a pert, a nyugati emberek már elvesztették a magyar húsipari termékekbe vetett bizalmukat. A gépezet tehát működik, a francia lobbi pedig besöpörheti a jutalmat. Immáron legyőzték a magyarokat, jöhet a tetemre hívás.