facebook


A fordított ÁFA-ról

2012.04.30. 10:00 Imre Laci

 Az országgyűlés elé került a fordított ÁFA-t az agrárágazatba bevezető javaslata. A fordított ÁFA lényege, hogy a termelő nettó áron értékesíti terményét, mely után a forgalmi adót a felvásárló lesz köteles megfizetni. A szabályozás akár már július 1-jén hatályba léphet.

A hír az MTI-től származik, s kitérnek benne arra, hogy fordított ÁFA a gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-szektorban kerülne bevezetésre, mivel itt a legmagasabb, a teljes forgalom 30%-át kitevő mértékű a feketegazdaság.

Aki tehát eddig feketén kereskedett, előfordulhat, hogy júliustól teljesen legálisan ne kelljen fizetnie adót. A felvásárló persze továbbra is érdekelt lesz a fekete gazdaságban, hiszen esze ágában sem lesz neki fizetnie a súlyos százalékokat. A kör tehát bezárul: a felvásárló nem lesz hajlandó számlázni a vásárlást, hiszen ha eddig hajlandó volt a termelő feketén lebonyolítani az üzletet, ezután is meg fogja ezt tenni, mivel kiszolgáltatott helyzetben van a felvásárlóhoz képest.

Erkölcsi dilemma helyett tehát gazdasági "csapdába" estünk, hiszen nyitott kérdés marad, hogy a termelő számára mennyire fontos, hogy a papírok rendben legyenek. Arról persze még nem is esett szó, hogy ez az intézkedés elsősorban a nagyobb gazdaságokat érinti. A kis területen, nagyobb élőmunka igényű és magasabb értékű terméket előállító zöldségkertészek nem tudnak majd élni a fordított ÁFA nyújtotta lehetőséggel.

Kíváncsian várom, hogy milyen vita fog lefolyni a témával kapcsolatban mind a Mezőgazdasági Bizottságban, mind pedig a Parlamentben az általános- és a részletes vita folyamán.


 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság fekete adó áfa növény gabona fehérje olajos befizetés fordított nettó felvásárló

Alternatív mezőgazdaság

2010.10.01. 18:25 Imre Laci

 Van alternatív zene, alternatív öltözködési stílus, alternatív megoldások problémákra, stb... Minden lehet alternatív, azaz eltérő, kissé szokatlan. Miért ne lehetne alternatív a mezőgazdaság is? Pedig lehet... Persze a többség nem is tudja, hogy hogyan.

A szó nomád értelmében alternatív gazdálkodásnak számít az, ha az iparszerűtől, a konvencionálistól eltérő termesztési vagy nevelési (állattenyésztés esetén) módszert alkalmaz a gazda. Mindössze persze azért alternatív például a legeltetésre alapozott tejtermelés, mert nagyon kevesen alkalmazzák. Természetesen ennek is meg van az oka: alternatív gazdálkodással nem lehet olcsó tömegterméket előállítani.

Az alternatív gazdálkodás több emberi munkaerőt igényel, több időt és precízebb munkavégzést. Ezt pedig manapság gazdaságosan nem is nagyon lehet működtetni úgy, ha az ember nem kéri meg az árát az előállított termékének. No ezen persze nem lehet meglepődni, hiszen amiből kevés, de legalábbis kevesebb van, az mindig drágább a hétköznapi termékeknél. A kisebb méretű családi gazdaságok jövőjét jelenthetné az alternatív gazdálkodás, hiszen ők nem tudnak versenyezni konvencionális termelés terén a "nagyüzemekkel". De nem állnak át. Csak páran. Hogy miért? Az ok már-már hungarikum.

Az egész magyar mezőgazdaságot átjárja a Pató Pál érzés: "Ejj ráérünk arra még!" és "Jó az úgy", mondják gyakran a gazdák sok olyan apróságra, amelyek jelentéktelennek tűnnek, de mi persze tudjuk, hogy a lényeg mindig a részletekben rejlik. Így fordulhat elő, hogy az istálló tetején nincs eresz, a víz az állatok kifutójára ömlik és az állatok csánkig járnak a trágyalében. Ebből persze később betegségek tömkelege alakul ki, amelyek gyógykezelése rengeteg pénzt emészt fel. Nos, akkor apróság az eresz, vagy jó lesz továbbra is anélkül gazdálkodni?

Üszők állnak a híg trágyában. Nem így kellene lennie...

Szakdolgozatom témája a másodvetésű pohánka takarmányozási felhasználása. A témaválasztás alapja az volt, hogy a másodvetésben, július végén, augusztus elején történő vetés következtében a talaj fedésben marad további 1-1,5 hónapig, ezzel megelőzve annak drasztikus kiszáradását. Az ilyetén való növénytermesztés hazánkban bizony alternatívnak minősül, több szempontból is. Elsősorban azért, mert bár régóta kutatják itthon is a másodvetés előnyeit - bizony sok előnye van -, mégsem terjedt el a gyakorlatban, kevesen alkalmazzák. Itt pedig vissza is térhetek a fent említett "Pató Pál" életérzésre. Statisztikák bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban dolgozók többsége immáron 55 évnél idősebb... Tőlük már nem is lehet elvárni az újításra való nyitottságot. Nekik már tényleg jó úgy, ahogy eddig csinálták, ahogy hajdanán, az iparszerű termelés virágkorában tanították nekik. Ezek az emberek tökéletesen elvannak a hagyományos növények termesztésével (kukorica, búza, napraforgó) és technikákkal.

Úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság átalakítására további 20-30 évet kell majd várnunk. Amikor már a híres Nyugat még a sóderból is mannát fog termelni, addigra eljutunk mi is oda, hogy változtatunk a nézeteinken.


 

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság növény alternatív termesztés termelés másodvetés

Petíció a génmódosított növények ellen

2010.03.20. 10:05 Imre Laci

Írjuk alá minél többen a José Manuel Barrosohoz írt petíciót, mely felkéri őt egy független testület felállítására, amelynek feladata a génmódosított növények hatásának vizsgálata lesz.

Szavazni pedig IDE kattintva lehet.


Szólj hozzá!

Címkék: eu gmo növény ellen petíció barroso génmódosított

"Hé, nézd! Visszaharapott a GM gyümölcsöm!"

2009.11.07. 12:26 Imre Laci

"Nem sikerült egyezségre jutni az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek a GMO-t tartalmazó takarmány engedélyezésének ügyében. Az engedélyezés tárgyalásakor 13 állam szavazott mellette, három tartózkodott és 10 állam pedig ellenezte. Elsősorban a takarmányhiány miatt lenne aktuális ismételten a kérdés. Az amerikai kukoricafajták közül a MON88017, 89034 kérdésében szavaztak a svéd elnökség döntése alapján. Az EU Food Law 2009. október 23-ai számában a Mezőgazdasági Tanács döntését ismertetik."

- MÉBiH -

Gondolom mindenki sejti, hogy ezen a téren is zöld utat fognak kapni a GM növények. Ezen felül a takarmányozás sokkal nagyobb üzlet mint a humán élelmiszerek előállítása, hiszen egy-egy állat (pl. szarvasmarha) egy nap elfogyaszt min. 15-20kg kukoricaszilázst, míg egy ember átlagos kukoricafogyasztása az évi 20kg-ot meg sem közelíti.

Az Egyesült Államok számára piac kell, amit az Európai Bizottság biztosítani is fog, hiszen élhet a jogával és dönthet a vitatott kérdéstben, amennyiben az országok küldöttei nem jutnak dűlőre. Márpedig nem fognak. Érvényesül a régi elv: "Divide et impera!"

Aki szeretne kicsit tájékozódni a GM növények világában, annak ajánlom ezt az oldalt. Egy kis angol nyelvtudást igényel ugyan, de összefoglalva megtalálható az összes GM növény, feltüntetve hogy milyen gént ültettek a genomjukba.

Ezen felül az is leolvasható a listáról, hogy néhány cég forgalmazza az összes növényt... Kis idő múlva már azért fog folyni a lobbi, hogy csak GM növényeket lehessen termeszteni és akkor az egész élelmiszeripar ennek a pár cégnek a kezében lesz. Amint koncentrálódik a kínálat, az árat is ők fogják megszabni (pl.: tejfeldolgozók). Enni pedig muszáj, szóval még az irreálisan magas árat is képesek megfizetni az emberek.

Persze lehet ágálni, hogy ez is csak egy összeesküvéselmélet, de abban biztos vagyok, hogy néhány éven belül itthon is lesz már engedélyezett GM növény. Pedig nem lenne rá szükség. De a nyugati trendnek meg kell felelni. Sajnos.
 

Ezen felül baljós jel még az is, hogy a kutatóknak engedélyt kell kérniük a vállalatoktól ahhoz, hogy genetikailag módosított növényeikkel kapcsolatos vizsgálataik eredményeit publikálhassák. Tehát ha volnának is ellenérvek a GM kérdésben, a cenzúra elhallgatja azokat. (Cikk bővebben.)

Persze találni ellenlábasokat is, akik régi pin-up plakátok módosításával állítják pellengérre egy-egy GM növényért küzdő céget, így pl. a Monsanto-t.

A felirat jelentése: "Hé, nézd! A genetikailag módosított gyümölcsöm visszaharapott! A frankenkaják mókás kaják!"


Szólj hozzá! · 3 trackback

Címkék: üzlet usa cenzúra eu gmo növény lobbi gm módosított monsanto genetikailag

MON 810 kiutasítva

2009.02.20. 19:57 Imre Laci

 Egyelőre úgy néz ki, hogy továbbra is mentes marad Magyarország a GMO élelmiszernövényektől, - így a MON 810 elnevezésű molyrezisztens transzgénikus kukoricától is - derült ki Orosz Sándor szocialista képviselő szavaiból.

De mi célból, és hogy is készült ez a transzgénikus növény? Tömören fogalmazva nincs másról szó, mint hogy egy hétköznapi kukoricafajta DNS-ébe beültették a Bacillus thuringiensis subspecies kurstaki nevű baktérium cryIA(b) nevű génjét, mely egy fehérje termelődését indukálja. Ez a fehérje a kukoricát megtámadó moly bélrendszerébe jutva károsítja azt, s az állat pusztulását okozza. Magyarországon jelenleg is használnak olyan növényvédőszereket, amelyek bizonyos százalékban ezen baktériumfaj hatóanyagát tartalmazzák, sőt, biológiai védekezésnek számító módszer, tehát a permetezés után egészségügyi várakozási korlátozás alá sem esik.

A létrehozott transzgénikus növény tehát sikerrel termeszthető olyan helyen, ahol a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kártétele jelentős lehet, illetve monokultúrás termesztésben (minden évben ugyanazt a növényfajt vetik egy bizonyos területre). Ugyanakkor a növény akkor is termeli ezt a CryIA(b) nevű fehérjét, ha nincs jelen a kártevő rovar, így például hazánk jelentős részére sem jellemző a kukoricamoly nagyarányú terméscsökkentése. Ezen felül nincsenek tapasztalatok a MON 810 kukoriacafajta humán egészségre gyakorolt hatásáról sem, ezért egyesek szerint kockázatos lenne annak köztermesztésbe vétele. Mindezeken túl, ha a transzgént tartalmazó növényt egy közönséges kukorica pollenje termékenyíti meg, s a GMO növény egy magja elhullik és az abból fejlődő ún. hibrid kukoricát egy hagyományos kukorica pollenje termékenyíti, felléphet a "transzgén szökés" jelensége, tehát a transzgénikus növény az emberi felügyelet alól kikerül, s ennek hosszú távon beláthatatlan botanikai és egészségügyi következményei is lehetnek.

Aki további információt szeretne olvasni a MON 810 GMO kukoricafajtáról, annak ajánlom az FVM rendeletét, avagy a Monsato Company Magyarország oldalát.


 

Szólj hozzá!

Címkék: veszély gmo növény kukorica élelmiszer mon 810 monsato

süti beállítások módosítása