facebook


Alternatív mezőgazdaság

2010.10.01. 18:25 Imre Laci

 Van alternatív zene, alternatív öltözködési stílus, alternatív megoldások problémákra, stb... Minden lehet alternatív, azaz eltérő, kissé szokatlan. Miért ne lehetne alternatív a mezőgazdaság is? Pedig lehet... Persze a többség nem is tudja, hogy hogyan.

A szó nomád értelmében alternatív gazdálkodásnak számít az, ha az iparszerűtől, a konvencionálistól eltérő termesztési vagy nevelési (állattenyésztés esetén) módszert alkalmaz a gazda. Mindössze persze azért alternatív például a legeltetésre alapozott tejtermelés, mert nagyon kevesen alkalmazzák. Természetesen ennek is meg van az oka: alternatív gazdálkodással nem lehet olcsó tömegterméket előállítani.

Az alternatív gazdálkodás több emberi munkaerőt igényel, több időt és precízebb munkavégzést. Ezt pedig manapság gazdaságosan nem is nagyon lehet működtetni úgy, ha az ember nem kéri meg az árát az előállított termékének. No ezen persze nem lehet meglepődni, hiszen amiből kevés, de legalábbis kevesebb van, az mindig drágább a hétköznapi termékeknél. A kisebb méretű családi gazdaságok jövőjét jelenthetné az alternatív gazdálkodás, hiszen ők nem tudnak versenyezni konvencionális termelés terén a "nagyüzemekkel". De nem állnak át. Csak páran. Hogy miért? Az ok már-már hungarikum.

Az egész magyar mezőgazdaságot átjárja a Pató Pál érzés: "Ejj ráérünk arra még!" és "Jó az úgy", mondják gyakran a gazdák sok olyan apróságra, amelyek jelentéktelennek tűnnek, de mi persze tudjuk, hogy a lényeg mindig a részletekben rejlik. Így fordulhat elő, hogy az istálló tetején nincs eresz, a víz az állatok kifutójára ömlik és az állatok csánkig járnak a trágyalében. Ebből persze később betegségek tömkelege alakul ki, amelyek gyógykezelése rengeteg pénzt emészt fel. Nos, akkor apróság az eresz, vagy jó lesz továbbra is anélkül gazdálkodni?

Üszők állnak a híg trágyában. Nem így kellene lennie...

Szakdolgozatom témája a másodvetésű pohánka takarmányozási felhasználása. A témaválasztás alapja az volt, hogy a másodvetésben, július végén, augusztus elején történő vetés következtében a talaj fedésben marad további 1-1,5 hónapig, ezzel megelőzve annak drasztikus kiszáradását. Az ilyetén való növénytermesztés hazánkban bizony alternatívnak minősül, több szempontból is. Elsősorban azért, mert bár régóta kutatják itthon is a másodvetés előnyeit - bizony sok előnye van -, mégsem terjedt el a gyakorlatban, kevesen alkalmazzák. Itt pedig vissza is térhetek a fent említett "Pató Pál" életérzésre. Statisztikák bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban dolgozók többsége immáron 55 évnél idősebb... Tőlük már nem is lehet elvárni az újításra való nyitottságot. Nekik már tényleg jó úgy, ahogy eddig csinálták, ahogy hajdanán, az iparszerű termelés virágkorában tanították nekik. Ezek az emberek tökéletesen elvannak a hagyományos növények termesztésével (kukorica, búza, napraforgó) és technikákkal.

Úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság átalakítására további 20-30 évet kell majd várnunk. Amikor már a híres Nyugat még a sóderból is mannát fog termelni, addigra eljutunk mi is oda, hogy változtatunk a nézeteinken.


 

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság növény alternatív termesztés termelés másodvetés

Eltűnőben a hazai bogyós gyümölcsök termesztése

2009.06.30. 11:09 Imre Laci

"Tovább zsugorodik a hazai bogyósgyümölcs-termesztés, lassan hiánycikk lesz a magyar málna a piacokon - írta keddi számában a Napi Gazdaság.

Az elmúlt 10-15 évben folyamatos volt a bogyós gyümölcsök termesztésének visszaszorulása Magyarországon, amihez az ültetvényszerkezet elaprózottsága, a feldolgozók, hűtőházak bezárása, felszámolása mellett a klimatikus viszonyok változásai is hozzájárultak - közölte a napilap. Hozzátették: amíg 1991-ben a málnatermesztés csaknem 28 ezer tonna volt, mára mindössze évi hatezer tonnányi terem az országban, jórészt még mindig családi termesztésben.
A lap cikkében kitér arra is, hogy közben a legnagyobb versenytársak, a lengyel és a szerb termelők jelentősen növelték a termőterületüket, a világ meghatározó málnatermelő országai közé emelkedve."
- MTI -

Néhány adat a málnáról:

2005-ben: 1721 hektár termőterület, 6724 tonna termés

2006-ban: 1510 hektár, 11.877 tonna termés

2007-ben: 1455 hektár és mindössze 6166 tonna betakarított gyümölcs.



2 komment

Címkék: gyümölcs málna termesztés termés csökkenés

süti beállítások módosítása