Magyar Asztal

Robbant a bomba nem is olyan rég, amikor kiderült, hogy az V. kerület is nyert - nem is kis összeget - a tanyafejlesztésre szánt pénzekből. Azóta jött néhány mondvacsinált magyarázat a kerület alpolgármesterétől, hogy miért is kaphat olyan forrásból a főváros (!), amelyet direkt a világ végén található, sok esetben az elektromos áramot is nélkülöző tanyák élhetőbbé tételére szántak. Sokan, sokféle magyarázatot találtak a rejtélyre. Íme, itt az én magyarázatom. Rövid leszek és velős.

Chladek Tibor egy tanyasi áruk boltja előtt (Forrás: chladektibor.fidesz.hu)

Néhány éve meghívást kaptam egy, a Fidelitas által szervezett mezőgazdasági kerekasztal beszélgetésre. A rendezvény főszervezője Chladek Tibor volt*. Bár Tibor világ életében Budapesten élt, és szakirányú végzettséggel sem rendelkezik, mégis jó ideje az agrár vonalon igyekszik mozogni, ahogy az saját weblapjáról is kiderül. (Róla állítják, hogy trafikot nyert, illetve a helyi önkormányzati burgonyaosztást is ő vezényelte (forrás: Lőrinci Magazin blog ).

Chladek Tibor - ugyan nem az V., hanem a XVIII. kerületben - működtet a Magyar Tanyákon Élők Egyesületével közösen tanyasi áruk boltját. Egyébként a komondorbarát Balogh József ex-fideszes országgyűlési képviselő padavanja volt az MTÉE-ben, mint szóvivő, illetve a Fidelitas Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Kabinetjének vezetője is.

No, kérem szépen ez a történet remekül leírja, hogy miért tart ott Magyarország, ahol most van. Azért, mert olyan ember képvisel egy egyébként egyre szűkülő társadalmi réteget, aki semmilyen szálon nem kötődik az általa felkarolt témához, s mert teljes mértékben nélkülözi a szakmai hozzáértést és tősgyökeres panelhuszárként biztosan nem fog hiteles képet festeni mezőgazdasági kérdésekben.

Hogy miért szán a budapesti önkormányzat pénzt a tanyafejlesztésre? Mert a fideszes filozófia szerint a nemzet megmentése a saját holdudvar felemelése folytán valósulhat meg. Kíváncsi vagyok, hogy az 5. kerületben kik működtetnek (vagy fognak működtetni) ilyen boltot, hogy gyorsan negyed milliárd forintot talicskáztak bele a helyi városatyák? Közben persze érdemes azt is megfigyelni, hogy efféle módszerekkel hogyan is edződik, tanítódik ki a Fidesz következő generációja.

Óriási költségeket ró az idei aflatoxin botrány az állattenyésztésre, hiszen időről időre be kell vizsgáltatni az etetett takarmányt és persze az állati terméket, így például a tejet is. A költség egy részére igényelhető lesz a de minimis, azaz alacsony összegű támogatás, olvasható a 33/2013-as VM rendeletben.

A támogatást nem csak maguk a gazdálkodók, hanem a tejfeldolgozók is igényelhetik. Lényegében a takarmány és állati termék bevizsgálását célzó laboratóriumi költség, a szennyezett tétel megsemmisítése és az emiatt bekövetkezett kár enyhítésére igényelhetik. Természetesen nem a teljes összeg kerül visszatérítésre (éppen ezért de minimis), hanem a nettó ár fele. A Vidékfejlesztési Minisztérium összesen 250 millió forintot különít el a támogatásra.

Persze most gyorsan elkezdhetik csapkodni az asztalt azok, akik amúgy is csak annyit látnak a mezőgazdaságban, hogy időről időre talicskázza az EU és a magyar állam is a méregdrága gépekbe és a telepfejlesztésbe a pénzt. De gondoljunk csak bele, hogy mekkora hirtelen extra költséget jelent például egy tejtermelő tehenészet számára havi 4-5 tejminta kivizsgálása (6000-7000 forint mintánként) és persze ezen felül a takarmányoké, plusz a preventív jelleggel etetett toxinkötő adalékok megvásárlása. Ha ezeket a költségeket érvényesíteni tudná a gazdaság a tej árában, akkor a fogyasztók nagyot néznének, mikor az eddig 180 Ft-ért vásárolt tej literje 230 lenne egyik napról a másikra.

A rendszerváltás óta látványos zuhanást végez a magyar állattenyésztés, s ha a '89-es állapotokat vesszük száz százaléknak, akkor mára már a korabeli termelés felét sem érjük el. Az egyik leglátványosabb példa erre a sertéságazat. A korabeli tízmillió sertés országa ma már arra kényszerül, hogy belső fogyasztásának felét importból elégítse ki. S mint hogy a magyar nosztalgikus nemzet, a legtöbb törekvés az akkori állapotok restaurálására irányulnak.

Az természetesen üdvözlendő, ha a kormányzat törekszik a növénytermesztés és állattenyésztés közti óriási egyenlőtlenség kompenzálására, de egyre több olyan jel mutatkozik, amely arra utal, hogy a fő irányvonal a sertéságazat rövid távú óriási mértékű fejlesztése lesz.

Korábban arról lehetett olvasni, hogy Orbán Viktor előtt van a sertésstratégia, s hogy az ágazatot segítő intézkedések is meg lettek hozva, mint amilyen a vágópontok létrehozása, jogi szabályozásuk megújítása. A napokban látott napvilágot a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által készített sertésstratégia, amely hét év alatt 666 milliárdos fejlesztési forrást igényelne. A kormányzati szándék nem más, mint a mai, alig 3 milliós sertésállomány megduplázása. A VM oldalán csütörtök (június 21.) óta olvasható Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár ígérete, mely szerint a jövőévi költségvetésből plusz 2,6 milliárd forintos támogatást kíván nyújtani a Kormány a sertéságazat megsegítésére.

Összességében abban, hogy az állattenyésztési ágazat helyzetén javítani kell, minden politikai erő egyetért. Kérdés persze, hogy milyen módon! Lehet vitatkozni a hazai és az EU-s támogatások elosztásáról, legyen az terület alapú vagy állatjóléti juttatás, de az egész termelés legkritikusabb pontja nem annyira a növények elvetése és gondozása, nem is az állatok genetikai előrehaladásának kutatása, a nevelési technológia, hanem az értékesítés. A probléma tehát az, hogy 50%-os piaci részesedése van az importnak, s a magyar gazdák nem csupán akkor fognak tudni versenyképesen termelni, ha technológia területén felzárkózunk a nyugati országokhoz, hanem ha elérhető lesz az, hogy a lakosság preferálja a hazai termékeket, illetve valamilyen módon rá is kényszerülnek a magyar sertéshús választására.

Amennyiben a hazai piacot visszaszerzik a magyar sertéstartók, abban az esetben nagyobb eséllyel lesz anyagi forrásuk arra, hogy beinduljon a technológiai fejlesztés. Az egyik legfontosabb feladatot ebben látom. Természetesen ma is fennáll annak a lehetősége, hogy egy sertéstartó külföldi, jellemzően Kelet-európai piacra termeljen, de ezek a piacok idővel be fognak zárulni, ahogy az megtörtént az orosz gabonaimporttal is az elmúlt évtizedben.

Csupán fél milliárd forinttal szán több támogatást a Kormány a fiatal gazdák induló támogatására, mint az őshonos állatok génmegőrzésére. A téma persze kissé kényes, mivel az őshonos állatok génmegőrzése igen fontos, elvégre az őshonos és ősi fajták tenyésztési alapot jelenthetnek az intenzív fajták és hibridek nemesítéséhez. Vajon mennyi embert (gazdasági szemszögből nézve munkahelyet) jelent az egyik, mennyit a másik támogatás?

Amikor napfényt látnak a mezőgazdasági termelők által igényelhető, megpályázható támogatások, a legtöbb ember vérnyomása rövid időn belül megugrik, hiszen arról ritkán lehet hallani, hogy a faforgácsolók milyen pénzekhez juthatnak hozzá, de a gazdászok időről-időre témát jelentenek a híradókban és cikkekben. Ugyanakkor ha azt vesszük figyelembe, hogy a fiatal gazdák induló támogatása milyen kötelezettségekkel jár, úgy már nem is olyan rózsás a helyzet! Nem beszélve arról, hogy a 4 milliárd forintra több ezren adják be pályázatukat! A rengeteg jelentkezőből pedig mindössze néhány százan nyernek, illetve szintén viszonylag kevesen részesülnek támogatásban a gazdaságok átadásakor.

Sokan azt gondolhatják, hogy ha valaki megnyeri a támogatást (ami maximum 40.000 €), akkor elég erős tőkét kapott ahhoz, hogy élete végéig egy sikeres vállalkozást futtathasson. A valóság azonban más. Azt valóban be kell látni, hogy a mai euró árfolyamon (295,36 Ft) számolva több mint 11 millió forintot jelentő 40.000 € szép összeg, ám azt is vegyük figyelembe, hogy egyetlen hektár földért könnyedén elkérnek 200-300.000 Ft-ot! Ezen felül szükség lesz még gépekre és vetőmagra, vagy tenyészállatokra, épületekre és megélhetésre (hiszen vállalni kell, hogy főállásban fog gazdálkodni!) is. Ezt számolva könnyen beláthatjuk, hogy az a 11 guriga szép kevés.

Természetesen az őshonos állatok génmegőrzése sem abból áll, hogy kiengedjük az erdélyi kopasznyakút az utcára és majd csipeget valamit amit talál. A programban 35 állatfajra lehet támogatást kérni, illetve vállalni kell az öt éves fenntartási kötelezettséget, valamint az adott fajtát gondozó szövetség tenyésztési programját kell követni.

Nem az én dolgom pálcát törni egy-egy érintett társadalmi csoport felett, arra azonban kíváncsi lennék, hogy hány személy érintett az egyik, illetve a másik támogatás kapcsán. Mint ahogy arra is igen sokan nagy érdeklődést mutatnának, hogy pontosan kik fognak részesülni a pénzekből! Örülnék egy nyílt eredményhirdetésnek!

A különböző támogatásokról itt lehet olvasni egy összeállítást.

130 milliárd forint támogatást igényel a fideszes Font Sándor a Lakitelek Népfőiskola számára a 2011-es költségvetésből. A fideszes Lezsák Sándor (Országgyűlés alelnöke) érdekkörébe tartozó népfőiskola a pénzt népfőiskolai központ létrehozására, tehetségkutató programok és kutatómunkák elvégzésére fordítaná, olvasható a benyújtott T1498/490-es módosító javaslatban.

Míg az javaslatban található táblázatban 330 millió forint szerepel, addig az indoklásban 130 milliárd. Az, hogy ebben az esetben melyik összeget kell "helyesnek" tekinteni, nem tudni.

A Lakitelek Népfőiskola szervezte a tanya kollégium elnevezésű felmérést, mely során (agrár)egyetemi hallgatók az alföldi tanyák lakosságával töltettek ki kérdőívet a gazdálkodási lehetőségekről és az életszínvonalról.  Lakiteleken kerül megszervezésre több fideszes rendezvény is.