facebook


Három csapást a mezőgazdaságnak!

2010.06.21. 17:42 Imre Laci

 
Igen nagy port kavart a nemrégiben alakult II. Fidesz kormány által előterjesztett, eleddig azonban el nem fogadott ún. ”három csapás” törvénye, amely a harmadjára is visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetőkre az adott vétségért kiróható büntetés kétszeresét írná elő kötelező penitenciaként.
E törvény beiktatásához azonban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyes részeiben módosításokat kell végrehajtani, melyhez a szükséges lépéseket a kormány már meg is kezdte.
A ”három csapás” egy bizonyos részét a Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek vélte, s a jogszabály életbe lépésének megvétózására kérték fel Sólyom László köztársasági elnököt. Kifogásolják, hogy a törvény értelmében bizonyos bűncselekmények elkövetőire kötelező érvényű lesz a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés.
Három csapást a mezőgazdaságnak!
Látható, hogy a fenti, igen szigorú szankciók egy olyan helyzetben, mikor a forint napról napra gyengül és a lakosság nagy része elmondhatja, hogy egyik napról a másikra táncol a tű hegyén, nem csupán jogosak, de szükségszerűek is. A mezőgazdaság 100 milliárd forintnál is nagyobb kárt szenvedett el az elmúlt másfél hónapban, így a megmaradt termés védelme érdekében az új törvény az agrárium területén is könnyen életképes lehetne. A ”három csapás” törvény és a mezőgazdaság között roppant egyszerű párhuzamot vonni, hiszen az élelmiszeripar termelői szférája nap mint nap elszenvedője a különböző magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeknek. A terménylopások nagyobb része persze nem esik a 20.000 forintos határon felüli, bűncselekménynek minősülő kategóriába, így az elkövetők ellen csupán szabálysértési eljárás indulhat. Ezen eljárások pedig ritkán végződnek elzárással, börtönbüntetéssel.
Azonban elmondható-e egy olyan emberről, hogy megélhetési bűnöző, aki immáron sokadik alkalommal kísérel meg egy zsák vöröshagymát ellopni valamelyik gazda földjéről? Mivel az ellopott termény jócskán a bűncselekményi értékküszöb alatt van, valójában nem követ el, csupán szabálysértést, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a vöröshagyma nem számít elsődleges élelmiszernek, mint mondjuk a búza. Továbbá nem is fogyasztható olyan nagy mennyiségben, hogy indokolt volna egy egész zsákkal ellopni belőle. Ilyenkor a tolvaj célja valószínűleg az ellopott termék értékesítése, amely már egyáltalán nem a megélhetési bűnözés, sokkal inkább az orgazdaság kategóriájába tartozik.
„A lopás az lopás…
… mindegy mennyit vittél el.” – írja Kőházy Ferenc, s úgy vélem e gondolatával még azok is azonosulni tudnak, akik az előadó egyéb munkásságával nem érteken egyet. Lássuk be, a lopást évezredek óta bűncselekményként tartják számon – jogosan – minden kultúrában. Attól még a lopás nem lesz nemesebb cselekedet, hogy nem 1.000.000, csupán 5000 forint értékű az eltulajdonított dolog. Aki pedig sokadszor is képes meglopni valakit, azt jogosan sújtaná a szigorúbb büntetés.
Gondoljunk bele, ha egy gazdától csak tíz tolvaj lop 19.000 forint értékben, az már milyen kárt képes okozni! Az elkövetőket pedig – lévén ”megélhetési” bűnözők – nem kötelezik az okozott kár kifizetésére. Büntetlenül maradhat tehát az, ha egy embernek ilyen mértékű kárt okoznak? Szerintem egy valódi jogállamban nem… Jogosan követelhetjük tehát a visszaeső tolvajok igen erős szankciókkal való honorálását!

 


 

11 komment

Címkék: büntetés lopás törvény mezőgazdaság csapás három szankció termény

Májusi eső aranyat ér?

2010.06.13. 13:19 Imre Laci

 Az élelmiszerárakat mindig az elmúlt időszak időjárása határozza meg leginkább. Sajnos az agrárium már csak ilyen kenyér: minden mindennel összefügg, s ennek eredményét természetesen nem csupán, mégis leginkább a vásárló, a fogyasztó érzi meg igazán. Márpedig a közelmúltban a szélsőséges időjárásból országszerte kijutott mindenkinek.

Annyi bizonyos, hogy a legtöbb koratavasszal elvetett gabona (tavaszi árpa, zab, kukorica) és persze az olajos növények közül a napraforgó nagy részét elmosta a májusban lezúdult óriási mennyiségű csapadék. Ennek pedig a közeljövőben fogja megérezni a mezőgazdaság a következményeit, a szélesebb társadalom pedig majd augusztustól egészen novemberig.

A gazdáknak a megmaradt terménnyel bizony lesz sok gondjuk, mivel a vizenyős, átázott talajban robbanásszerűen szaporodnak a növényi kártevők, a gombákon át egészen a fonalférgekig. Ezen felül a sok eső kimosta a kiszórt műtrágyát a talajból (elsősorban a nitrogént), a tömörödött, tápanyaghiányos talajból pedig a még élő növények nem tudják felvenni a megfelelő mennyiségű ásványi anyagot. A termés tehát rosszabb minőségű és sokkal kisebb mennyiségű lesz az elvárttól.

A növénytermesztésen kívül persze az állattartókra is rájár a rúd. Székesfehérvár határában több mint hatszáz birka fulladt vízbe, amely nem pusztán az állatok elhullása révén okozott a gazdának kárt, de a tetemek elszállítása és megsemmisítése is komoly költségeket jelent. A visszahúzódó vizek után pedig pangó tócsák maradnak, amelyek elsőosztályú tenyészhelyei a szúnyogoknak. Az eddig szálfüvekkel borított legelőkön megjelenhetnek nádfoltok, amelyek kiírtása igen nehéz, az állatokra pedig veszélyt jelentenek (felsértik a nyelőcsövet).

A várható termés tehát az elmúlt évekéhez képest erősen el fog maradni, ami egyértelműen az élelmiszerárak növekedését eredményezi. A gabonákon nevelt állatok (sertés, baromfi) takarmányozása is költségesebbé válik, amelyet a gazda szintén a fogyasztóra fog terhelni. Hasonló tendencia várható a tejiparban is, mivel a tejelő tehenek nagyrészt kukoricaszilázst fogyasztanak.

Az idei májusi esők valóban aranyat értek. Arany áron lehet majd mindent kapni...


 

Szólj hozzá!

Címkék: eső ár gabona kukorica termény zab

Lopják a kukoricát a Balaton-parton

2009.07.15. 21:11 Imre Laci

"Riadót fújták a Balaton-környéki gazdák, mert földjeikről nagy mennyiségben lopják a kukoricát, s attól tartanak, hogy a növényvédő szerrel kezelt, még tejes takarmánykukorica a strandokon jelenik meg - írta szerdán a Somogyi Hírlap.

A strandolók egészségét féltő gazdák felvetésére reagálva Tóth István, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője azt mondta: utánanéznek annak, hogy tartalmazhat-e egészségre káros anyagot a kukorica. Az ellenőrzött táblákban azonban eddig még nem találtak határértéken felüli növényvédőszer-maradékot.
Az igazgató tudomása szerint előfordul az is, hogy a termelők azért kiáltanak farkast, mert nem tudják megvédeni a táblát a tolvajoktól; ezért állítják, hogy rovarölő szerrel permeteztek. Ezt a Balatonhoz közel termelő gazdák visszautasították.
"

- MTI -

Nem írom le melyik embercsoport legjellegzetesebb tulajdonsága a terménylopás. A HírTV-s Célpont magazin külön összeállításában is a burgonyatolvaj roma nőt szólaltatják meg (1:20-tól), aki eleinte tagadja, hogy ő lopta el az egyik helybeli krumpliját, majd később bevallja a dolgot és azzal védekezik, hogy ő utólag vissza is vitte azt (persze csak azért, mert rajtakapták és szóltak neki, hogy vigye vissza de villám gyorsan).

Rengeteg terménylopással kapcsolatos eset van, de szinte egyik sem végződik jól. A tolvaj nem kerül elő ahogy az ellopott termény sem. A gazda toporzékol, a kár több esetben óriási és mégsincs mit tenni. A tolvajok persze nem félnek a lebukástól. Ráfogják, hogy "megélhetési" bűnözők és különben is, Xezer forint érték alatt csak szabálysértést követ el...

Magyarország egy olyan ország, ahol a nem reális büntetések miatt a törvényszegőknek több joguk van, mint a becsületes polgároknak. Pedig a törvényeknek nem a bűnözőket kellene védeniük...


 

1 komment

Címkék: bűnözés lopás kár kukorica termény

Az terménybiztonságrul

2009.06.23. 16:09 Imre Laci

"A vihar- és a jégkárok összesítésével kezdődik idén az igazi gyümölcsszezon Magyarországon, ám ezen kívül is mutatkoznak új gondok a szokásos értékesítési-felvásárlási nehézségek mellett - írja a Napi Gazdaság, amely szerint a gazdák a termés védelmére évi mintegy tíz milliárd forintot fordítanak.

A termelők a válság számlájára írják, hogy emelkedik a mezőgazdasági lopások száma, ráadásul egyre szervezettebbek az elkövetők - írja a lap gyümölcspiaci összeállításában.

A termés védelmére költött összegek növelik a versenyhátrányt, illetve elveszik a gazdák kedvét a szántóföldi zöldségtermesztéstől. A lap becslésekre hivatkozva közli: a mezőgazdaságnak évi mintegy tíz milliárd forint többletköltséget jelent a termés védelme.  

Viszonylag új jelenségként számoltak be a lapnak a megkérdezett gazdák arról, hogy a növekvő munkanélküliség miatt egyre több az úgynevezett kényszertermelő. E kör ár alatt is eladja a gyümölcsöt rontva ezzel a többiek piaci pozícióját."  - MTI -

Nem is olyan rossz dolog ez a gazdasági válság. Mindent rá lehet fogni. A gazdáknak már régóta gondot okoz a sok enyveskezű tolvaj, aki még akkor is szájal mikor rajtakapják a terménylopáson. A legtöbb gazda nem meri a renden hagyni a lekaszált szénát, a bálákat is rögvest színbe kell szállítani, különben nagyon gyorsan lába kél mindnek.

Amikor pedig a gazda védeni próbálja tulajdonát, még ő faraghat rá. Vegyük csak példának a kesznyéteni esetet... Apróság, de jól jellemzi az általános helyzetet. Amíg büntetés nélkül lehet más kertjéből lopni, megdézsmálni a mások veteményét, addig ez meg is fog történni.

 

De mit várunk egy olyan országban, ahol a diák megverheti a tanárát, fényes nappal a gyerekei szeme láttára vernek agyon egy családapát és még sorolhatnám...


 

Szólj hozzá!

Címkék: biztonság lopás törvény védelem közbiztonság kesznyéten termény

süti beállítások módosítása