facebook

Gigászi bírságot rótt ki a Versenyhivatal

2010.10.28. 20:48 Imre Laci

"Kartellben való részvétel miatt mintegy 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 16  magyarországi gabona-feldolgozó vállalkozásra – közölte a versenyhivatal. Az érintett vállalkozások 2005 februárjától 2008 áprilisáig egyeztették egymással egyes malmi búzaőrlemények árát, illetve árának változtatását, valamint egymás piacának meg nem támadására tett vállalásukkal felosztották egymás között a piacot.

A kartell, ezen belül az ár- és piacfelosztó megállapodás a legsúlyosabb jogsértésnek minősül a versenyjogban, amely az érintett termékek vásárlóit, adott esetben a fogyasztókat károsíthatja – írja  az MTI-nek eljuttatott közleményében a GVH. A feltárt kartell elsősorban a magyar fogyasztásban alapvető élelmiszeripari terméknek minősülő étkezési búzaliszt piacát érintette.

A GVH a súlyos jogsértést több esetben ismételten elkövető vállalkozásokkal szembeni bírság kiszabása során figyelemmel volt többek között az adott élelmiszergazdasági ágazat sajátosságaira, és egyes vállalkozások különösen nehéz pénzügyi helyzetére is."

- agromonitor.hu -

Ebben az ügyben egyébként benne van a Cerbonától kezdve a Pannonmillig az összes nagy gabonafeldolgozó. Előbbi több mint 100 milliós bírságot kell hogy kifizessen. Az ügy már csak azért is botrányos, mert a kartellel elsősorban a fogyasztót, tehát Titeket vertek át, hiszen verseny híján, "befagyasztott" áron lehetett csak megvásárolni a termékeiket.

Ilyenkor jogosan merül fel az emberben, hogy vajon az egyéb élelmiszeripari termékek esetén is ilyen szépen fel van-e osztva a piac? Vajon a Pick tényleg versenyez a Herzzel? Esetleg a Pápainak is valami ilyesmi tett be annyira? Lehetőség van bőven az összeesküvés elméletek gyártására, ugyanakkor kíváncsi vagyok hová fog kerülni az a 2,3 milliárd forint, már amennyiben befizetik egyáltalán...


 

3 komment

Címkék: verseny kartell piac 3 2 hivatal milliárd gabona liszt diamant cerbona pannonmill bünetetés

Mi lesz a vörösiszap után?

2010.10.23. 17:25 Imre Laci

Vannak ugyan teóriák arra vonatkozóan, hogy milyen növények termesztése lenne megoldható a vörösiszappal elárasztott termőföldeken, melyek összterülete közel 800 hektár, reális megoldás azonban még nem született.

Az első és legkézenfekvőbb dolog amit mindenki tudott, hogy élelmiszer termeléséről szó sem lehet a továbbiakban. Mi mást lehetne még termelni ott, ahol a talaj mikróbáinak döntő részét elölte az erős lúg, ahol lényegében nem is lehet talajról beszélni, hiszen a vastag iszapréteg minden, csak nem termékeny.

Nem tudom, hogy a szakminisztérium embereinek fejéből pattant-e ki az ötlet, vagy valaki másnak jutott eszébe, hogy az elárasztott területeken vessenek biodízel előállítására alkalmas növényeket a jövőben. Ilyen ugyebár a kukorica és a repce. A kérdés csak az, hogy ilyen terméketlen, nehézfémmel szennyezett területen képes-e egyáltalán kicsírázni a kukorica, vagy akár bármely más gazdasági növényünk?

Ugyanez elmondható az energiafűzről vagy -nyárról is. Ezen felül ez a két növény csupán 3-5 év után hoz hasznot, így tehát hogy addig miből fog megélni a gazda, azt valószínűleg senki nem fogja tudni megmondani.

Amit viszont reálisnak tartok, hogy az állam majd felajánl a gazdáknak az ország egy másik részén ugyanekkora mennyiségű földet, vagy ha kevésbé korrekt, akkor csak megvásárolja tőlük az itt tönkrement területeket. Ettől még hosszú távon nincsenek kisegítve, hiszen a föld évről évre képes megélhetést nyújtani, a felvásárlásból származó bevétel viszont csak afféle alamizsna lenne...

A termőföldek regenerálására vannak elképzelések, mint például a baktériumtrágyás kezelés, de ezek esetén is érdemes azon elgondolkodni, hogy képesek-e a beinjektált hasznos mikroorganizmusok életben maradni?

Nehéz az ügy, érdemes lesz figyelemmel kísérni.


 

Szólj hozzá!

Címkék: javítás nyár mezőgazdaság baktérium lúg kukorica termőföld trágya fűz energianövény repce regenerálás melioráció vörösiszap

GMO biznisz - ahogy a nagyok csinálják

2010.10.10. 15:37 Imre Laci

 Te ettél már GM élelmiszert?

Azok, akik a fenti kérdésre nemmel válaszoltak, elég nagy eséllyel tévednek. Persze lehet ijedezni, elméleteket gyártani tudatos népírtásról, a génmódosított élelmiszerek egészségkárosító hatásáról, de valamit már most az elején tisztázni szeretnék mindenkivel.
A GM élelmiszer engedélyezését vagy tiltását nem annak egészségügyi kockázata határozza meg, hanem az, hogy ki jár jól vele!
Még az ezredforduló környékén kirobbant a Bovine Spongiform Enchepalopathy (BSE) azaz a szivacsos agyvelőgyulladás járványa, mely a hivatalos szerveket arra sarkallta, hogy betiltsák az állati eredetű takarmányok gazdasági haszonállatainkkal történő etetését.
A betegséget okozó prionok azonban nem találhatók meg a halakban, így tehát a halakból készített lisztet még ma is lehet használni bizonyos állatok etetésénél.
A gazdaságos hizlaláshoz azonban szükség van egy olyan takarmányra, amely magas fehérjetartalommal bír. Így tehát az állati eredetű fehérjék pótlására a legmeghatározóbb – és legkézenfekvőbb – növény a szójabab lett. Figyelembe véve, hogy 1kg szójababban van 337g (!) fehérje, melynek emészthetősége 89%-os, igen ésszerű döntés ezt a növényt választani. De van vele egy kis gond is. Illetve nem is olyan kicsi… A magyarországi időjárási viszonyok között igen kockázatos a termesztése. Nem is vetik túl nagy területen; 2008-ban mindössze 29.000 hektáron (KSH adat) termesztették hazánkban. Egyeseknek ez a szám nagynak tűnhet, de figyelembe véve az ország szójaigényét, rájöhetünk, hogy nevetségesen kis területről van szó.
A megoldás tehát, ha importálunk szóját. De honnan is? A környező országok mind hasonló, vagy hidegebb klímájú területen fekszenek, tehát ők is inkább behozatalra szorulnak... Maradnak tehát a távoli, trópusi országok, ahol még a munkaerő is olcsó és egész évben lehet termelni. Ilyen például Brazília. No, fogták tehát magukat az EU országai és elkezdtek a Dél-amerikai államtól szóját vásárolni. Az egésszel persze nem lenne semmi gond, azt az apróságot leszámítva, hogy így már függ a magyar termelés egy idegen ország üzleti érdekeitől. No és persze Brazíliában engedélyezett a GMO növények, – így a szója – termesztése. Persze a bizakodók mondhatják, hogy az EU ’zéró toleranciát’ hirdetett a génmódosított élelmiszerek ellen, de lássuk be: a brazil élelmiszervizsgálaton még a penészes kenyér is jeles eredménnyel menne át.
Nem is olyan rég, egy tojótelep vezetőjével diskuráltam az éppen aktuális árakról. Beszéltünk mindenről, a tojás áráról, az EU-s állatvédelmi előírásokról, no meg persze a takarmányról is. Így került fel a téma, hogy ők bizony maguk keverik a takarmányt, amit a tojókkal feletetnek, s a legnagyobb gondot az jelenti, hogy olykor-olykor túl magas árat kér a szóját beszállító cég. Ilyenkor persze igyekeznek a takarmány fehérjetartalmát kukoricával pótolni, de ez szinte lehetetlen. Ki vannak tehát téve a beszállítónak.
Jelen esetben is tehát az szakította a legnagyobb pénzt, aki az állati fehérje betiltásakor elsőként kínálta eladásra a brazil szóját. Bombabiztos piac, kevés konkurens... Napjainkban pedig egyre több szó esik erről a témáról, mivel az emberek figyelmét fenn kell tartani, addig kell ütni a vasat, amíg csak lehet, amíg rá nem unnak az emberek. „Hagyd magad lányom, előbb szabadulsz” tartja a régi közhely, s valóban. Annyit hallani már a GM kérdésről, hogy az emberek megszokják, s idővel még ellenkezni sem fognak ellenük. Akkor pedig zöld utat nyer az a pár cég (Monsanto, Pioneer…) amelyek a GMO vetőmag többségét értékesítik és óriásit harapnak majd az európai piacból.
A végére pedig még egy kérdést szeretnék feltenni, ha lehet: miért tilos abból a vágóhídi hulladékból (nyesedékekből) takarmányt készíteni, amelyet egyébként az emberekkel etetnek meg pl. parizer formájában?

 

3 komment

Címkék: üzlet gmo hal szója állati fehérje gm bse génmódosított eredetű

Alternatív mezőgazdaság

2010.10.01. 18:25 Imre Laci

 Van alternatív zene, alternatív öltözködési stílus, alternatív megoldások problémákra, stb... Minden lehet alternatív, azaz eltérő, kissé szokatlan. Miért ne lehetne alternatív a mezőgazdaság is? Pedig lehet... Persze a többség nem is tudja, hogy hogyan.

A szó nomád értelmében alternatív gazdálkodásnak számít az, ha az iparszerűtől, a konvencionálistól eltérő termesztési vagy nevelési (állattenyésztés esetén) módszert alkalmaz a gazda. Mindössze persze azért alternatív például a legeltetésre alapozott tejtermelés, mert nagyon kevesen alkalmazzák. Természetesen ennek is meg van az oka: alternatív gazdálkodással nem lehet olcsó tömegterméket előállítani.

Az alternatív gazdálkodás több emberi munkaerőt igényel, több időt és precízebb munkavégzést. Ezt pedig manapság gazdaságosan nem is nagyon lehet működtetni úgy, ha az ember nem kéri meg az árát az előállított termékének. No ezen persze nem lehet meglepődni, hiszen amiből kevés, de legalábbis kevesebb van, az mindig drágább a hétköznapi termékeknél. A kisebb méretű családi gazdaságok jövőjét jelenthetné az alternatív gazdálkodás, hiszen ők nem tudnak versenyezni konvencionális termelés terén a "nagyüzemekkel". De nem állnak át. Csak páran. Hogy miért? Az ok már-már hungarikum.

Az egész magyar mezőgazdaságot átjárja a Pató Pál érzés: "Ejj ráérünk arra még!" és "Jó az úgy", mondják gyakran a gazdák sok olyan apróságra, amelyek jelentéktelennek tűnnek, de mi persze tudjuk, hogy a lényeg mindig a részletekben rejlik. Így fordulhat elő, hogy az istálló tetején nincs eresz, a víz az állatok kifutójára ömlik és az állatok csánkig járnak a trágyalében. Ebből persze később betegségek tömkelege alakul ki, amelyek gyógykezelése rengeteg pénzt emészt fel. Nos, akkor apróság az eresz, vagy jó lesz továbbra is anélkül gazdálkodni?

Üszők állnak a híg trágyában. Nem így kellene lennie...

Szakdolgozatom témája a másodvetésű pohánka takarmányozási felhasználása. A témaválasztás alapja az volt, hogy a másodvetésben, július végén, augusztus elején történő vetés következtében a talaj fedésben marad további 1-1,5 hónapig, ezzel megelőzve annak drasztikus kiszáradását. Az ilyetén való növénytermesztés hazánkban bizony alternatívnak minősül, több szempontból is. Elsősorban azért, mert bár régóta kutatják itthon is a másodvetés előnyeit - bizony sok előnye van -, mégsem terjedt el a gyakorlatban, kevesen alkalmazzák. Itt pedig vissza is térhetek a fent említett "Pató Pál" életérzésre. Statisztikák bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban dolgozók többsége immáron 55 évnél idősebb... Tőlük már nem is lehet elvárni az újításra való nyitottságot. Nekik már tényleg jó úgy, ahogy eddig csinálták, ahogy hajdanán, az iparszerű termelés virágkorában tanították nekik. Ezek az emberek tökéletesen elvannak a hagyományos növények termesztésével (kukorica, búza, napraforgó) és technikákkal.

Úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság átalakítására további 20-30 évet kell majd várnunk. Amikor már a híres Nyugat még a sóderból is mannát fog termelni, addigra eljutunk mi is oda, hogy változtatunk a nézeteinken.


 

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság növény alternatív termesztés termelés másodvetés

Magyar beruházás Laoszban

2010.09.03. 20:08 Imre Laci

 "Csaknem 9 millió dolláros beruházással három takarmánykeverő üzemet és más állattartással kapcsolatos létesítményt készít Laoszban a dabasi Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. - mondta Kulik Zoltán, a magyar takarmánypiacon meghatározó cég vezérigazgatója. A magyar és a laozsi kormány tavaly írt alá fejlesztési megállapodást, mivel az uniós tagállamoknak kötelességük, hogy GDP-jük arányában támogassák a fejlődő országokat.

 

A Vitafort Zrt. a tavaly aláírt magyar-laoszi kormánymegállapodásra alapozva kötött szerződést egy 8,6 millió dolláros segélyhitel-program fejlesztéseinek megvalósításáról. Az európai uniós országoknak kötelességük a GDP-jük arányában támogatni a kevésbé fejlett országokat. Magyarország Laosznak 20 évre kamatmentesen, hétéves türelmi idővel 8,6 millió dollár hitelt adott.
A segélyhitelre egy komplex mezőgazdasági program épült: ennek leghangsúlyosabb, 5,2 millió dolláros része három takarmánygyártó üzem létesítése, mégpedig azért, mert a laoszi alapanyagból Thaiföldön és Vietnamban készítettek takarmányt, saját üzemük ugyanis nem volt. Második pillére a laoszi agrárfejlesztési programnak nagy baromfi- és sertés üzemek, továbbá keltető és vágóhíd létesítése. A harmadik pillér pedig a halászat, ennek kapcsán halkeltetőket hoznak létre."

- agromonitor -


 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország hitel laosz gyártás keverő takarmány üzem vitafort

süti beállítások módosítása