facebook


A pálinkánkra tört az EU és az IMF

2010.07.27. 13:01 Imre Laci

 A 29 pontos akcióterv legmókásabb és egyik legnagyobb hangsúlyt kapott pontja a szabad pálinkafőzést biztosító 9. pont. A jövedéki törvény módosításával a kormány engedélyezni szeretné a kistermelőknek a házi gyümölcspárlat-készítést (ötven liter mennyiségkorlátozással ugyan).  

Cirkuszt és pálinkát a népnek! 
A múlt héten az országgyűlés már meg is szavazta a törvény módosítását, adja hírül a farmit.hu:
„Az Országgyűlés megszavazta a múlt héten - a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján - a jövedéki törvény módosítását, amely a kihirdetéstől számított 45. naptól hatályos, és lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy saját gyümölcsből legálisan pálinkát állítsanak elő - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája az MTI-t. 
A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. Így a kistermelők a saját gyümölcséből - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs - vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet. 
A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél, amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot: 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni; a főzést nem kell sehol előre bejelenteni; továbbá a pálinka előállításához használt készüléket 100 liter alatt nem kell engedélyeztetni.”
Sokan elkezdtek azon töprengeni, hogy mégis mennyi pénztől esik el az ország az így keletkező adókiesés miatt. Úgy vélem nem kezd most el olyan sok ember pálinkát főzni otthon a sufniban, hogy emiatt újabb 1%-kal növekedne a költségvetési hiány. Persze mindig mindennek van ellenlábasa is.
Az EU és az IMF is kifogásolja az új törvényt
Ahogy az lenni szokott, ha a magyar kormány csinál valamit, az EU rögtön az asztalt veri. Persze a hisztiző gyerekkel sem foglalkozik senki, előbb vagy utóbb úgyis megunja a vergődést és stratégiát vált. De megteheti-e Magyarország, hogy figyelmen kívül hagyja az EU-t? A kérdés természetesen költői, mivel a nemzetközi precedenseket figyelembe véve (szlovák nyelvtörvény, Beneš-dekrétumok érvényben tartása, stb…) igazán nem kell hogy megremegjen a térdünk, csak mert nem tetszik az EU-nak a törvény. Azt pedig végképp nem hiszem el, hogy a forint stabilitását vagy az ország gazdasági megítélését befolyásolná ez az aprócska gesztus.
„Több európai uniós szervezet már jelezte tiltakozását a házi pálinkafőzés szabályainak magyarországi enyhítése miatt – mondta az agromonitor.hu-nak Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke, aki szerint nem kizárt az sem, hogy lesz, aki az Alkotmánybíróságon támadja majd meg a jogszabályt. Piros úgy véli: az 50 literig adómentességet kínáló új jövedéki szabályozás egyoldalúan felülírja a Magyarország számára az uniós csatlakozáskor adott derogációt, és más pontokon is ellentétes az EU-joggal. Az adómentes párlatfőzés lehetőségét megteremtő új szabályozást kifogásolta.” a magyar kormánnyal a tárgyalásokat megszakító Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is.

 

5 komment

Címkék: eu pálinka törvény pont imf 9 jövedék akcióterv gyümölcspárlat

Földvédelem funky I.

2010.07.24. 10:37 Imre Laci

  

Több korábbi bejegyzésem témájául szolgált már a magyar termőföld, annak értéke és megőrzésének szükségessége. Írtam arról is, hogy a legjobb építési telkeket adják a szántóföldi gazdálkodásra legalkalmasabb területek, s hogy emiatt évente több ezer hektárnyi termőföld kerül beépítésre.
Földvédelmi törvények
Jogos társadalmi akció tehát politikusainkkal szemben, ha termőföldjeink védelmét célzó törvények megalkotására sarkalljuk őket. A föld megóvásának azonban több módja is lehetséges. A legegyszerűbb az volna, ha a Kormány a mezőgazdasági művelési ágak valamelyikébe tartozó földterület termelésből való kivonását tiltaná. Ez persze így leírva jól hangzik, azt azonban könnyű belátni, hogy a valóság nem csupán fekete és fehér. Vannak olyan helyzetek, amikor egy bizonyos területet célszerűbb lehet közművesíteni és építési területként hasznosítani.
Lehetőséget nyújt a területek termelésben tartására a földvédelmi járulék befizetési kötelezettsége. A földvédelmi járulékot akkor kell a gazdának az állam felé kifizetnie, ha termőföldjét véglegesen más céllal kívánja hasznosítani. A járulék összege függ a terület művelési ágától és aranykoronában kifejezett minőségétől.
Tételezzük fel, hogy egy vállalat új raktártelepet akar létesíteni Alsómagyarkalászoson. Ehhez ki is nézte és meg is vásárolta 20 hektáros területet egy helyi gazdától. Ezek után a terület aranykoronaszámától függően kell fizetnie a földvédelmi járulékot. A kérdés azonban az, hogy ez az összeg elég nagy-e ahhoz, hogy visszatartson egy tőkeerős – pl. nemzetközi – céget abban, hogy új területet építsen be és vonjon ki a mezőgazdasági termelés alól, vagy egy már meglévőt újítson fel és vegyen igénybe?
 
 
Ahogy olvasgattam a parlament.hu mezőgazdasági bizottsága elé tárt törvénymódosítási javaslatokat, megakadt a szemem egy gyöngyszemen. A módosítási indítványt Hegedűs Lorántné nyújtotta be, s célja a földvédelmi járulék aranykorona alapú szorzójának növelése. Üdvözlendő célkitűzés, a kérdés csupán az, hogy megszavazza-e a Fidesz parlament?

  

2 komment

Címkék: jog parlament járulék törvény védelem módosítás hegedűs termőföld lorántné földvédelmi

Három csapást a mezőgazdaságnak!

2010.06.21. 17:42 Imre Laci

 
Igen nagy port kavart a nemrégiben alakult II. Fidesz kormány által előterjesztett, eleddig azonban el nem fogadott ún. ”három csapás” törvénye, amely a harmadjára is visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetőkre az adott vétségért kiróható büntetés kétszeresét írná elő kötelező penitenciaként.
E törvény beiktatásához azonban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyes részeiben módosításokat kell végrehajtani, melyhez a szükséges lépéseket a kormány már meg is kezdte.
A ”három csapás” egy bizonyos részét a Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek vélte, s a jogszabály életbe lépésének megvétózására kérték fel Sólyom László köztársasági elnököt. Kifogásolják, hogy a törvény értelmében bizonyos bűncselekmények elkövetőire kötelező érvényű lesz a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés.
Három csapást a mezőgazdaságnak!
Látható, hogy a fenti, igen szigorú szankciók egy olyan helyzetben, mikor a forint napról napra gyengül és a lakosság nagy része elmondhatja, hogy egyik napról a másikra táncol a tű hegyén, nem csupán jogosak, de szükségszerűek is. A mezőgazdaság 100 milliárd forintnál is nagyobb kárt szenvedett el az elmúlt másfél hónapban, így a megmaradt termés védelme érdekében az új törvény az agrárium területén is könnyen életképes lehetne. A ”három csapás” törvény és a mezőgazdaság között roppant egyszerű párhuzamot vonni, hiszen az élelmiszeripar termelői szférája nap mint nap elszenvedője a különböző magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeknek. A terménylopások nagyobb része persze nem esik a 20.000 forintos határon felüli, bűncselekménynek minősülő kategóriába, így az elkövetők ellen csupán szabálysértési eljárás indulhat. Ezen eljárások pedig ritkán végződnek elzárással, börtönbüntetéssel.
Azonban elmondható-e egy olyan emberről, hogy megélhetési bűnöző, aki immáron sokadik alkalommal kísérel meg egy zsák vöröshagymát ellopni valamelyik gazda földjéről? Mivel az ellopott termény jócskán a bűncselekményi értékküszöb alatt van, valójában nem követ el, csupán szabálysértést, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a vöröshagyma nem számít elsődleges élelmiszernek, mint mondjuk a búza. Továbbá nem is fogyasztható olyan nagy mennyiségben, hogy indokolt volna egy egész zsákkal ellopni belőle. Ilyenkor a tolvaj célja valószínűleg az ellopott termék értékesítése, amely már egyáltalán nem a megélhetési bűnözés, sokkal inkább az orgazdaság kategóriájába tartozik.
„A lopás az lopás…
… mindegy mennyit vittél el.” – írja Kőházy Ferenc, s úgy vélem e gondolatával még azok is azonosulni tudnak, akik az előadó egyéb munkásságával nem érteken egyet. Lássuk be, a lopást évezredek óta bűncselekményként tartják számon – jogosan – minden kultúrában. Attól még a lopás nem lesz nemesebb cselekedet, hogy nem 1.000.000, csupán 5000 forint értékű az eltulajdonított dolog. Aki pedig sokadszor is képes meglopni valakit, azt jogosan sújtaná a szigorúbb büntetés.
Gondoljunk bele, ha egy gazdától csak tíz tolvaj lop 19.000 forint értékben, az már milyen kárt képes okozni! Az elkövetőket pedig – lévén ”megélhetési” bűnözők – nem kötelezik az okozott kár kifizetésére. Büntetlenül maradhat tehát az, ha egy embernek ilyen mértékű kárt okoznak? Szerintem egy valódi jogállamban nem… Jogosan követelhetjük tehát a visszaeső tolvajok igen erős szankciókkal való honorálását!

 


 

11 komment

Címkék: büntetés lopás törvény mezőgazdaság csapás három szankció termény

A kormány még egyet rúg

2009.07.31. 20:48 Imre Laci

Betiltják a háztáji disznóvágást, halljuk a hírt. Erre persze a hírszerző rögtön rá is cáfol. Majd egy harmadik oldalt olvasva az is kiderül, hogy eddig sem szabadott volna.

A kormány 2010-től eltörli a falusi vendéglátok adókedvezményét, mellyel eddig ha éves bevételük nem érte el a 800.000 forintot, nem kellett adózniuk. Ez mostmár megszűnik, mint ahogy az őstermelők SzJA kedvezményei is.

Nagyon úgy tetszik, hogy a kormány végleg el akarja lehetetleníteni a vidéki lakosság életét. Azokon a területeken, ahol a munkalehetőség szinte egyenlő a nullával, ott csak a turizmusból, a vendéglátásból tud sok lakos megélni. A hagyományos, háztáji ételekkel, rendezvényekkel szórakoztatott vendégek forintjai jelentettek megélhetést sokezer embernek. Ez 2010-től megszűnik.

Visszaköszön a kommunizmus. Ismét énekelniük kell majd a gyerekeknek amíg apuci elvágja a disznó torkát...


 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus szabály törvény adó tiltás disznóvágás vidék őstermelő

Az terménybiztonságrul

2009.06.23. 16:09 Imre Laci

"A vihar- és a jégkárok összesítésével kezdődik idén az igazi gyümölcsszezon Magyarországon, ám ezen kívül is mutatkoznak új gondok a szokásos értékesítési-felvásárlási nehézségek mellett - írja a Napi Gazdaság, amely szerint a gazdák a termés védelmére évi mintegy tíz milliárd forintot fordítanak.

A termelők a válság számlájára írják, hogy emelkedik a mezőgazdasági lopások száma, ráadásul egyre szervezettebbek az elkövetők - írja a lap gyümölcspiaci összeállításában.

A termés védelmére költött összegek növelik a versenyhátrányt, illetve elveszik a gazdák kedvét a szántóföldi zöldségtermesztéstől. A lap becslésekre hivatkozva közli: a mezőgazdaságnak évi mintegy tíz milliárd forint többletköltséget jelent a termés védelme.  

Viszonylag új jelenségként számoltak be a lapnak a megkérdezett gazdák arról, hogy a növekvő munkanélküliség miatt egyre több az úgynevezett kényszertermelő. E kör ár alatt is eladja a gyümölcsöt rontva ezzel a többiek piaci pozícióját."  - MTI -

Nem is olyan rossz dolog ez a gazdasági válság. Mindent rá lehet fogni. A gazdáknak már régóta gondot okoz a sok enyveskezű tolvaj, aki még akkor is szájal mikor rajtakapják a terménylopáson. A legtöbb gazda nem meri a renden hagyni a lekaszált szénát, a bálákat is rögvest színbe kell szállítani, különben nagyon gyorsan lába kél mindnek.

Amikor pedig a gazda védeni próbálja tulajdonát, még ő faraghat rá. Vegyük csak példának a kesznyéteni esetet... Apróság, de jól jellemzi az általános helyzetet. Amíg büntetés nélkül lehet más kertjéből lopni, megdézsmálni a mások veteményét, addig ez meg is fog történni.

 

De mit várunk egy olyan országban, ahol a diák megverheti a tanárát, fényes nappal a gyerekei szeme láttára vernek agyon egy családapát és még sorolhatnám...


 

Szólj hozzá!

Címkék: biztonság lopás törvény védelem közbiztonság kesznyéten termény

süti beállítások módosítása