Magyar Asztal

Miért szokás kecskebakot tartani a juhnyájban?

Várom az ötleteket!

Lássuk be, terjedőben van a nacionalista érzelemre alapozó marketing. Persze jelen esetben nem a kitaposott, pejoratív értelemben vett nacionalizmusról van szó! Hiszen annyi hazaszeretet kell(ene) mindenkibe, mint amennyi mondjuk a Soproni reklámjában van. Ezt még azok sem vitathatják, akik amúgy előszerettel szeretnek dobálózni a fasiszta és náci szavakkal.

No de térjünk a lényegre!

Egyesek szóvá tették, hogy mindig mindent csak leszólok, hát akkor most szakítok a hagyományokkal, ugyanis a minap vásárolt Kárpátcipóban kellemeset csalódtam.

Bevallom eleinte tartottam tőle, hogy valami ócska terméket akarnak rásózni a vásárlókra kihasználva azok hazafias gondolkodását, de nem így lett. Kezdjük az elején!

A cipót egy Coop áruházban elhelyezett reklámplakáton pillantottam meg (marketing ugyebár...) és ott ősi magyar receptre és hasonlókra hivatkoztak. Gondoltam egyszer élünk... Az egy kilogrammos cipó ára 339 forint volt. Én éppen egy pénteken sütött példányt fogtam ki, ami aggodalommal töltött el a frissességét illetően. Azonban amikor kézbe vettem még mindig ropogós és puha volt. Gyorsan nejlonzacsiba csomagoltam és hazaspuriztam vele mint cigány roma a házimozival.

Gyors fotózás meg az egyéb sallangok, aztán elő a kést és végre megnézhettem mit rejt az egyébként szerintem gusztusos, barnára sült külső.

A kenyér állaga hétköznapinak mondható, szivacsos. Szerencsére az öklömnyi lyukaktól (amik valljuk be sajnos egyre gyakoribbak manapság) mentes*. A szeletelés egyébként nem okozott gondot. Egy hétköznapi kenyérvágó késsel megerőltetés nélkül tudtam belőle vágni egy szeletet, ami pl. a Tesco kemencés kenyerérről nem igazán mondható el.

Az összetevők tekintetében kicsit kettősek az érzelmeim, ugyanis tartalmaz búza- és rozslisztet is. Minek?! No mindegy... Készítettem egy képet az összetevőkről is a hitelesség kedvéért.

 Mindent összegezve a cipó meglehetősen drága (vagy én vagyok az alsóbb társadalmi rétegben?) de az ízét és a minőségét tekintve megéri az árát. Az M.A. skálán 10 pontból kap 9-et. Szerintem.

*A képen látható nagyobbacska gázbuboréknyom nem nagyobb egy tízforintos érménél, tehát jogosan írtam, hogy nem jellemző a tésztájára a hézagosság.

Anno a Spektrum televízión ment egy műsor, melyben egy nagyvárosi férfi vidékre költözött és saját maga igyekezett előállítani a számára szükséges élelmiszereket: zöldséget, húst, gyümölcsöt. A sorozat évadjai több különböző címen jelentek meg hazánkban (Kapa, Kasza, Fakanál, River Cottage meséi...) s egyik epizódjában egy igen érdekes kérdésre kereste a választ Hugh, a műsorvezető: melyik csirke az egészségesebb? Az intenzíven nevelt, vagy a háztáji? Gondolom a válasz már most megfogalmazódott mindenkiben, így néhány apróságra előre is felhívnám a figyelmet: a különböző technológia mellett alkalmazott nevelési időt és az állategészségügyi rizikót mindenképpen mérlegelni szükséges. Az alábbi videó igen tanulságos, ugyanakkor szakmai szempontból megkérdőjelezhető is. (A videó angol nyelvű!)

Minden esetre - bár nem vagyok a brojlerhizlalás ellensége - valóban a háztáji a gusztusosabb...