Már Batsányi János is tudta, hogy ami tőlünk nyugatra bekövetkezik, az hamarosan kis hazánkban is meghatározó lesz. Ma is érdemes figyelemmel követni, hogy milyen hírek jönnek Nyugat-Európából vagy akár nyugatabbról, az Egyesült Államokból.
"Vigyázó szemetek Párisra vessétek!" - mondotta volt Batsányi, de én azt mondom, kicsit figyeljünk inkább Kínára, mert ami ott történik, az valószínűleg egy globális kirakós egyik legfontosabb darabja. Lássuk, milyen az amikor az embert szemből hátba szúrják!
Megannyiszor szót emeltem már a génmódosított növények ellen, természetesen nem azért, mert olyan konzervatív és földhözragadt vagyok, hanem mert kialakult bennem ama jó tulajdonság, hogy amit nagyon erőltetnek, az minden bizonnyal átverés. Kicsit utána nézve a GM növények hatásainak, sok rizikófaktort találunk, amelyekről korábbi bejegyzésekben már megemlékeztem. Gazdasági vonatkozásban szinte minden alkalommal megemlítem, hogy a GM növények elterjedése révén a legnagyobb pénzt az Egyesült Államok teszi zsebre, mind a jogdíjak útján, mind pedig a piacszerzés révén. (A skandináv államok Európa GM-mentes országaitól vásárolnak gabonát, s amint ezen országok is "beállnak a sorba", rögtön az USA lesz az elsődleges beszállító.)
De persze egyetlen összeesküvés-elmélet sem lehet teljes némi svédcsavar nélkül, s az is rögtön kiderül, hogy miért írtam eme szösszenet elején, hogy hátulról szúrnak minket mellbe. Csak szépen sorjában mindent...
Az Egyesült Államok hosszú évek óta lobbizik, hogy az EU-n belül is megjelenjenek a köztermesztésben génmódosított gabonanövények. Amennyiben ez sikerülne (márpedig sikerült, hiszen az Európai Bizottság feloldotta a moratóriumot) és Európa minden államában elterjednének a GM gabonák (ez még nem történt meg), Kína volna az egyetlen mentes ország, akitől még lehetne beszállítani. Márpedig Kína jelenleg a világ kukoricatermésének 20%-át termeli, így reális veszélyt jelenthet az amerikai üzleti érdekeknek. December 1-jén azonban Kínában is elfogadtak genetikailag módosított rizs - és kukoricafajtát. Bővebben itt olvasható a hír.
Mindezt Kína azzal magyarázta, hogy az egységnyi területre vetített termésátlaga csupán 60-70%-a az Egyesült Államokénak. A génmódosított fajtákkal kívánják elérni a permetfelhasználás csökkentését és a kártevők okozta terméskiesés minimalizálását. Feltehetjük a kérdést, hogy ha egy tudományok terén fejlett ország mint amilyen Kína is, rábólint a génmódosított növényekre, akkor lehet hogy tényleg veszélytelen a dolog?
Kicsit utána néztem annak, hogy vajon a nemzetközi média hogyan viszonyul eme hírhez. Rögtön a sciencedaily.com amerikai tudományos online lap által leközölt cikkben rátaláltam arra amit kerestem. Mégpedig arra, hogy a génmódosított rizs- és kukoricafajta kikísérletezésében két amerikai egyetem, a Rutgers (New Jersey egyeteme) és a Kaliforniai Egyetem (University of California) volt a partnere Kínának. Mindehhez persze hozzátartozik még azon apróság, hogy a Kaliforniai Egyetemtől vásárolta a módosított szarvasmarha szomatotropin technológiáját a Monsanto nevű cég, amely jelenleg a világon forgalomban lévő GMO vetőmagok 90%-át értékesíti. Szóval az egyetem minden bizonnyal érdekelt a kínai génmódosított növények elterjedésében, ha nem is közvetlenül, akkor a Monsanton keresztül mindenképp. (A módosított szarvasmarha szomatotropin forgalmazásáért is jogdíjat kapott a cégtől.) A Monsantonak pedig van telephelye Shanghaiban, Pekingben és Hong Kongban is.
Íme hát emberek, az agrárium egyik - és minden bizonnyal nem egyetlen - reális összeesküvéselmélete. Mindebből persze az a konklúzió vonható le, hogy a génmódosított növényeket forgalmazó cégek és a mögöttük álló lobbik megállíthatatlanul törnek előre, céljuk pedig nem a világon ma is jelenlévő éhezés megfékezése, hanem a piacszerzés és a minél nagyobb profit!
Ezen felül az is leolvasható a listáról, hogy néhány cég forgalmazza az összes növényt... Kis idő múlva már azért fog folyni a lobbi, hogy csak GM növényeket lehessen termeszteni és akkor az egész élelmiszeripar ennek a pár cégnek a kezében lesz. Amint koncentrálódik a kínálat, az árat is ők fogják megszabni (pl.: tejfeldolgozók). Enni pedig muszáj, szóval még az irreálisan magas árat is képesek megfizetni az emberek.
