Magyar Asztal

 Éljen, éljen! Változott a földügyi törvény! Az első és legfontosabb - szerintem -, hogy mostantól csak közeli hozzátartozónak, az önkormányzatnak, egyháznak vagy magának az államnak lehet ajándékozni földet. Ez azért fontos, mert eddig az ajándékozás révén ki lehetett játszani az elővásárlási rendszert, hiszen ha valaki értékesíteni kívánta a földjét, de nem annak a személynek, akinek egyébként elővásárlási joga volt, akkor egyszerűen csak elajándékozta a föld egy részét a célszemélynek, s onnantól már, mint résztulajdonos első helyre került az elővásárlási sorrendben. Ez eddig rendben, pirospont jár érte!

Azonban amikor megkaptam a törvénytervezetekről szóló irományt, melyet a Fidesz nyújtott be, szemet szúrt valami. Ez a 13.§ (3a) bekezdése, amely így szól: 

"Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés olyan földrészletre, amely

a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges."

Tetszenek emlékezni a sukorói King's City projektre, mely szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak indult? Ugye igen? Nos, ezek után már törvény menti fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) a versenyeztetés alól, hiszen ha a szervezet úgy dönt, hogy egy cég beruházása nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos, úgy mindenféle pályáztatás nélkül eladhatja a földet. Látják, kedves MSzP-s kollégák, így kell ezt csinálni! Először 53%-ból csinálni kell egy 2/3-os többséget, majd törvényt hozni annak érdekében, hogy teljesen legálisan lehessen majd mutyizni!

 Egészen eddig abban a hitben éltem, hogy a harmadik ország jelzővel azokat a nemzeteket illetjük, amelyek nem az Európai Közösség, (a.k.a. EU) tagjai. EU, pipa. Akkor most hol is a hiba? Csak mert a Kölnmesse GmbH csuklóból kizárta a kölni Anuga és ISM élelmiszer-ipari kiállításokról a Magyarországról érkező töméses hizlalással előállított liba- és kacsamájat.

Azon kívül, hogy hazánk nem számít harmadik országnak, még az áruk szabad áramlását is felrúgják ezen döntésükkel, ezzel pedig a Baromfi Termék Tanács is tisztában van, szóval jogosan verik az asztalt.

A többi liba- és kacsatömésben "jártas" ország, így a franciák, a belgák, a bolgárok (akik titokban a franciák) és a spanyolok is jogosan emelhetnek szót az ügyben. A kérdés csak az, hogy fognak-e? A kérdés az, hogy a magyar hatóság kiáll-e majd a magyar érdekekért és kéri fogja-e levélben a kitiltás visszavonását? Egyelőre a Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán nem látni semmi információt az üggyel kapcsolatban (mentségükre legyen szólva, hogy a francia minisztérium oldalán sincs), az utolsó bejegyzés január 17-én született, holott azóta elég sok víz lefolyt a Dunán.

Kíváncsian várom az ügy folytatását, hiszen az Anugáig még több mint 90 nap van!

"A korábbiaknál szigorúbban ellenőrzi a hazai élelmiszerláncokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) – derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményéből. Legutóbb a Tesco 196 áruházában tartottak kiemelt vizsgálatokat. Az MgSzH nem csak az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, hanem a tisztességtelen forgalmazói magatartást és a beszerzési ár alatti értékesítést tiltó törvényi rendelkezéseknek is igyekszik érvényt szerezni. 

Az MgSzH megköveteli az élelmiszerlánc-felügyeleti előírások és szabályok szigorú betartását, különös tekintettel az áruházláncokra, amelyek a legnagyobb arányban látják el a magyar lakosságot élelmiszerrel – húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye. Ezért a szakemberek egy korábban szankcionált, előhűtött baromfi- és emlőshús termék miatt kiemelt ellenőrzést tartottak a Tesco áruházláncnál november 16. és december 1. között. Országosan összesen 196 Tesco-áruházban 220 ellenőrzést végeztek, 27 esetben összesen 14 125 000 forint bírságot szabtak ki.
Az MgSZH a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvény megszegői ellen is fellépett az elmúlt fél évben. A VM közleménye rögzíti: köztudott, hogy az áruházláncok sokszor agresszív árletörő politikát folytatnak beszállítóikkal szemben, ami többnyire a minőség ellen hat és gyengíti az élelmiszerbiztonságot. A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján az MgSZH szakemberei az elmúlt hónapokban több üzletlánccal szemben indítottak eljárást. Az elvégzett vizsgálatok alapján összesen 582 millió forintnyi büntetést szabtak ki a törvény megsértése miatt. A Penny 109 millió, a Lidl 155 millió, a Tesco 130 millió, a Cora 188 millió forint bírságot kapott.
Az MgSzH a jövőben is folytatja a szigorú vizsgálatokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján – szögezi le a minisztérium. Elsősorban a fizetési határidők betartására, az akciós értékesítések ellenőrzésére és a bónusz elszámolások szabályszerűségére összpontosítanak majd a szakemberek.
Az áruházláncokra jellemző másik szabálysértés a beszerzési ár alatti értékesítés, amelyet az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály tilt. Az MgSZH munkatársainak az elmúlt fél évben 6 élelmiszer-áruházláncot (az Auchant, a Corat, a Lidlt, a Pennyt, a Tescot és az Aldit) kellett megbüntetniük e jogcímen, összesen 166 millió forint értékben."

- agromonitor -

Egy rokonomnak volt alkalma dolgozni egy kisebb Tesco üzletben pénztárosként, s ott azt tapasztalta, hogy egy ilyen viszonylag kisebb forgalmú üzletben is, egy nyolc órás műszak alatt több mint 1 millió forint a bevétel kasszánként. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb üzlet egész nap nyitva tart, s legalább 4-5 kassza működik, egy egyszerű szorzással rájöhetünk, hogy országos szinten milyen óriási bevételre tesz szert a hipermarket.

Vajon mekkora érvágást jelenthet egy ilyen nagy áruházláncnak a 100-150 millió forintos bírság, amikor egyébként adókedvezményt is élvez - a különadót ne vegyük figyelembe, hiszen azt beépítette termékeinek árába -, valamint a sok száz üzlet napi bevétele könnyedén behozza a bírságból kieső összeget?

Vajon mekkora bevételre tesz szert egy áruházlánc a tisztességtelen forgalmazói magatartásból és az élelmiszerbiztonsági szabályok áthágásából? Nagyon úgy tűnik, hogy a bírság mértéke nem egyenesen arányos a szabályszegéssel befolyó összeggel, így tehát a vállalat nem is érdekelt a törvények hosszú távú betartásában. Mit érdemel hát az a bűnös, aki rendszeresen vét a törvény ellen? Mivel lehetne igazságosan és egyben hatékonyan szankcionálni az efféle üzleti magatartást?

Jelen esetben a kereskedelmi csatornák büntetését venném alapul. Ha tehát egy üzletnél kemény törvénysértést tapasztal a hatóság, nem pénzbírsággal kell sújtani, hanem 1-2 napos bezárással. Az így okozott közvetlen bevételkiesésen túl az üzlet számolhatna bizonyos termékek szavatossági idejének lejártával is, így tehát további kára származna a bezárásból.

A közeljövőben fog az Országgyűlés dönteni az ún. 'vis maior' törvényről, mely a gazdák érdekét védi a rossz üzleti erkölcsöt "gyakorló" felvásárlókkal szemben. Így tehát az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkező terménykiesés esetén a felvásárló nem kötelezheti a termelőt a szerződésben foglalt mennyiségű áru leszállítására.

„8/A.§ Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna.”

Indoklás:

"A javaslat abból indul ki, hogy a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika, a szerződésben foglaltak tisztelete még a legkiélezettebb piaci verseny körülményei között is a közösség által védend ő olyan érték, amelyek esetében mindenképpen törekedni kell a különböz ő érdekek érvényesülésének egyensúlyban tartására. Ebben a tevékenységben az államnak és ezen belül is az Országgyűlésnek meghatározó szerepe van."

Korrekt. Igazából erre volna szükség az élet sok területén. Azt azonban hozzá kellene fűzni a dologhoz, hogy a mezőgazdaság igen komplex rendszer, így meg kellene nézni, hogy mennyi olyan ügylet jön létre nap mint nap, amely semmibe veszi az üzleti etikát, a tisztességet vagy a jó erkölcsöt. Ilyenek a 90 napos fizetési határidők, az egyoldalú szerződések a beszállítókkal szemben tanúsított kizsákmányoló üzleti módszer, stb... A sor szinte végtelen lehet, valószínűleg mindenki tudna legalább 1-2 példát említeni.

 Korábban már írtam arról, hogy Hegedűs Lorántné benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, mely a földvédelmi járulék aranykorona alapú szorzójának növelését tűzte ki célul. A korábbi írást itt olvashatjátok.

A törvényjavaslatot azonban a Fidesz elutasította (T/536), tehát még az országgyűlés elé sem került a kérdés. Hogy miért, arról indoklás nem szerepel a Parlament honlapján. Úgy érzem, járna némi magyarázat az üggyel kapcsolatban...