Magyar Asztal

Jelenleg a füst nem más, mint egy íz a húskészítmények esetén. Pedig eredetileg nem az ízesítés volt a füstölés célja, csak ez mára már szinte teljesen feledésbe merült. Akik hajdanán füstöltek húst, azok tudhatják, hogy miért is volt rá szükség. A füstölés célja nem volt más, mint a tartósítás.

Az elégetett fa füstjének szaga távoltartotta a legyeket és egyéb kártevőket a húsoktól míg azok a padláson várakoztak egy rúdra felakasztva. Az otthon elfogyasztott füstölt húsok után pedig az új tartósítási technológiák megjelenésével afféle ízbeli hiány lépett fel, hiszen a szintetikus tartósítószerek jó esetben semmilyen ízanyagot nem hordoznak.

Ezt a hiányérzetet persze hamar felismerték a gyártók, hiszen a magyar amolyan nosztalgikus nemzet. Szeretünk a régi, jól megszokott mederben csordogálni és ez a konyhánk ízvilágára is érvényes. Ki kellett hát találni, hogy mivel lehetne pótolni a füstöléskor keletkezett ízt.

Mert az ugye teljesen egyértelmű, hogy az ipari mennyiségben előállított szárazárut nem lehet a hagyományos módon füstölni. Egyrészt mert pár év alatt elfogyna Magyarország fakészlete, másrészt mert a végtermék árát csak nagyon kevesen lennének képesek megfizetni. Nagy tétel esetén maradt tehát az aroma. Ha már ló nincs, szamár is megteszi nemde?

Éppen ezért is szerepel nagyon sok terméken az, hogy füstölt ízű, nem pedig az, hogy füstölt. Ugyanaz a helyzet, mint a gyümölcsízű joghurtoknál.

Aztán jött ismét a spanyol viasz, a nú dzsenerésön és rájöttek páran, hogy néda, a valódi sütölt termékeket is keresik páran. Drága meg minden, de ha nem gyártják ezertonnaszám akkor még kuriózumként jó áron el is lehet adni. Sokan pedig, akik szeretnek inkább minőségi terméket vásárolni lemondanak a mindennapi húsevésről és csak ritkábban vásárolnak pl. kolbászt, de akkor csakis az elit szektorból.

Aki pedig igazán a valódi füstölés és a füst íz rabja, de a panelban nem tud füstölőt összedobni, az be is szerezhet egy házi füstölőgépet. Persze ez csak az elhivatott polgároknak javallott, hiszen nagy is és drága is egy ilyen gép. Aki pedig a minimálbérből tengődik az nyeljen egy nagyot és egye csak a füstaromás ételeket. Vagy egyen ritkán, de akkor jót. A választás a fogyasztóé.

A Kárpátcipóról írt pozitív hangvételű bejegyzés után itt az ideje annak, hogy ismét "panaszra hajoljon gyászos énekem". Mert bár szidom ezerrel a külföldi termékeket, amelyek sok esetben egészségtelenek és van olyan is, amelyik csak szimplán mindenféle hulladékból lett összekotyvasztva, de azért ilyen téren a magyarok is tudnak alkotni!

Itt van kapásból a Szabolcsi ital, ami nem tej, csupán olyan csomagolásban van! Mindezt azért, hogy a nem odafigyelő ember, aki hozzászokott a zacskóstej fogyasztásához, egy óvatlan pillanatban mindennapi rutinját kiélve egy hanyag mozdulattal bevásárlókosarának mélyére ejtse e löttyöt. Máris át lett verve az ember. Íme a közkedvelt, hétköznapi élelmiszerére hasonlító csomagolás előnye! Jelen esetben tényleg elmondható, hogy szemből hátbaszúrják az embert.

Mindez persze legális, hiszen nincs a termékre ráírva sehova hogy tej, reklamációt tehát senkitől nem fogadnak el.

Ez a lötty amúgy 51% tejből és 49% édes savóból áll. Persze a savó nem egészségtelen, nem is az ellen ágálok. Ami tényleg kiborít az az, hogy 139 forintért egy liter löttyöt eladni ilyen aljas csomagolási trükkel több mint felháborító! Minősíthetetlen... Éljen hát a kereskedelem és a marketing!

Mindenki tudja, hogy az USA lobbija bármilyen szervezetet és bárkit kikezd. Olyan ez mint mikor a kromofág ráborul a politúrra. A harc hosszas, kemény, és a csata eleve el van rendelve.

Így van ez természetesen a milliárdos befektetésekkel is. Mert ugye az egész EU lényege, hogy valamilyen módon védje az európai nemzetek érdekeit és piacát. Utóbbin van a hangsúly! Minden harc a piacért folyik! Már mi is csak azért kerültünk be az EU-ba, hogy a nyugati államok valahova el tudják passzolni a sok $z@rt amit legyártanak. Romániáról és Bulgáriáról nem is beszélve!

Na már most vannak ugye a GM növények. Az EU eddig moratórium alatt tartotta a génmódosított haszonnövényeket, de a mai tárgyaláson ismét nem tudtak megegyezni a tagországok agrárminiszterei. A végeredmény pedig így mi lett? Hát persze, hogy az EU rábólintott a GMO-ra. Csak azt nem értem, miért éppen az a logikus, hogy ha nincs döntés, akkor zöld utat kap a Monsato és a Pioneer (mindkét cég amcsi)?

Ez az egész arról szól, hogy az európai államok, amelyek még GM mentesek, kapják az északi országoktól a gabona-megrendeléseket, így a kukoricát is többek között tőlünk viszik. Ergo óriási piactól esett el az USA amikor szabadon elterjedhetett náluk a GM kukorica (többek között).

Mi tehát a teendő? Tönkre kell tenni az EU-s kínálatot. A legkönnyebb ezt úgy, ha ott is elterjed a GMO gabona és így máris övék a skandináv piac, hiszen közelebbről és olcsóbban tudják majd szállítani az ócska, ellenanyaggal teli növényeket.

"Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei hétfőn arról, hogy engedélyezzék-e három, génkezelt kukoricaféleség piacra dobását az EU-ban - erősítette meg a találkozót követően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Emiatt az uniós szabályok értelmében az Európai Bizottságra marad a döntés, hogy kiadja-e az engedélyt az amerikai Monsanto és Pioneer cég három termékének forgalmazására.
Mariann Fischer Boel agrárbiztos pedig a luxembourgi miniszteri ülést megelőző nyilatkozatában már jelezte, hogy a miniszterek döntésképtelensége esetén a bizottság jóváhagyja majd a növények forgalmazását, mint ahogyan azt eddig is tette a legtöbb esetben."

- MTI -

Lássuk be, terjedőben van a nacionalista érzelemre alapozó marketing. Persze jelen esetben nem a kitaposott, pejoratív értelemben vett nacionalizmusról van szó! Hiszen annyi hazaszeretet kell(ene) mindenkibe, mint amennyi mondjuk a Soproni reklámjában van. Ezt még azok sem vitathatják, akik amúgy előszerettel szeretnek dobálózni a fasiszta és náci szavakkal.

No de térjünk a lényegre!

Egyesek szóvá tették, hogy mindig mindent csak leszólok, hát akkor most szakítok a hagyományokkal, ugyanis a minap vásárolt Kárpátcipóban kellemeset csalódtam.

Bevallom eleinte tartottam tőle, hogy valami ócska terméket akarnak rásózni a vásárlókra kihasználva azok hazafias gondolkodását, de nem így lett. Kezdjük az elején!

A cipót egy Coop áruházban elhelyezett reklámplakáton pillantottam meg (marketing ugyebár...) és ott ősi magyar receptre és hasonlókra hivatkoztak. Gondoltam egyszer élünk... Az egy kilogrammos cipó ára 339 forint volt. Én éppen egy pénteken sütött példányt fogtam ki, ami aggodalommal töltött el a frissességét illetően. Azonban amikor kézbe vettem még mindig ropogós és puha volt. Gyorsan nejlonzacsiba csomagoltam és hazaspuriztam vele mint cigány roma a házimozival.

Gyors fotózás meg az egyéb sallangok, aztán elő a kést és végre megnézhettem mit rejt az egyébként szerintem gusztusos, barnára sült külső.

A kenyér állaga hétköznapinak mondható, szivacsos. Szerencsére az öklömnyi lyukaktól (amik valljuk be sajnos egyre gyakoribbak manapság) mentes*. A szeletelés egyébként nem okozott gondot. Egy hétköznapi kenyérvágó késsel megerőltetés nélkül tudtam belőle vágni egy szeletet, ami pl. a Tesco kemencés kenyerérről nem igazán mondható el.

Az összetevők tekintetében kicsit kettősek az érzelmeim, ugyanis tartalmaz búza- és rozslisztet is. Minek?! No mindegy... Készítettem egy képet az összetevőkről is a hitelesség kedvéért.

 Mindent összegezve a cipó meglehetősen drága (vagy én vagyok az alsóbb társadalmi rétegben?) de az ízét és a minőségét tekintve megéri az árát. Az M.A. skálán 10 pontból kap 9-et. Szerintem.

*A képen látható nagyobbacska gázbuboréknyom nem nagyobb egy tízforintos érménél, tehát jogosan írtam, hogy nem jellemző a tésztájára a hézagosság.

"Több száz millió eurós rendkívüli támogatásról dönthetnek a nehézségekkel küzdő tejágazat számára az európai uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei hétfői luxembourgi találkozójukon - szivárogtatták ki uniós diplomaták Brüsszelben.

A miniszterek tanácskozásain immár hónapok óta kiemelt téma a tejszektor, ahol a gazdákat megélhetési válság fenyegeti az alacsonyan stagnáló felvásárlási árak miatt."

- MTI -

Ismét az a jellegzetes eset áll fenn, hogy egy nem működő rendszerbe pumpálja az EU a pénzt. Ahelyett, hogy az irreálisan alacsony tejár ellen tennének valamit, inkább több száz millió eurót ölnének bele különböző "segélycsomagokba". Ahelyett, hogy rálépnének azok lábára, akik az alacsony árból húzzák a hasznot!

Jelen esetben sem a fogyasztó, sem pedig a termelő nem könyvelhet el pozitív eredményt. Előbbi a 100 forintos literenkénti ár mellett is 200 forintért vette a boltban a tejet és most is. A termelő pedig a két évvel ezelőtti bevétel felét se nagyon könyvelheti el az idén.

A több száz millió euró pedig majd szépen megcsappan amint átfolyik az FVM kezén. Ezek után míg a kifizetésekre sor nem kerül addig valamelyik bank vígan forgatja a segélyként átutalt EU-s pénzt, ezért is kap persze valaki némi "jutalmat". Mivel ez már csak így megy itt Magyarországon.

Pár év múlva pedig majd megint jön egy pénzvisszafizetési felszólítás, mint ahogy az szeptember 29-én már egyszer megtörtént.