Magyar Asztal

Sokan úgy gondolhatják, hogy a termény learatása után, legyen az őszi búza vagy kukorica, nincs más dolga a gazdának, mint felszántani a földet és majd ősszel vagy tavasszal elvetni a következő évre tervezett növényt. A valóság természetesen más, ezt szeretném bemutatni a teljesség igénye nélkül, csak a lényegre koncentrálva.

Tarlógondozás

Első és legfontosabb megemlíteni azt, hogy az aratás során nem a teljes növényt távolítják el a talajról. A kombájn a növény szárát a talajtól viszonylag távol, növényfajonként változó magasságban metszi el. Éppen ezért a talajon ott marad a betakarított növényzet szára. Az ilyen területet nevezi a magyar nyelv tarlónak.

Korábban a tarlóval a gazdák nem kezdtek semmit az őszi talajmunkákig. Vizsgálatok során azonban bebizonyosodott, hogy ha a tarlón maradt szárat összezúzzák és egyenletesen elterítik a talajon, azzal jelentősen csökkenthető a Nap által a talajból elpárologtatott víz mennyisége. Manapság, amikor az időjárás igen szélsőséges, gyakoriak a majdhogynem teljesen csapadékmentes augusztusok. Így tehát a talajnedvesség megóvására különösen nagy szükség van, a jövőben pedig egyre hangsúlyosabb szerepet fog kapni.

A szár zúzására és terítésére ma már a kombájnok többsége alkalmas, így már aratás közben is elvégezhető a művelet, a talaj nem marad fedetlen egy napig sem. Az összezúzott, felaprított szármaradvány és a talaj keverékét nevezi a szántóföldi növénytermesztés mulcsnak. A szárzúzás után is maradnak a talajból kiálló szármaradványok, melyek csökkentik a talajközeli légmozgást, ezzel a szél szárító hatását is mérséklik.

A mulcs több kedvező hatással is bír a talajra nézve. A korábban említett takaró hatás révén nem csupán a talaj nedvességét őrzi meg, de a gyomnövények kelésének is gátat szab, hiszen a kikelő csíranövények nem jutnak elegendő fényhez. Ezeken kívül a talaj felszínen és a talajban lebomló szármaradványok később ismét tápanyagot szolgáltatnak a következő évi állománynak.

A mulcsot a kis- és hobbikertészetekben, valamint a kertészeti kultúrákban (zöldségfélék) és gyümölcsösökben is alkalmazzák. Míg a kiskertészetekben általában fakérget használnak mulcs gyanánt, addig a kertészetekben gyakran alkalmaznak levágott füvet.

Tarlóhántás

A tarlóhántás nem jelent mást, mint alacsony mélységben végzett talajmunkát. Leggyakrabban kultivátorral vagy hagyományos tárcsával végzik. A tarlóhántás célja kedvező víz és levegőellátottságú talajállapot előidézése, valamint egy olyan réteg kialakítása, melyben a  gyommagok könnyedén és gyorsan kikelhetnek. A kikelő gyomokat a tarlóápolás alkalmával elpusztítjuk, így ezek a növények nem fognak tudni magot hozni.

Tarlóápolás

A tarlóápolás célja a növényi és állati kártevők elpusztítása, zavarása. Kétféleképpen történhet:

1. Mechanikai úton: a tarlóhántásnál mélyebb talajmunkát jelenet. Előnye, hogy a szármaradványok egy részét a talajba forgatja, ezzel elősegítve annak biológiai bomlását. Hátránya azonban, hogy életteret adhat az állati kártevőknek.
2. Vegyszeres úton: a kikelt növényeket (gyomok, árvakelés) elperzseli, így az állati kártevők élelme is elpusztul, valamint a halott növények talajtakaró hatásuk révén további előnyhöz juttatják a gazdát. Többnyire száraz időszakban javasolt.

Folyt. köv. az alapművelésekről.

A közeljövőben fog az Országgyűlés dönteni az ún. 'vis maior' törvényről, mely a gazdák érdekét védi a rossz üzleti erkölcsöt "gyakorló" felvásárlókkal szemben. Így tehát az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkező terménykiesés esetén a felvásárló nem kötelezheti a termelőt a szerződésben foglalt mennyiségű áru leszállítására.

„8/A.§ Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna.”

Indoklás:

"A javaslat abból indul ki, hogy a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika, a szerződésben foglaltak tisztelete még a legkiélezettebb piaci verseny körülményei között is a közösség által védend ő olyan érték, amelyek esetében mindenképpen törekedni kell a különböz ő érdekek érvényesülésének egyensúlyban tartására. Ebben a tevékenységben az államnak és ezen belül is az Országgyűlésnek meghatározó szerepe van."

Korrekt. Igazából erre volna szükség az élet sok területén. Azt azonban hozzá kellene fűzni a dologhoz, hogy a mezőgazdaság igen komplex rendszer, így meg kellene nézni, hogy mennyi olyan ügylet jön létre nap mint nap, amely semmibe veszi az üzleti etikát, a tisztességet vagy a jó erkölcsöt. Ilyenek a 90 napos fizetési határidők, az egyoldalú szerződések a beszállítókkal szemben tanúsított kizsákmányoló üzleti módszer, stb... A sor szinte végtelen lehet, valószínűleg mindenki tudna legalább 1-2 példát említeni.

 Korábban már írtam arról, hogy Hegedűs Lorántné benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, mely a földvédelmi járulék aranykorona alapú szorzójának növelését tűzte ki célul. A korábbi írást itt olvashatjátok.

A törvényjavaslatot azonban a Fidesz elutasította (T/536), tehát még az országgyűlés elé sem került a kérdés. Hogy miért, arról indoklás nem szerepel a Parlament honlapján. Úgy érzem, járna némi magyarázat az üggyel kapcsolatban...

Korábban már írtam a Danone néhány színvonalon aluli termékéről, így például a Nap mint nap nevű eperízű fermentált készítményről, vagy a kekszízű Görög krémjoghurtról, a "Narancs álomról" és persze nem maradhat ki a sorból a "Mézes csoda" sem. Most úgy látszik a Danone ismét előállt valami fantasztikus termékkel, ami túllőtt bizonyos célon.

A (számomra) új termék pedig nem más, mint az almásrétes-, illetve az aranygaluska-ízű Könnyű és Finom termékcsaládba tartozó joghurtok. Amikor megláttam a terméket, az jutott eszembe, hogy vajon ezek után mi lesz a következő lépcsőfok? A mákosgubás, vagy a kürtőskalács-izű joghurt? Miért van szükség olyan ízekkel kombinálni a joghurtot, amelyek önmagukban is különálló, s nemkülönben igen ízletes ételek?

Már akkor is az asztalra csaptam, amikor kutatók megpróbáltak citromos ízű dinnyét előállítani, hiszen ha citrom ízt akarok érezni, akkor értelemszerűen valamilyen citromtartalmú ételt vagy italt fogok készíteni. Ha pedig dinnyét eszek, akkor azt azért teszem, mert szeretem a dinnye izét. Tehát ha a nagymamám almásrétesének ízére vágyok, felkeresem a nagyit vidéken, megkérem, hogy süssön nekem almásrétest és cserébe felásom neki a kertet (amit rétes nélkül is megcsinálnék, de hát a barter az barter).

A legtöbb ember úgy éli életét, hogy a natúr joghurt ízét nem is ismeri, mivel a piacot ma már elsősorban a gyümölccsel (vagy aromával) ízesített típusok uralják. A hajsza pedig, hogy újabb és újabb ízeket állítsanak "hadrendbe" úgy vélem kissé elfajult és rossz irányba halad. Ki-ki tegye le a maga voksát egy-egy íz mellett, de én úgy gondolom, hogy ha egy bizonyos étel ízére vágyakozok, azt az ételt fogom elkészíteni/megvásárolni, nem pedig a hozzá hasonló ízű terméket.