Magyar Asztal

Korábban már írtam a Danone néhány színvonalon aluli termékéről, így például a Nap mint nap nevű eperízű fermentált készítményről, vagy a kekszízű Görög krémjoghurtról, a "Narancs álomról" és persze nem maradhat ki a sorból a "Mézes csoda" sem. Most úgy látszik a Danone ismét előállt valami fantasztikus termékkel, ami túllőtt bizonyos célon.

A (számomra) új termék pedig nem más, mint az almásrétes-, illetve az aranygaluska-ízű Könnyű és Finom termékcsaládba tartozó joghurtok. Amikor megláttam a terméket, az jutott eszembe, hogy vajon ezek után mi lesz a következő lépcsőfok? A mákosgubás, vagy a kürtőskalács-izű joghurt? Miért van szükség olyan ízekkel kombinálni a joghurtot, amelyek önmagukban is különálló, s nemkülönben igen ízletes ételek?

Már akkor is az asztalra csaptam, amikor kutatók megpróbáltak citromos ízű dinnyét előállítani, hiszen ha citrom ízt akarok érezni, akkor értelemszerűen valamilyen citromtartalmú ételt vagy italt fogok készíteni. Ha pedig dinnyét eszek, akkor azt azért teszem, mert szeretem a dinnye izét. Tehát ha a nagymamám almásrétesének ízére vágyok, felkeresem a nagyit vidéken, megkérem, hogy süssön nekem almásrétest és cserébe felásom neki a kertet (amit rétes nélkül is megcsinálnék, de hát a barter az barter).

A legtöbb ember úgy éli életét, hogy a natúr joghurt ízét nem is ismeri, mivel a piacot ma már elsősorban a gyümölccsel (vagy aromával) ízesített típusok uralják. A hajsza pedig, hogy újabb és újabb ízeket állítsanak "hadrendbe" úgy vélem kissé elfajult és rossz irányba halad. Ki-ki tegye le a maga voksát egy-egy íz mellett, de én úgy gondolom, hogy ha egy bizonyos étel ízére vágyakozok, azt az ételt fogom elkészíteni/megvásárolni, nem pedig a hozzá hasonló ízű terméket.

Igen, megint Danone. Igen, megint valami ökölcsapás az agynak. Azonban ez a termék már krémjoghurt, tehát joghurtkultúrát is tartalmaz. Ami viszont leverte a biztosítékot, az az összetevőknél a "kekszízű készítmény", ami az ízét adja. Bash... Olyan nagyon drága volna valódi kekszet tenni bele?!

Jelenleg a füst nem más, mint egy íz a húskészítmények esetén. Pedig eredetileg nem az ízesítés volt a füstölés célja, csak ez mára már szinte teljesen feledésbe merült. Akik hajdanán füstöltek húst, azok tudhatják, hogy miért is volt rá szükség. A füstölés célja nem volt más, mint a tartósítás.

Az elégetett fa füstjének szaga távoltartotta a legyeket és egyéb kártevőket a húsoktól míg azok a padláson várakoztak egy rúdra felakasztva. Az otthon elfogyasztott füstölt húsok után pedig az új tartósítási technológiák megjelenésével afféle ízbeli hiány lépett fel, hiszen a szintetikus tartósítószerek jó esetben semmilyen ízanyagot nem hordoznak.

Ezt a hiányérzetet persze hamar felismerték a gyártók, hiszen a magyar amolyan nosztalgikus nemzet. Szeretünk a régi, jól megszokott mederben csordogálni és ez a konyhánk ízvilágára is érvényes. Ki kellett hát találni, hogy mivel lehetne pótolni a füstöléskor keletkezett ízt.

Mert az ugye teljesen egyértelmű, hogy az ipari mennyiségben előállított szárazárut nem lehet a hagyományos módon füstölni. Egyrészt mert pár év alatt elfogyna Magyarország fakészlete, másrészt mert a végtermék árát csak nagyon kevesen lennének képesek megfizetni. Nagy tétel esetén maradt tehát az aroma. Ha már ló nincs, szamár is megteszi nemde?

Éppen ezért is szerepel nagyon sok terméken az, hogy füstölt ízű, nem pedig az, hogy füstölt. Ugyanaz a helyzet, mint a gyümölcsízű joghurtoknál.

Aztán jött ismét a spanyol viasz, a nú dzsenerésön és rájöttek páran, hogy néda, a valódi sütölt termékeket is keresik páran. Drága meg minden, de ha nem gyártják ezertonnaszám akkor még kuriózumként jó áron el is lehet adni. Sokan pedig, akik szeretnek inkább minőségi terméket vásárolni lemondanak a mindennapi húsevésről és csak ritkábban vásárolnak pl. kolbászt, de akkor csakis az elit szektorból.

Aki pedig igazán a valódi füstölés és a füst íz rabja, de a panelban nem tud füstölőt összedobni, az be is szerezhet egy házi füstölőgépet. Persze ez csak az elhivatott polgároknak javallott, hiszen nagy is és drága is egy ilyen gép. Aki pedig a minimálbérből tengődik az nyeljen egy nagyot és egye csak a füstaromás ételeket. Vagy egyen ritkán, de akkor jót. A választás a fogyasztóé.