A konkrét kérdésben én sem akarom egyik oldal mellett letenni a voksomat.

Pusztán elméleti oldalról nézve nem is lenne könnyű, hiszen egészen más léptékű témákat állítasz szembe egymással. A génmegőrzés úri huncutságnak tűnik, amikor sok ember egzisztenciája forog kockán, ezt megértem, de almát körtével hasonlítasz össze. Egyszerűen más dimenziójú dolgokról van szó. Mint amikor valaki kiszámolja, hogy X célra költött pénzből hány lélegeztetőgépet lehetett volna vásárolni. Enyhén demagóg.

A ritka fajták génkészlete minimum 500-1000 éves folyamat eredményeként vált egyedivé, óriási kincs, természetvédelmi (!) feladat a megőrzése. A genetikai információ megsemmisülése esetén pótolhatatlan, nem csak önmaga miatt, hanem egyben potenciális gazdasági haszonforrás vész el örökre.

Hiszen a helyi fajták a helyi körülményekhez, mikroklímához alkalmazkodtak, a kárpát-medencei kártevők elleni szereztek védettséget. Plusz a ridegtartást, vagy legalábbis a hagyományos gazdálkodást jól bírják - éppen ezért a változó klímához való alkalmazkodásban jó erőforrást jelentenek. Akár közvetlenül a tenyésztésük, akár mint "alapanyag" a genetikai módosításokhoz.

Az egy más kérdés, hogy aztán a magyar viszonyoknak megfelelően kik kapják majd ezeket a támogatásokat...

Magas labda: a kezdő gazdálkodók is belevághatnának az őshonos fajták tenyésztésébe. :)

Amúgy nem hiszem, hogy ha a génmegőrzésre nem költenénk, automatikusan több jutna a "pályakezdő" gazdálkodóknak. Ugyanakkor 1000 más ponton viszont pazarló a költségvetés, bőven lehetne máshonnan átcsoportosítani. Csak könnyebb egy megfoghatatlannak, elvontnak, távlatinak tűnő, ezért válságos időkben felesleges luxusnak ítélt célra mutogatni.

@portugéza: Ahogy Te, úgy én sem tettem le a voksomat, éppen abból az okból kifolyólag, hogy nem mondható el egyik célról sem, hogy prioritást élvezne a másikkal szemben. A cikk írása közben magam is azon tanakodtam, hogy vajon extra pontokat kap-e az elbírálás során, ha valaki fiatal pályakezdőként szeretne őshonos állatokat tartani, tenyészteni? Jó kérdés, lehet, hogy érdemes lenne pár, a témában illetékes szakembernek feltenni.

Nem kívántam lebecsülni a génmegőrzés feladatát, és már csak azért sem tenném, mert nem is olyan régen kívánta megvenni egy külföldi cég a gödöllői KÁTKI-t. Ha a nagy cégek látnak benne üzletet, akkor valószínűleg tényleg sokat ér. Ez persze csak egy szegmense az ágazatnak.

szüntessük meg az összes ilyen támogatást, és legyenek annyival kisebbek az adók.

@misc: A támogatások többnyire EU-s büdzséből kerülnek kifizetésre és azért van rájuk szükség, hogy versenyképesek legyenek az Európai Unió termelői a brazil és egyéb országok mellett.

Szerintem mindenki egyetért abban, hogy a földművelés is egy szakma, és az sem mindegy, hogy valaki virág vagy almatermesztésre szakosodott. Kellenek jól képzett fiatal gazdák, föld, kezdő tőke, piaci terv, megfelelő termény, kereskedelmi hálózat (összeköttetés termelő és vásárló közt) és egy gazdaszövetség is.
Egyelőre én sem látom át, hogy mi lesz a hazai mezőgazdasággal.
Szerintem nagyon kevés pénzt adott a kormány a fiatal gazda programra. Ennyit egyszer szerencsejátékkal is lehetett nyerni.

jó kis poszt, a blog ment a követendők közé :)

akkor jöjjön a relevancia:

1
a támogatásokat csak nálunk hívják támogatásnak, (tapasztalataim szerint) minden más úniós országban a kifizetés szót használják rá, az oka pedig prózai, egyetlen szó: agrárolló
persze játszik még az említett "vs brazil" vonal is, de nem arra lett kitalálva
persze sajnálatos magyar sajátosság, hogy hektárezreken gazdálkodó (és emiatt amúgy is rentábilis és pénzzel kitömött) szakmabeliek a darányi-terv támogatási jogcímeit ház körüli babrálgatásnak hívják nyilvánosság előtt
de hát az élet már csak ilyen, vannak sajnálatos dolgok, ugorjunk :)

ui.: a támogatás megszűnése és aztán az adócsökkentés nem megoldás, ahogy a szegénységes sem lehet felszámolni úgy, hogy egyenlően felosztják a vagyont az emberek között, mert rövid időn belül a szegények ismét szegények, a gazdagok meg gazdagok lesznek

a mezőgazdaság, mint nemzet(közi)gazdasági ágazat, bonyolultabb annál, semhogy egyetlen elem megváltoztatásával eljöhetne a kánaán :)

2
a génmegőrzés nem csak valószínűleg nagy üzlet
a génmegőrzésnek a génbanki formája FELBECSÜLHETETLEN fogás lenne a mezőgazdaságban érdekelt multicégek számára, mert egyrészt unikális forrásokhoz jutnának hozzá, másrészt ezeket a forrásokat egyben el is zárnák a konkurencia elől
ezért tepernek, mint az állatok, hogy rátegyék mindenre a kezüket
csak a monsanto európában a 2000-2010-es időszakban több száz nemesítéssel és fajtafenntartással foglalkozó céget vásárolt fel, az általuk birtokolt géngyűjteménnyel, szabadalmakkal együtt, of korsz, és ez csak egy cég, van még néhány
jah, és meg kell nézni, hogy a monsanto, mint usa cég, mit tesz a saját anyaországának szójatermelőivel pl.
tanulságos, hogy úgy mondjam

3
sok pénz, kevés pénz, faforgácsolók támogatása
én ezzel úgy vagyok, hogy ma magyarországon semmilyen extra jogosítvány nem kell a gazdálkodáshoz
akármelyik faforgácsoló elkezdheti, és akkor dől a lé, dőzsölés van
az a helyzet, hogy a nagyüzemi szántóföldi termeléshez a 11 misi kevés, abból nem lehet megélni
állattartáshoz már fajintosabb, főleg, ha valaki tényleg ért hozzá
kertészkedéshez szintén elég, be lehet indítani belőle jól profitáló vállalkozást

persze mi a cél, sok múlik azon is
ha valaki két év alatt akar milliárdos lenni, akkor az ne a gazdálkodást válassza
viszont ha egy tisztességes megélhetést akar, és eredményt a munkájáért, akkor ez a pénz elégséges indító, ha okosan van felhasználva
tény, hogy a duplája lenne az optimális, de ennyi is megfelel a szükségletekre

zárszó:
mostohagyermek manapság a gazdálkodás, pedig semmi mást nem tudok megnevezni, ami ételt tesz az emberek asztalára, akár a falu széléről
ez szomorú, de talán egyre többen megértik, hogy milyen súlya is van ezeknek a dolgoknak

@Vinitor: Köszönöm a hozzászólást! :)

Felénk 1.5-2 millió egy hektár, ha egyáltalán kikerül a piacra, így a cikkíró valószínűleg a norvég tonhalászok által állandóan lezsákmányolt perifériák földárairól hallott, vagy 1o éve nem járt vidéken.
Persze meg lehetne szüntetni a támogatásokat, de akkor 3-4 szeres szorzóval magasabb lenne a bolti ára az ételnek. Jutna rá?
Az egész EU agrárpolitika egy eltorzult ipar, már rég csak a támogatások tartják életben, pedig 5o éve a paraszt még támogatás nélkül is remekül megélt, s 25 hektár családokat tartott el jó színvonalon.
Most már száz hektárok kellenek, pedig a termelékenység sokszorosára emelkedett.
Beteg ez az egész rendszer.

A génmegőrzés pedig a legfontosabb stratégiai terület, az országok ahol a monsanto rátette kezét a vetőmagok kontrolljára, drámai függőségbe kerültek, lásd India pamuttermesztése.

@Egyasokkozul: A rendszer tényleg beteg, pontosan abból kifolyólag, hogy egy globális piaci versennyel, világkereskedelmi szabályozással már vastagon átitatott ágazatban az 50-100 évvel ezelőtti viszonyokat próbálják konzerválni 25-50 hektár gabonával, 5-10 tehénnel, disznóval operáló gazdaságok agyondotálásával, miközben a már említett dél-amerikai országokban több ezer hektáron folyik extenzív, alacsony ráfordítású, olcsó munkaerőt alkalmazó mezőgazdaság olcsó vízi szállítással a többi kontinensre juttatva a dömpingárú terméket. Én is visszasírom a kisparaszti vadromantikát, de 2012-ben ezt már nem lehet gazdaságosan csinálni. Unatkozó milliomosok persze szórakozhatnak ilyen dolgokkal, de ezekre - főleg az 50 év óta jócskán megváltozott igényeink mellett - egy megélhetést alapozni nem lehet.

@King of Körút: Te a jelen lehetőségeiről beszélsz, én pedig arról, hogy mi volt egy emberöltővel ezelőtt Magyarországon (és van jelenleg is az EU számos országában) és mi várható még ebben az emberöltőben.
A nagygépes művelésnek évtizedeken belül vége, ha arra nem készül fel a gazdaság, a körúton élők mennek a levesbe.
Szó nincs romantikáról.
Én nem aggódom, megélek a 15 hektáromból támogatás és a monsanto hibridjei nélkül is. Ha kell, lovat fogok a könnyű eszközeim elé és meg tudom művelni a területem.
Az olajárért meg aggódjanak az ezek hektárosok, meg az argentinok.

@Egyasokkozul: Dicséretes, hogy megpróbálsz előretekinteni, meg ezek szerint a szakértelmed is megvan hozzá, hogyan kell kihozni a sokat a kevésből. Viszont amit mondasz, az már túlmutat azon, hogy miként fogjuk a földet túrni: ha a belső égésű motorok helyett nem találnak ki más meghajtást, akkor az összes könnyű- és nehéziparág, ami a nyersanyagokat és egyéb termelési tényezőket máshonnan szállítja a telephelyére, az egész kereskedelem, az egész elosztás és ellátás, az egész közlekedés és a mobilitáson alapuló világ bedől, aminek a következményei beláthatatlanok (és akkor a kőolaj egyéb szerepéről még nem is beszéltünk). Ez amúgy egy szélsőséges eset lenne. Egyrészt nem fogunk széttárt kezekkel állni, amikor kifogy az utolsó csepp olaj is, hanem valaki a megfelelő időben le fogja szállítani az új technológiát, másrészt a nagyok esetében még bőven van mit lefaragni az extraprofitból a magas olajár miatt megnövekedett termelési költségek oltárán. Előbb fog átalakulni a gazdaság struktúrája, minthogy bekövetkezzen a katasztrófa, ennyi túlélési ösztön még a legelvetemültebb multi vezetőjében is megvan. Tehát a technológiai és gazdasági versenyképesség kényszere alól kibújni nem lehet azzal, hogy ha majd beüt a krach, mindenki megy a levesbe, akinek nincs egy pont akkora földje, amit két lóval meg lehet művelni. Igenis szükség van arra, hogy az európai mezőgazdaság versenyágazat legyen, és hogy az ennek megfelelően gazdálkodni tudó szereplők maradjanak csak benne a bizniszben, mert ez a támogatási rendszer (kiegészülve az intervencióval és az adókedvezmények meg a termelői jövedelemkompenzáció egyéb eszközeivel) egy szemfényvesztést finanszíroz és a társadalmi béke szempontból is időzített bomba.

@Egyasokkozul: Egyet kell értenem 'King of Körút' kommentelő kollégával abban, hogy az általad felvázolt krach nem úgy fog bekövetkezni, mint ahogy azt nagyon sokan várják.

Már igen régóta létezik a kőolajat mellőző gazdálkodási technológia (itt a blogon is beszámoltam a New Holland hidrogén meghajtású traktoráról), ami egyre inkább el fog terjedni, mikor a fosszilis energiahordozók már túl drágák lesznek ahhoz, hogy azt elbírják az élelmiszerárak.

Úgy vélem, hogy ma Magyarországon a mezőgazdaságból azokat az embereket kellene kiszelektálni, akik nem képesek elfogadni, hogy az '50-es évektől a rendszerváltásig terjedő időszak elmúlt, az akkori termelési körülmények piacgazdasági szempontból nem voltak reálisak és bizony most Dél-Amerikával és Thaifölddel kell majd versenyeznünk.

Egyébként utópia azt gondolni, hogy ha tényleg jön majd az anarchia, akkor majd az a kb. 5 millió panelproli majd nem fogja bedarálni a vidéki ember lovát a kolbászba! :-)))

Csodálandó az optimizmusotok.
Az is lehet, hogy kevéssé vagytok otthon a történelemben, mert jónéhány birodalom nyomtalan tűnt el, pedig ők is azt hitték, mindenre van megoldásuk.
Valahogy a kimerült földekre és a túlnépesedésre senkinek nem volt és most sincs, s nem vagyok nyugodt, ha a már most is vegetációs szinten élő panellakókra gondolok, akiknek egyszer nem fog szállítani a teszkó.

Én éltem néhány országban, mielőtt megcsináltam a farmom, az én modellem mindenhol működik, ellenben a NH hidrogénes traktora csak prototipus, meg nem tudod venni sehol. Ilyen holdkóros ötletekkel Dunát lehet rekeszteni.
Számos független tanulmány van arról, hogy a bio mikrofarmok fajlagos jövedelmezőképessége meghaladja a túlméretes ipari monokultúrás farmokét.
A dinoszauruszok kihaltak, ez vár a túlkoncentrált monokultúrák képviselőire is.
Nincs itt semmiféle versenyágazatról, a kicsik támogatottsága pedig elenyésző, minden pályázatot és szubvenciót elvisznek az oligarchák.
Csináltattam volna az utat a farmhoz, volt is most januárban egyetlen hónapra kiírt pályázat, geodéziai felméréssel, tervezéssel együtt kellett volna benyújtani. Fizikailag képtelenség volt, nem is indultam. Aztán múlt hónapban voltam más gazdákkal egy képzésen, ahol jót szórakoztak a naívságomon, hiszen mindenki tudta arrafelé, hogy ezt a Csányinak írták ki.
Nagyjából így néz ez ki.
Úgyhogy ne nagyon éljetek a kisgazdaságok támogatottságának a bűvkörében.

@Egyasokkozul: A konvencionális termelés nem jelenti azt, hogy monokultúrában termesztenek bizonyos növényeket. Sőt! Szerintem éppen a nagygazdaságok azok, amelyek alkalmaznak agrármérnököket és egyéb szakembereket, akik tisztában vannak a vetésforgó fontosságával.

Én csak azt mondom, hogy nem kell rögtön az anarchia víziójába menekülni. Országos szinten először optimalizálni kellene az erőforrások (értem ezalatt a humán erőforrást, a szaktudást is!) felhasználását.

@Egyasokkozul: hogy Magyarországon szó sincs versenyágazatról, abban köztünk vita nincsen. És ebben a kormányok által kedvezményezett oligarchák és a versenykorlátozó pályázati feltételrendszerek is vastagon benne vannak, ez evidens. Mint ahogy az is, hogy a pályázatok bírálati és kifizetési rendszerének informatikai és személyi háttere kissé durva párhuzamosságokat és értelmetlenségeket produkál, az időbeli csúszásokról

De mindez nem menti fel a kisebb szereplőket annak a ténye alól, hogy legtöbbször tervezés és ütemezés nélkül, a kiírt támogatásokhoz igazítva végzik a számukra mégiscsak elérhető beruházásokat, és akkor is a támogatási plafont célozzák meg, a megtérülési ráta viszont alacsony. Az ágazat kockázatvállalását pedig a fogyasztó fizeti meg.

És akkor említsük meg azokat a termelőket, akik a geodéziai tervezésnél jóval egyszerűbb tényezőkön bukják a támogatást meg a hitelnyújtást.

A bloggernek igaza van, a helyzet messze van az optimálistól, és a fatalista, anti-utopisztikus gondolkodás helyett először meg kéne próbálni megközelíteni a potenciális szintet minden tekintetben.

Lemaradt az 1. bekezdés vége: "az időbeli csúszásokról nem is beszélve."